Allergia
Jogos kérdés: kinőhető-e a táplálékallergia?
Ételallergia leggyakrabban csecsemő- és kisdedkorban jelentkezik, a gyermekek többségénél azonban rendszerint 3-4 éves kor körül elmúlnak a tünetek. Dr. Hidvégi Edit gyermek-gasztroenterológus szerint a táplálékallergia megszűnése nem kizárólag életkor függvénye, de azon is múlik, hogy mi okozta a panaszokat.
Hat súlyos hiba, amit az allergiás elkövethet
Hogyan előzzük meg és csökkentsük a pollenallergia tüneteit, mikor a levegőben szálló virágporok, és más allergének megkeserítik a mindennapjainkat? A szénanátha típusú allergia igen kellemetlen tüneteket okozhat. Bedugult orr, viszkető szemek, irritáló köhögés és más tünetek - az élet szenvedéssé válhat. Mit tehetünk akkor, ha saját tudatlanságunk is hozzájárul a problémához?
Fontos tudni: allergiatípusok - részletesebben
Ételallergiától a fémallergiáig... A cikk bemutatja a fontosabb allergiákat, és hogy mire vigyázzunk magunk, felismerhetjük-e a tünetekből, hogyan és mire vagyunk allergiásak?
Mégsem vagyok allergiás?
Az allergiavizsgálat olykor téves, álnegatív eredménnyel zárul. Mihez kezd a beteg, ha tünetei vannak, de a teszt alapján nem allergiás?
Itt a pollenszezon: hitek és tévhitek
Az Amerikai Allergia Asztma és Immunológia Szakkollégium (ACAAI) és szakemberei igyekeznek eloszlatni az allergiával és asztmával kapcsolatos tévhiteket.
Ételintolerancia: évekig is küszködnek a betegek a diagnózisig
Nem ritka, hogy évek óta tartó, gyógyszeres kezelésekre nem reagáló emésztési panaszok – gyomorfájás, puffadás, hasmenés vagy székrekedés, olykor fejfájás vagy nem múló bőrpanaszok, ekcéma, elhízás vagy kóros soványság – miatt kerülnek a páciensek gasztroenterológushoz, ahol kiderül: ételintolerancia a kiváltó ok, s a tünetek gyógyszer nélkül, célzott diétával megszüntethetők. Sokszor a háziorvosok és a szakorvosok sem gondolnak rá: ha nincs szervi elváltozás, ételintolerancia is magyarázhatja a kínzó, makacs tüneteket.
Hogyan öröklődik az allergia?
Apáról fiúra száll az allergiás hajlam? Az allergia megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés. Azonos nemű gyermek és szülő esetében pedig még nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.
Az antibiotikum asztmára hajlamosít?
Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves kor alatt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.