3 érdekes dolog a balkezesekről, amit valószínűleg még nem hallott

A balkezesség első pillantásra egyszerű szokásnak tűnhet: valaki a bal kezével ír, fogja meg a kanalat vagy nyúl ösztönösen egy tárgyért. A háttérben azonban ennél összetettebb jelenség állhat. A bal- és jobbkezes emberek között nemcsak a domináns kéz használatában figyelhetők meg különbségek, hanem bizonyos kutatások szerint az agyi működés és az érzelmek feldolgozása terén is lehetnek eltérések.

A balkezes emberek többsége természetesen alkalmazkodik ahhoz a világhoz, amelynek számos használati tárgyát jobbkezesekre tervezték. A domináns kéz sokszor csak akkor válik igazán feltűnővé, amikor valaki írni kezd: ilyenkor jól látható, melyik oldalon pontosabbak, gyorsabbak és természetesebbek a mozdulatai.

Nagyjából minden tizedik ember balkezes

A balkezesek a népesség körülbelül 10–15 százalékát tehetik ki. A rendelkezésre álló adatok alapján valamivel több férfi lehet közöttük, mint nő, bár az arányokat nem lehet minden esetben pontosan meghatározni.

Az elmúlt évtizedekben egyre több balkezes ember jelenik meg a statisztikákban. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga a balkezesség vált gyakoribbá. Fontos változás, hogy ma már sokkal kevésbé próbálják a balkezes gyerekeket arra kényszeríteni, hogy a jobb kezükkel írjanak és végezzék a finomabb mozdulatokat.

Korábban ugyanis nem volt ritka az „átszoktatás”: a természetes balkezességet megpróbálták jobbkezessé alakítani. Mivel ez a gyakorlat egyre inkább háttérbe szorult, ma többen használhatják azt a kezüket, amelyik számukra valóban domináns.

Mitől lesz valaki balkezes?

A balkezesség kialakulását nem lehet egyetlen okkal megmagyarázni. A kutatások alapján genetikai tényezők és a fejlődés során ható környezeti hatások egyaránt szerepet játszhatnak benne. A kézpreferencia feltehetően már annak a korai fejlődési folyamatnak a részeként formálódik, amely során a test és az agy jobb és bal oldala különböző módon specializálódik.

Korábban felmerült, hogy egyetlen gén határozhatja meg, ki lesz jobb- vagy balkezes, ezt azonban a genetikai vizsgálatok nem igazolták. Ma inkább úgy látják, hogy sok, egyenként kis hatású genetikai eltérés együttesen befolyásolhatja a kézdominanciát. Nagy genetikai vizsgálatok több tucat, a kézpreferenciával összefüggő variánst azonosítottak, de egyik sem „balkezességgén”.

Az öröklődés tehát számít, de nem dönt el mindent. A balkezes szülők gyermekei valamivel nagyobb eséllyel lesznek balkezesek, ennek ellenére a többségük jobbkezes. Korai fejlődési tényezők és kulturális hatások szintén kapcsolatba hozhatók a kézpreferenciával, ezek alapján azonban egy adott gyermekről nem lehet megjósolni, melyik kezét fogja később előnyben részesíteni.

Igaz, hogy a balkezesek „jobb agyféltekések” és kreatívabbak?

Az egyik legelterjedtebb elképzelés szerint a balkezesek inkább a jobb agyféltekéjüket használják, ezért kreatívabbak, művészibbek vagy intuitívabbak. Ez így túlzott leegyszerűsítés.

Valóban igaz, hogy az agy bizonyos funkciói nem teljesen egyformán oszlanak meg a két félteke között, és a kéz mozgását nagyrészt az ellenkező oldali agyfélteke irányítja. Ebből azonban nem következik, hogy egy balkezes ember általában „jobb agyféltekés” lenne. Például a nyelvi funkciók a balkezes emberek többségénél is elsősorban a bal agyféltekéhez kapcsolódnak, bár náluk valamivel gyakoribb a kétoldali vagy jobb oldali szerveződés.

A kreativitással kapcsolatos közkeletű állítás sem áll túl erős lábakon. Egy 2025-ben megjelent áttekintés és metaanalízis nem talált bizonyítékot arra, hogy a balkezes vagy vegyes kézdominanciájú emberek összességében kreatívabbak lennének a jobbkezeseknél. Bizonyos művészeti területeken előfordulhatnak érdekes eltérések, de ebből nem lehet általános személyiségjegyre következtetni.

Vagyis a balkezesség valóban összefügghet az agyi lateralizáció ( amikor az emberi agy két féltekéje bizonyos funkciók ellátásában specializálódik) bizonyos sajátosságaival, de nem tesz automatikusan sem kreatívabbá, sem művészibb gondolkodásúvá.

A balkezeseknek még saját világnapjuk is van

A balkezességnek 1976 óta külön nemzetközi napot szentelnek. A Balkezesek Nemzetközi Napját minden évben augusztus 13-án tartják.

A dátum kiválasztása sem véletlen. A 13-as számhoz hosszú idő óta számos babona kapcsolódik, ahogyan történelmileg a bal oldalhoz és a balkezességhez is társítottak különféle negatív hiedelmeket. A nap ezért szimbolikusan ezekkel az előítéletekkel is szembehelyezkedik.

Egy apró mozdulat, amely nem árulja el, hogy jobb- vagy balkezes

Érdekes módon nem minden ösztönös kézmozdulat függ össze azzal, melyik kezét használja gyakrabban.

Ilyen például a két kéz összekulcsolása. Európában nagyjából négy emberből három úgy fonja össze az ujjait, hogy közben a bal hüvelykujja kerül felülre. Ez a szokás jobb- és balkezeseknél egyaránt megfigyelhető, vagyis önmagában ebből nem lehet megállapítani, melyik a domináns kéz.

Az is érdekes, hogy ugyanez a kéztartás a keletebbre fekvő országokban kevésbé gyakori. Hogy ennek pontosan mi az oka, arra egyelőre nincs biztos magyarázat.

Másképp dolgozza fel az érzelmeket a balkezesek agya?

A balkezesség kutatásának egyik érdekes területe az agy két féltekéjének együttműködése. Egyes vizsgálatok szerint a balkezes embereknél bizonyos agyi kapcsolatok és lateralizációs mintázatok eltérhetnek a jobbkezesekétől, és ez az érzelmek feldolgozásában is megmutatkozhat.

A Merrimack College kutatói például azt vizsgálták, hogyan kapcsolódhat a kézdominancia az érzelmi folyamatokhoz. Eredményeik alapján felmerült, hogy balkezeseknél bizonyos, negatív érzelmek feldolgozásában részt vevő agyi területek működése eltérhet. Ezt korábban összefüggésbe hozták a rosszabb hangulattal, a hangulatingadozással vagy az intenzívebb érzelmi reakciókkal is.

Ezeket az eredményeket azonban érdemes óvatosan értelmezni. Nem lehet belőlük azt a következtetést levonni, hogy a balkezes emberek általában ingerlékenyebbek, dühösebbek vagy lobbanékonyabbak lennének. Az érzelmi reakciókat számos tényező alakítja, a személyiségtől és az aktuális stressztől kezdve az élethelyzeten át a korábbi tapasztalatokig.

A kézdominancia tehát összefügghet az agy működésének bizonyos sajátosságaival, de önmagában nem határozza meg sem a hangulatot, sem a temperamentumot. Ezért abból sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ha egy-egy ismert balkezes ember indulatosabb természetéről vált híressé: az ilyen példák nem bizonyítják, hogy a balkezesség és a dühös viselkedés között közvetlen kapcsolat lenne.

Nem biztos, hogy csak a jobbkezes világ bosszantja őket

A balkezesek hétköznapjai időnként valóban több alkalmazkodást kívánhatnak. Számos eszköz használata kényelmesebb jobb kézzel, ezért könnyű lenne azt gondolni, hogy az ebből származó bosszúság magyarázza az esetleges ingerlékenységet.

A kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy ennél összetettebb folyamatról lehet szó, és az agy működésének sajátosságai is szerepet kaphatnak.

A balkezes hírességek között is találunk egymástól teljesen eltérő személyiségeket. John McEnroe teniszező például nemcsak balkezességéről, hanem a pályán mutatott heves reakcióiról is ismertté vált. Mickey Rourke színész ugyancsak balkezes, és pályafutása során többször került reflektorfénybe indulatos viselkedése miatt.

Ezekből a példákból azonban nem érdemes általános következtetést levonni. Barack Obama volt amerikai elnök szintén balkezes, esetében viszont nem váltak hasonló dühkitörések közismertté.

A balkezesség tehát jóval több annál, hogy valaki melyik kezében fogja a tollat. Az emberi agy működésének, a szokásoknak és a környezethez való alkalmazkodásnak egyaránt érdekes példája – miközben továbbra is számos kérdés vár válaszra azzal kapcsolatban, pontosan miben és miért különbözhetnek egymástól a jobb- és balkezes emberek.

Igaz, hogy a balkezesek „jobb agyféltekések” és kreatívabbak?

Az egyik legelterjedtebb elképzelés szerint a balkezesek inkább a jobb agyféltekéjüket használják, ezért kreatívabbak, művészibbek vagy intuitívabbak. Ez így túlzott leegyszerűsítés.

Valóban igaz, hogy az agy bizonyos funkciói nem teljesen egyformán oszlanak meg a két félteke között, és a kéz mozgását nagyrészt az ellenkező oldali agyfélteke irányítja. Ebből azonban nem következik, hogy egy balkezes ember általában „jobb agyféltekés” lenne. Például a nyelvi funkciók a balkezes emberek többségénél is elsősorban a bal agyféltekéhez kapcsolódnak, bár náluk valamivel gyakoribb a kétoldali vagy jobb oldali szerveződés.

A kreativitással kapcsolatos közkeletű állítás sem áll túl erős lábakon. Egy 2025-ben megjelent áttekintés és metaanalízis nem talált bizonyítékot arra, hogy a balkezes vagy vegyes kézdominanciájú emberek összességében kreatívabbak lennének a jobbkezeseknél. Bizonyos művészeti területeken előfordulhatnak érdekes eltérések, de ebből nem lehet általános személyiségjegyre következtetni.

Vagyis a balkezesség valóban összefügghet az agyi lateralizáció bizonyos sajátosságaival, de nem tesz automatikusan sem kreatívabbá, sem művészibb gondolkodásúvá.

Mikor derül ki egy gyerekről, hogy balkezes? Szabad-e átszoktatni?

A gyerekeknél a kézdominancia nem feltétlenül jelenik meg egyik napról a másikra. Már kisgyermekkorban látható lehet, hogy az egyik kezüket gyakrabban használják, de ez még változhat. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia tájékoztatója szerint egyes gyerekeknél már kétéves kor körül megfigyelhető határozottabb kézpreferencia, másoknál viszont csak évekkel később válik egyértelművé.

A finommozgások fejlődésével általában egyre stabilabbá válik, melyik kéz a domináns. Gyermekterápiás szakmai anyagok szerint sok gyereknél 4–6 éves kor körül már jól látható a preferencia, miközben néhányuknál ennél később, akár 7–8 éves korra rögzül teljesen.

A gyermeket nem érdemes arra kényszeríteni, hogy a természetesen választott keze helyett a másikat használja. Ha következetesen bal kézzel rajzol, eszik vagy nyúl a tárgyakért, nem szükséges jobbkezességre „átszoktatni”. A szakmai ajánlások inkább azt javasolják, hogy hagyják a kézpreferenciát természetesen kialakulni, és ne feltételezzék azt sem, hogy a gyermeknek ugyanaz lesz a domináns keze, mint a szüleinek.

Az sem feltétlenül jelent problémát, ha egy kisebb gyermek még váltogatja a két kezét. Érdemes inkább azt figyelni, hogy az életkor előrehaladtával megjelenik-e egy stabilabb preferencia. A kézdominancia ugyanis nem egyszerűen megtanult szokás: a fejlődő idegrendszer működésével is összefüggő tulajdonság.

Figyelmébe ajánljuk

Tényleg kreatívabbak a balkezesek? A kutatók most választ adtak a kérdésre

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!