Császármetszéssel vagy hüvelyi úton született? Ez is befolyásolja az allergiát
Miért éppen én leszek allergiás, és ő nem lesz allergiás? A mikroorganizmusokkal való találkozások és az antibiotikumos kezelések is mind-mind befolyásolják a későbbi allergia-rizikót.
Úgy tűnik, hogy a fenn említett tényezők és az allergia-kockázat közötti összekötő láncszem az emberi szervezetet benépesítő mikroorganizmusok együttese, a minden egyes emberre ujjlenyomatként jellemző mikrobiom.
A különböző flórákban – elsősorban a bélflórában és a bőrflórában – tapasztalható, „normálistól” való eltérések, azaz a diszbiózisok megjelenése hatással van az immunrendszer működésére, illetve azon keresztül az allergiás panaszok megjelenésére. Másként fogalmazva: a különféle mikroorganizmusok számában, illetve azok egymáshoz viszonyított arányaiban tapasztalható markáns változások többek között allergiás megbetegedésekben ölthetnek testet.
Császármetszéssel vagy hüvelyi úton született?
A császármetszéssel világra jött gyermekek bélflórája eltér a hüvelyi úton születettekétől. Leírták, hogy a műtéti úton születetteknél a bélcsatornában alacsonyabb – többek között - a Bifidobacteriumok és a Bacteroides speciesek száma, míg nagyobb számban fordulnak elő náluk Staphylococcusok és Streptococcusok. Ezek az eltérések pedig kapcsolatba hozhatók a császármetszéssel születetteknél tapasztalható magasabb allergia- és az asztma-rizikóval.
Anyatejjel vagy tápszerrel táplált a csecsemő?
Az anyatejjel táplált újszülöttek és csecsemők bélflórájának az összetétele más, mint a tápszereseké. Egyrészt, az anyatejet fogyasztók bélcsatornájában több Lactobacillus és Bifidobacterium található. Másrészt, az anyatej oligoszacharidokban és zsírsavakban dús, és ez olyan anyagcseretermékek előállítására sarkallja a bélben élő baktériumokat, amik védenek az allergiás megbetegedésektől és az asztmától. Hasonló hatás tulajdonítható az első életévben történő feldolgozatlan (tehén)tejfogyasztásnak is (amit sok szakember ellenez). Valószínűsíthető, hogy a tej allergia-megelőzésben játszott szerepéért annak az Omega3-zsírsavai is felelősek.
Az egyéb táplálékok kapcsán kiemelendő a halolaj, illetve a gyümölcsökben található polifenolok szerepe, amik hozzájárulnak a bélflóra sokféleségének a kialakulásához, ami segíthet az allergiák megelőzésében.
A korai antibiotikum-alkalmazás veszélyei
Az antibiotikumok nem csak a kórokozó baktériumokat pusztítják el, hanem a jótékonyakat is; ilyen módon formálva át - sok esetben előnytelen módon - a bélflóra összetételét.
Úgy tűnik, hogy már az is növeli a gyermeknél az allergia kockázatát, ha az anya a terhessége alatt antibiotikumot alkalmaz. A szülés közben az anyának adott antibiotikumok is hatással vannak arra, hogy milyen a mikrobiom összetétel a gyermek 3-12 hónapos korában. Továbbá, a megszületést követő első néhány hónap során történő antibiotikum-terápia kapcsolatba hozható a gyermekek fokozott tehéntej-allergia-kockázatával.
Mi a tanulság?
Az allergia rizikójának csökkentése érdekében érdemes a természet által kialakított utakon járni: azaz – lehetőség esetén – a hüvelyi úton való szülést választani, illetve az anyatejes táplálást preferálni.
Forrás:
Pascal M., Perez-Gordo M., Caballero T. et al. Microbiome and allergic diseases. Front. Immunol. 9:1584. 2018.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
