A védőoltások napja
Magyarország 2004 júniusában kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodájánál, hogy június 21-ét nyilvánítsák a védőoltások napjává, mivel 2002-ben ezen a napon hirdette ki a WHO, hogy Európában megszűnt a gyermekbénulás betegsége. Az európai iroda védőoltásokkal foglalkozó csoportja egyetértett a kezdeményezéssel, és javasolta, hogy 2005-től ezen a napon a védőoltások népszerűsítését szolgáló rendezvényeket tartsanak.
Az orvostudomány egyik legjelentősebb sikere, a fertőzések elleni védőoltások bevezetése az immunválasz szándékos kialakításán alapszik. A WHO kiterjesztett védőoltási programját 1974-ben indították el, segítségével ma már a világ gyermekeinek 80-85 százaléka megkapja a védőoltásokat (Magyarországon ez az arány közel 100 százalék). Az immunizálás évente életek millióit menti meg, megelőzi a fertőző betegségek által okozott rokkantságot és halálozást, a kezelés költségeinek töredékéért. Így is még mindig évente csaknem hatvanmillió ember halálát okozzák olyan betegségek, amelyek oltásokkal megelőzhetőek lennének.
Forrás: MTI
A gyermekbénulás megbetegedések száma a nemzetközi erőfeszítéseknek köszönhetően az utóbbi évtized során már 99 százalékkal csökkent. Az 1998-ban regisztrált 350 ezerről 2008-ban 1600-ra esett vissza a fertőzések száma. 2008-tól Közép- és Nyugat-Afrika kilenc országában alakult ki járvány, de a WHO koordinálásával több mint 85 millió öt év alatti gyereket oltanak be gyermekbénulás ellen. Magyarországon a gyermekbénulást okozó poliovírus ellen 1959 óta kapnak védőoltást a gyerekek, ennek köszönhetően hosszú évek óta nem volt ilyen megbetegedés az országban.
Kommentár: kötelező védőoltások hazánkban
Röviden felsoroljuk, mely védőoltások kötelezőek jelenleg, és milyen életkorban.
Iskoláskor előtt csecsemő- ill. kisgyermekkorban:
- BCG (tbc ellen): 0-6 hét között, általában még a szülészeti intézményben.
- DTPa+IPV+Hib* (diftéria-tetanusz-pertusszisz, polio, azaz gyermekbénulás, és Hib, azaz H. influenzae): 2 - 3 és 4 hónapos korban.
- MMR* (kanyaró-mumpsz-rubeola): 15 hónapos korban.
- DTPa+IPV+Hib: 18 hónapos korban.
- DTPa+IPV: 6 éves korban.
DTPa+IPV: 6 éves korban.
* a kötelező oltások mellett itt önkéntesen választható a PCV (pneumococcus ellenes oltás) is.
Iskolásoknak ún. kampányoltások (nem életkor, hanem iskolai osztály szerint):
dTap emlékeztető oltás (diftéria-tetanusz-pertusszisz): 11 év
MMR újraoltás: 11 év
Hepatitis B: 13 év
(forrás: ÁNTSZ)
A fertőző betegségek, különösen a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek számának drasztikus csökkenése egyike a magyar közegészségügy legnagyobb sikereinek. Hazánkban csaknem húsz megbetegedés ellen lehet védőoltással védekezni, a gyermekeknek kötelezően tíz fertőző betegség megelőzésére kell oltást kapniuk 15 éves korukig. Vannak szülők, akik az oltási reakciók, esetleges szövődmények elkerülésére való hivatkozással megakadályozzák, hogy gyermekük megkapja a védőoltást. Ez azonban nagyfokú felelőtlenség, mert az oltási reakciók sokkal enyhébbek, mint a betegség, amelyet így nagy eséllyel megkaphat az oltatlan gyermek.
A fő utazási szezon elején különösen fontos az ajánlott védőoltások megszerzésére felhívni a figyelmet, hiszen erre a felmérések szerint kevés magyar utazó gondol, noha Európában is egyre gyakoribbak a hepatitis járványok. A kombinált vakcinából hármat kell megkapni ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
