Nehézlégzés: allergia, asztma okozza vagy mindkettő?
Köhögés, nehézlégzés és mellkasi szorító érzés is jelezheti, ha valakinél az asztma tünetei rosszabbodnak. Miért fontos tudni, hogy van-e allergiás komponens az asztma mellett?
Különbözik-e a kezelés, ha légúti allergia is fennáll? Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza válaszolt a kérdésekre.
Mi a különbség az asztma és az allergiás asztma közt?
Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, jellemzője a változékony, visszatérő tünetek jelentkezése: köhögési rohamok, hörgőgörcs, ami nehézlégzést vált ki. Az allergiás asztma az asztma leggyakoribb formája, melynek során allergének váltják ki a légutak gyulladását és a tüneteket. Azonban asztma kialakulhat allergiás komponens nélkül is, pl. a korábban eozinofil asztmának nevezett kórkép, ami polipozus krónikus arcüreggyulladással jár, vagy légúti fertőzést- főleg vírusos vagy úgynevezett atípusos bakteriális fertőzéseket követően kialakuló betegség, ami alapján feltételezhető ezek kiváltó szerepe az arra hajlamos embereknél.
Asztmára már a kezdeti jelek is figyelmeztetnek, épp úgy, ahogyan a már diagnosztizált betegeket is állapotuk rosszabbodására. Az asztma tünete lehet, ha valaki könnyen kifullad, gyakran elsőként jelzi a betegséget a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Gyanút kelthet, ha a gyermek nem szívesen vesz részt a fogócskában, a futkározásnak gyakran zihálás, köhögő roham vet véget. Asztma felnőttkorban is kialakulhat, nem pusztán az állóképesség hiánya, ha már enyhe mozgásra is nehézlégzést tapasztalunk.
A légúti allergiások - pollenallergiások, és beltéri allergiával küzdők is – körében megközelítőleg 30% azok aránya, akiknél asztmás tünetek is jelentkeznek. Ilyen esetben az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Az alábbi tünetek utalhatnak arra, hogy a szénanátha mellett asztma is kialakult:
- visszatérő és elhúzódó köhögés, köhögési roham,
- éjszaka, hajnalban jelentkező köhögés,
- nátha, megfázás után tartósan megmaradó köhögés, nehézlégzés,
- indokolatlan fáradékonyság, csökkent terhelhetőség,
- terhelésre, nevetés, sírás, sport vagy lépcsőzés során jelentkező köhögési roham, nehézlégzés,
- kilégzés során jelentkező sípoló hang.
- a panaszok az allergiás szezonban, vagy allergénnel való találkozás (pl. állati szőr) kapcsán jelentkeznek vagy súlyosbodnak.
Az allergiás asztmánál leggyakrabban az asztmás tünetek kialakulását évekkel megelőzi az allergiás nátha megléte. Általában fiatal korban, gyerekkorban kezdődik.
Azonban minden variáció előfordulhat: a légúti allergiás betegnél is jelentkezhetnek asztmás tünetek, és az asztmás betegnél is megjelenhetnek később allergiás tünetek.
Ha asztmás betegként tüsszögés, orrdugulás, szem- és orrviszketés, orrfolyás jelentkezik, valószínűleg allergiája is kialakult. Ha allergiás és újabban egyre gyakrabban tapasztal köhögést, nehézlégzést, mellkasi szorító érzést, fulladás érzést és kilégzésnél sípoló légzést, ezek a tünetek társuló asztmára utalhatnak.
Asztmás és allergiás tüneteknél a kivizsgálás és a kezelés is összetett
Első lépésben alaposan kikérdezzük a beteget a korábban nem tapasztalt tünetekről. Asztma gyanú esetén légzésfunkciós vizsgálat segíti a diagnózist, a szénanáthás tünetek miatt pedig allergiavizsgálatra kerül sor, ennek eredménye alapján legtöbbször be tudjuk azonosítani a tüneteket okozó allergént. A vizsgálatok eredményeit a tünetekkel összevetve állítjuk fel a diagnózist.
– ismerteti dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza.
Ha a kivizsgálás során allergiás asztma igazolódik, akkor a két betegséget együtt kell kezelni. Az allergiás asztma nem gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel karbantartható, hatékony terápiával tünetmentességet lehet elérni. A kezelés során az asztma elleni gyógyszerek mellett allergia elleni készítményeket is szedni kell, illetve hosszú távú oki megoldást jelenthet az allergén specifikus immunterápia. Az összetett kezelési tervet mindig egyéni panaszok és vizsgálati eredmények függvényében, személyre szabottan állítjuk össze.
Mivel a tünetek és a gyulladás mértéke sokszor nagy változékonyságot mutat, a kezelésnek is rugalmasnak kell lennie. Ehhez a páciensnek ismernie kell betegségét, a tünetek változását és az ehhez igazítandó kezelési lépcsőt, ami rendszeres kontrollt, állapotfelmérést igényel.
Összegzés
- Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely visszatérő tünetekkel jellemezhető.
- Az allergiás asztma az asztma egy formája, amelyet allergének provokálnak és tüneteket okoznak.
- A diagnózishoz légzésfunkciós és allergiavizsgálatok kombinációja szükséges.
- Az allergiás asztma kezelésekor az asztma- és allergiaellenes gyógyszerek kombinációját alkalmazzák.
- A terápia célja a tünetmentesség elérése egyénre szabott kezelési terv alapján.
„Mindenki allergiás rám” – Amikor az ember maga válik a tüsszögést kiváltó tényezővé
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
