Nehézlégzés és zihálás – allergia, tüdő- és szívbetegség is okozhatja
Mikor kell tüdőgyógyászhoz, mikor kardiológushoz vagy allergológushoz fordulni a nehézlégzéssel? Válaszok a szakértőtől.
Télen sokan megtapasztalhatják a nehezebb légvétel, a zihálás, sípolás kellemetlenségét, gyakran egy légúti fertőzés kapcsán. Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza azonban azokat a betegségeket is megnevezte, amelyek ennél komolyabb okai lehetnek a tünetnek.
Mitől alakul ki a nehézlégzés, a sípolás?
A nehézlégzés, ami sokszor sípoló légzéssel is jár, egy magas hangú, sípoló hang, amelyet a légutakban kialakult turbulens légáramlás kelt. Ez akkor fordul elő, amikor a légutak beszűkülnek vagy részben elzáródtak.
Ahhoz, hogy ezt a páciensek könnyebben megértsék, érdemes szemléletes példákat alkalmazni. Könnyen belátható például, ha azt mondjuk, a zihálás, a sípoló hang a tüdőből jön, amikor a légcsövek beszűkültek, vagy valami elzárja őket. Ha mondjuk nyitott szájjal kifújjuk a levegőt, az szinte alig hallható. De ha összeszorítjuk a szánkat, mintha szívószájjal szeretnénk inni, és úgy szívjuk-fújjuk a levegőt, a kiadott zaj hangosabb és magasabb hangon szólal meg.
- magyarázza Potecz doktornő.
Milyen betegségek okozhatnak nehézlégzést?
Számos tüdő-, allergiás- és szívbetegség okozhat nehézlégzést, sípolást. Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a hörghurut, a cisztás fibrózis, a hangszál diszfunkciója, a dohányzás, az alvási apnoe, a savas reflux, a fertőzések mind járhatnak ilyen tünettel. Ezenkívül a szívbetegségek, főként a szívelégtelenség, szintén okozhatnak zihálást.
Gyakori tüdőbetegségek a sípoló légzés mögött
- Asztma: ez a sípoló nehézlégzés leggyakoribb oka. Asztma esetén a légutak valamilyen kiváltó ok (allergének, füst, légszennyezés, fertőzés stb.) miatt szűkülnek be.
- Tüdőgyulladás: a tüdőgyulladás különböző okok miatt alakulhat ki, a kezelés attól is függ, hogy milyen kórokozó váltja ki a betegséget. A tünetek sem teljesen azonosak, a kiváltó ágenstől, a betegség súlyosságától, illetve a beteg korától és kisérő betegségeitől függően dominálhatnak, vagy hiányozhatnak jellemző tünetek. Típusos tünetek a köhögés és nehézlégzés emellett légzésre fokozódó mellkasi-hát fájdalom, fáradékonyság és étvágytalanság. A magas láz nem minden esetben fordul elő, a tüdőgyulladás láz nélkül is jelentkezhet.
- Hörghurut: Az akut hörghurut (akut bronchitis) a légcső és a hörgők heveny gyulladásos megbetegedése. A betegséget többségében vírusos, ritkábban bakteriális fertőzés okozza. Akut hörghurut esetén a gyulladás hatására a nyálkahártya megduzzad, fokozottan termel váladékot, ami a hurutos (köpetürítéssel járó) köhögés kialakulásához vezet. Emellett szegycsonttáji, köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom, zihálás és felsőlégúti tünetek, fejfájás, orrdugulás, orrfolyás és torokfájás is kialakulhat.
- COPD: ez a zihálás egy másik gyakori oka, amely a légutak szűkületét vagy a fokozott nyákfelhalmozódást okozhat a légutakban.
Allergia is okozhat nehézlégzést
Az allergia tünetei az allergén típusától és az allergiás reakció súlyosságától függenek. A bosszantóktól egészen az életveszélyesig terjedhetnek. A szénanátha az egyik leggyakoribb allergiás panasz, olyan tünetekkel, mint szemviszketés, orrviszketés, kaparó torok, orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés. Emellett azonban előfordulhat nehézlégzés, fulladás vagy mellkasi szorító érzés is. Ilyen esetekben mindig vizsgálni kell, nem alakult-e ki asztma is, az allergia mellett. Valójában mindkét variáció előfordulhat: a légúti allergiás betegnél is jelentkezhetnek asztmás tünetek, és az asztmás betegnél is megjelenhetnek később allergiás tünetek.
Gasztroenterológiai betegség, amely nehézlégzést okozhat
A reflux betegség kapcsán a gyomorsav visszakerül a nyelőcsőbe, elérheti a gége-garat szintjét, és belégzéssel, lecsorgással átjuthat a légutakba is. Az irritáció légúti gyulladást és nyáktermelést eredményez, ami köhögéshez, nehézlégzéshez vezet. Ezenkívül a gyomorsav kiválthatja a hörgőszűkületet, ami a légutak szűkülete miatt okozhat sípoló légzést.
Fertőzések a sípoló légzés hátterében
Az olyan diagnózisok, mint az influenza, a COVID vagy a bakteriális fertőzések jelentős légúti gyulladást okoznak. Ez a gyulladás fokozott nyáktermelést, valamint a nyálkahártya gyulladásos ödémája miatt a légutak szűkületét okozza, ami hozzájárul a ziháló hanghoz.
Kardiológiai betegségnél is lehet tünet a zihálás
Szívelégtelenséggel élő betegek főként mozgás, fizikai aktivitás közben, illetve laposan fekve érzékelhetik, hogy nehezebben tudnak levegőt venni, mélyebben, gyakrabban kell lélegezniük, de az is előfordulhat, hogy alvás közben jelentkezik a légszomj, amikor levegőért kapkodva ébrednek. A tünet oka, hogy a vér pang a tüdő ereiben, mert a szív nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját. Emiatt folyadék szivároghat a tüdő állományába, ami nehézlégzést okoz. A hurutos vagy produktív köhögés is utalhat szívelégtelenségre. A beteg ilyenkor átlátszó, rózsaszínes árnyalatú köpetet ürít. Az orvosnak már a szín is utalhat az eredetre, ami lehet akár légzőszervi fertőzés, krónikus tüdőbetegség vagy akár szívprobléma is.
Hogyan dönthetjük el, milyen orvoshoz forduljunk a nehézlégzés miatt?
Ha valakinél eddig nem ismert betegség miatt jelentkezik nehézlégzés, először érdemes a háziorvoshoz fordulni, aki megállapíthatja például a fertőzéses eredetet. A kivizsgálás kapcsán az is eldőlhet, tüdőgyógyászhoz, kardiológushoz, allergológushoz, esetleg gasztroenterológushoz kell-e továbbmenni, a célzott vizsgálatok végett.
Amennyiben tüdőbetegség gyanúja merül fel, szükség van légzésfunkciós vizsgálatra, esetleg tüdőröntgenre, és természetesen a kikérdezés, a tünetek alapos felmérése is fontos támpontot ad.
– hangsúlyozza dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza. – Az akut betegségeket, például a hörghurutot célzott kezeléssel viszonylag gyorsan lehet gyógyítani, de krónikus tüdőbetegségek esetében fel kell készülni a hosszútávú, egy életen át tartó kezelésre és ellenőrzésre.
Összegzés
- A nehézlégzés gyakori tünet, amely számos okból kifolyólag jelentkezhet, például légzőszervi, allergiás vagy kardiális problémák miatt.
- A légúti allergiák és asztma kezelésére allergológust, míg a krónikus tüdőpanaszokra vagy fertőzésekre tüdőgyógyászt kell felkeresni.
- A szíveredetű nehézlégzés tünetei közé tartozik a fizikai aktivitás során jelentkező légszomj és a lapos fekvés nehezítette légzés, melyekkel kardiológushoz kell fordulni.
- A tünetek eredetének meghatározásához szükséges az anamnézis felvétele, fizikai vizsgálat és célzott diagnosztikai eljárások, például kéksugaras felvételek vagy funkciós tesztek.
- A nehézlégzés kezelésének tervezése az alapbetegség azonosításán alapul, mely során célzott terápiát alkalmaznak a panaszok csökkentésére és a betegség progressziójának megelőzésére.
Asztma és COPD: így fejlesztheti a tüdőkapacitását
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
