Csendben fejlődik ki, alig ad jelet, tünetet – és mire diagnosztizálják, sokszor már késő.
A nyirokrák lassan, szinte észrevétlenül kezdődik, tünetei pedig olyan hétköznapi panaszok, amelyeket a legtöbben megfázásnak, kimerültségnek vagy egyszerű stressznek tulajdonítanak.
Mikor van valóban okunk aggodalomra? És mikor kell orvoshoz fordulni, esetleg eltávolítani egy anyajegyet?
Magyarországon 4000-4500 férfi szembesül a betegséggel minden évben, és mintegy 1200-1300-an veszítik életüket emiatt.
A betegség a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a férfiak körében, és az előfordulása az életkor előrehaladtával ugrásszerűen emelkedik: 60 éves korra a férfiak 60 százalékánál, 80 éves korra pedig szinte mindenkinél kimutatható valamilyen jóindulatú prosztatamegnagyobbodás. A probléma tehát népbetegség – mégis sokszor csak akkor kerül felszínre, amikor már késő.
A nőgyógyászati rákszűrés sokszor rutinvizsgálatként szerepel a naptárban, mégis rengeteg nő ijed meg, amikor a leletre titokzatos betűk és számok kerülnek. A „P” betűvel jelölt eredmény nem mást takar, mint a Papanicolaou-skálát, amely a méhnyak sejtjeinek állapotát értékeli. De mit jelent pontosan, ha P2-t, P3-at vagy éppen P4-et látunk a papíron? Most segítünk eligazodni az értékek között.
Sokan a telefonunkhoz közel hajtjuk álomra a fejünket, de ez a szokásunk vajon tényleg növelheti a daganat kialakulásának kockázatát?
A mellrák továbbra is a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében Magyarországon – élete során minden nyolcadik nő érintett lehet.