Ma már mindenki tudja, hogy az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, de majd egy évszázada még a pszichoszomatikus betegségekhez sorolták, és azt vélték, hogy a depresszióhoz hasonló módon kellene kezelni. Mai tudásunk szerint objektív módon, célzott gyógyszerekkel jól karbantartható a betegség.
Ugye, kinövi? - gyakran elhangzó kérdés szülők részéről, ha gyermeküknél olyan betegség vagy rendellenesség mutatkozik, ami azonnal nem gyógyítható, nem korrigálható. Jön is rá a válasz: Ugyan, majd kinövi... Kérdés és állítás. A kérdésben aggodalom és remény, az állításban inkább valami laza felületesség rejlik. Éppen ezért adódik a kérdés, vajon jogos és ésszerű-e ma, az orvostudomány, a gyermekgyógyászati diagnosztika és terápia fejlettsége mellett akár az egyik, akár a másik?
A szenzációsnak tűnő cikk mögött rejlő állatkísérletes munkáról számoltak be brit és amerikai kutatók a neves Science Translational Medicine hasábjain. A közlemény lényege, hogy közvetlen kapcsolatot találtak a környezeti tényezők, triggerek okozta légúti gyulladás és a légúti szűkület között, valamint újrafelfedeztek egy gyógyszercsoportot, amely alkalmas lehet e probléma megoldására.
Az idő előtt világra jött gyermekek fogékonyabbak a betegségekre, nagyobb valószínűséggel jelentkeznek náluk asztmás tünetek is. Egy nagyszabású, friss dán felmérés azonban megállapította, hogy a gyermekek többsége idővel kinövi a betegséget.
A betegek többsége fél bevallani, ha úgy véli, hogy a munkahelyi körülmények is szerepet játszanak az asztmája kialakulásában. Mit tegyen, ha asztmás és erősen szennyezett, a légutakat károsító környezetben dolgozik?
Gyermeke tüsszög és folyik az orra? Köhög, és nehezen veszi a levegőt? A megfázásos tünetek allergiás reakcióra hasonlítanak, de azt gondolhatnánk, hogy ez nem lehetséges, hiszen télen a nyári kínzó polleneknek nyoma sincs. Mi okozhatja hát a panaszokat?
Egy új kutatás szoros összefüggést fedezett fel a két betegség közt: az asztmás felnőttek körében magasabb az alvás közbeni légzéskimaradás veszélye. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát a megelőzés lehetőségeiről kérdeztük.
Korábbi kutatások egyértelmű összefüggést véltek felfedezni a terhesség alatt, illetve a kora gyermekkorban szedett antibiotikum és az asztma megjelenése közt, az elmélet azonban most megdőlni látszik.