Daganatok

Daganatoknak nevezzük a kiindulási szervtől idegen sejtszaporulatot, szövettöbbletet. A daganat lehet jóindulatú és rosszindulatú. A két daganatcsoport közötti lényeges különbségek a következők:

1. Gazdaszervtől való elkülönülés

Daganat, rákbetegség

Forrás: Rákgyógyítás

---

A jóindulatú daganat tokkal körülzárt, a kiindulási szövettől elkülönült. A rosszindulatú daganat a gazdaszertől nem különül el, abba millió "gyökeret" ereszt ("infiltratív növekedés")

2. Gazdaszerv sejtjeihez való hasonlóság

A jóindulatú daganat sejtjei a kiindulási szövet sejtjeihez nagyfokban hasonlóak.

A rosszindulatú sejtek különböznek a gazdaszervezet sejtjeitől (anaplázia), a sejtek egymástól is különböznek alakjukban (polimorfia), festődésükben (polikromázia), sejtmag/plazma arányukban, stb.

3. Növekedési képesség

A rosszindulatú daganat, a jóindulatúval ellentétben, végtelen növekedésre képes.

4. Áttétképződés

A rosszindulatú daganatok sejtjei a szervezetben szétszóródnak, és más szervekben új, önálló életet kezdő rosszindulatú daganatot képeznek. Jóindulatú daganat esetén áttétképződés nincs.

5. Kiújulás

Műtéti eltávolítás után a jóindulatú daganat tokjával együtt, egészben könnyen eltávolítható, így a kiújulás nem jellemző. Rosszindulatú daganatok az infiltratív növekedés és áttétképződés miatt egészben ritkán távolítható el, ezért a daganat kiújulásra hajlamos.

A jóindulatú daganatok formái

A jóindulatú daganatokat aszerint nevezzük meg, hogy melyik szövetből indulnak ki, így

A rosszindulatú daganatok formái

A daganat elnevezése részben a kiindulási szövettől, részben a szövettani szerkezettől függ.

Rákhámból kiinduló rosszindulatú daganat.

A rák kiindulhat a fedőhámból (laphámrák), vagy a mirigyek hámjából (adenokarcinóma).

Szarkóma

A magzati kötőszövetből (mesenchymából) eredő szövetekből kiinduló rosszindulatú daganat. A szarkómákat szintén a kiindulási szövet alapján nevezik meg. Így pl. beszélhetünk liposzarkómáról, leiomioszarkómáról, angioszarkómáról, stb.

A rák önálló kötőszövetes vázzal (stroma), vér- és nyirokellátással bír, ezért sokáig helyben növekszik, elsőként többnyire a nyirokcsomókba ad áttétet. A szarkómának önálló érhálózata nincs, a vér a daganatos sejtek között kering, ezért helyileg rövid ideig terjed, gyorsan ad áttétet a véráram útján, távoli szervekbe. A szarkóma tehát gyorsabb lefolyású, rosszabb indulatú, sebészileg nehezebben kezelhető rosszindulatú daganat.

Az oszteoszarkóma egy ritka, rosszindulatú csontdaganat, amely leggyakrabban gyermekeknél és fiatal felnőtteknél alakul ki. Legtöbbször a hosszú csontok végein jelentkezik, és fájdalommal, duzzanattal járhat. A diagnózis felállításához képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MR, PET) és szövettani mintavétel szükséges.

Egyéb rosszindulatú daganatok

A nyirokcsomókból és/vagy a csontvelő nyiroksejtjeiből indulnak ki a limfómák. A limfómáknak van viszonylag jóindulatú formája (ld. Hodgkin-kór), és egyértelműen rosszindulatú formája (non-Hodgkin limfóma).

Csontvelőből indulnak ki a myelomák. Ezek kivétel nélkül mind rosszindulatúak. Gyakran okozhat a csontvelő érintettség csont és ízületi fájdalmat is.

A fehérvérűség (leukémia) alapja vagy a csontvelőből kiinduló myeloma, vagy a non-Hodgkin limfómák egyes fajtái. A leukémia tehát nem önálló betegség, többféle rosszindulatú daganat hasonló klinikai lefolyású formája.

A idegrendszerből kiinduló jóindulatú daganatok a neurinomák. Neurinoma keletkezhet környéki idegrostokban és az agyban is. Az agy szöveteiből (de sohasem az idegszövetből, hanem az idegsejteket és rostokat tápláló velőshüvelyekből) indulnak ki az astrocytomák, a medulloblastoma és a többi rosszindulatú agydaganat.

A daganatos betegségek előfordulása

A rosszindulatú daganatok ma a halálesetek második leggyakoribb okát jelentik a szív és érrendszeri betegségek után. a fejlett országokban minden 3-4. ember számíthat arra, hogy rosszindulatú betegségben megbetegszik élete folyamán, és minden 6. ember halálát daganatos betegség fogja okozni.

A daganatos betegségek okai

A daganatok kóroktana (etiológiája) nem egységes. Ahány daganatfajta van, annyi a jellemző ok. A legtöbb daganat kiváltó oka azonban ma sem ismert.

Daganatot okozhat vírusfertőzés (méhnyakrák), hormonális okok (pl. emlőrák, méhtestrák), környezeti sugárzás (pl. festékes bőrrák, egyéb bőrrákok, a tüdőrák eseteinek egy része, leukémiák, stb.), veleszületett génhiba (a vese Wilms-tumora, a szem retinoblastomája, emlő-, petefészek-, prosztatarákok egyes formái, stb.).

Bizonyos kórokozó tényezők, pl. vírusok, sugárzás, egyaránt okozhatnak veleszületett rendellenességet, daganatot, gyulladást, vagy szövetelhalást. A daganatos betegség tehát a szervezet környezeti ártalmakra adott reakciójának egyik formája.

A daganatok közvetlen kiváltó oka legtöbbször az osztódó testi sejt génhibája (mutáció), melynek, mint előzőleg említettük, számos oka lehet. A mutációk maradhatnak "némák", kijavíthatja őket a szervezet genetikai "reparáló" rendszere, vagy a már rákos sejteket eltakaríthatja az immunrendszer. Amennyiben a kialakult daganat agresszivitása felülmúlja a szervezet többszintű védekezési rendszerét, kialakul a klinikai rosszindulatú daganatos betegség.

A daganatos betegségek tünetei

A daganatos betegségeknek jellemző tünetei nincsenek. A leggyakoribb rosszindulatú daganat, a rák, porckemény, alapján el nem mozdítható, környezetével összekapaszkodott szövettöbblet. Az egyes daganatok tünetei a daganat típusától, klinikai stádiumától és a beteg egyéb körülményeitől (társuló betegség, szociális körülmények, egyéni érzékenység, maga a terápia, stb.) függ. Bizonyos daganatok (pl.lymphoma, leukémia) járhatnak lázzal, különösen előrehaladott vagy agresszív típusoknál. A láz lehet a daganat közvetlen hatása, de gyakran immunválasz, gyulladás vagy tumornekrózis következménye is. A dagantok egy ritkább csoportja, a neuroendokrin daganatok. Ezekben a daganatokban közös az, hogy gyakran termelnek hormonszerű anyagokat. Ezekben az esetekben a hormonrendszer felborulása is órjelző lehet.

A daganatos betegségek lefolyása

A kezelés előtt a daganatos betegségeknek a stádiumát meg kell határozni. A stádiumok meghatározása többféle módon lehetséges, de minden esetben a daganat típusától függ, hogy milyen stádium meghatározást végzünk. A rákos betegségeknek, limfómáknak, néhány egyéb daganatnak általában 4 klinikai stádiuma különíthető el. A rosszindulatú betegségek többsége a 3. stádiumtól már biztosan nem gyógyítható.

A beteg halálát okozhatja közvetlenül maga a daganat. Példa erre a létfontosságú központot károsító agydaganat.

Más esetekben a daganatos betegségek a szervezet általános leromlását (kachexia) idézi elő, ami a beteg minden más, sok esetben halálos betegségnek (legtöbbször fertőzésnek).

Olykor maga a daganat, pl. belek kilyukadásával, közvetlenül időzi elő a halálos vérmérgezést.

A beteg halálát okozhatja még nagyobb artéria szakadása, ebből eredő elvérzés is.

A daganatos beteg halálát legtöbbször az alapbetegség szövődménye idézi elő.

A daganatos betegségek diagnózisa

A daganatos betegségek diagnózisának legfőbb pillérei a képalkotó eljárások (röntgen,UH, hasi UH, CT, MRI, PET, EEG, izotóp vizsgálatok, ultrahang) és a szövettani vizsgálat (bipszia/bőrbiopszia). A daganat típusát a szövettanász szakorvos, a klinikai stádiumát (legtöbbször) a radiológus mondja ki. Esetenként szükség lehet speciális vizsgálatokra, mintavételre is a diagnózis pontosításához. (pl: székletvizsgálat)

A daganatos betegségek terápiája

A daganatos betegségek kezelése három pilléren nyugszik:

1. 1 Sebészi eltávolítás (lézeres kezelés is fontos)
2. 2 Sugárkezelés
3. 3 Citosztatikus kemoterápia

Citosztatikus kemoterápia

Egyes esetekben elegendő a sebészi kezelés (pl. bőrdaganatok), máskor önmagában a sugárkezelés is gyógyító hatású (pl. méhtestrák), ritkán, de a citosztatikus kezelés is lehet önmagában tökéletesen eredményes (pl. a méhlepény rákja, leukémia). Az esetek döntő többségében mégis mindhárom kezelési formára szükség van. Amikor már nincs esély a betegség progressziójának lassítására, a kezelés célja a fájdalomcsillapítás, a beteg szenvedéseinek csökkentése, életminőségének javítása. Ezen kezeléseknek összességét nevezik palliatív (megtartó) terápiának.

A daganatos betegségek megelőzése

Egyes betegségek megelőzhetők pusztán egészséges életvitellel (pl. tüdőrák esetén), mégis elmondható, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek megelőzésére ma még komoly eszköz nem áll rendelkezésünkre.

A megelőzés ma még csak szűrővizsgálatokkal lehetséges, mely a már kialakult daganat korai stádiumban történő felismerését tűzi ki célul.

A szűrés lehet mindenkire kiterjedő (mindenki számára indokolt, "populációs"), vagy csak a különösen veszélyeztetettek számára javasolható ("célzott").

Mindenkire kiterjedő szűréssel idejekorán felismerhető lehet a rák:

• méhnyakrák (meddőség oka lehet)
• méhizom-daganat (meddőség oka lehet)
• hererák
• emlőrák
• prosztatarák
• gyomor-bélrák esetén.
• A különösen veszélyeztetettek számára javasolható szűrővizsgálatok:
• Vastagbéltükrözés pl. örökletes bélpolipózis, vagy fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)
• Gyomortükrözés pl. vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) esetén

Gyomortükrözés pl. vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) esetén

Egyéb tudnivalók a daganatos betegségekről

A sajtóban gyakori álhír, hogy "felfedezték a rák ellenszerét". Ez sohasem fog bekövetkezni, mert a daganatoknak számos formája, számos oka lehet, melyek a legkülönbözőbb szövettani típusúak és klinikai stádiumúak, stb. lehetnek. "Rák" nevű betegség tehát valójában nem létezik, a rák progresszív, kezeletlenül halálos betegségek gyűjtőfogalma.

Egyre elterjedtebb, hogy a rák kifejezést alkalmazzák valamennyi rosszindulatú daganatra. Különösen jellemző ez a tengerentúli ismeretterjesztő irodalomra. Mint láthattuk, a rák valójában a rosszindulatú daganatoknak csak egy részét képezi. A rák szó gyűjtőfogalomként történő használata nálunk is egyre gyakoribb.

A tudományos álhíreknek, csodadoktoroknak, csodagyógyszerekről szóló híreknek tehát nem szabad hitelt adni. Amennyiben a legkisebb gyanúja is felmerülne a rosszindulatú betegségnek, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Gyakori kérdések a daganatokról:

Daganatos kórképek járhatnak együtt idült hólyaggyulladással?

Igen, számos daganatos kórkép járhat együtt idült hólyaggyulladással, vagy okozhat krónikus hólyaggyulladásra emlékeztető tüneteket. A hólyagrák, különösen a korai, felszíni stádiumban lévő daganatok gyakran irritálják a hólyagfalat, ami krónikus gyulladást és tartós tüneteket, például sürgető, gyakori vizelési ingert okozhat. A szomszédos szervek daganatai is befolyásolhatják a hólyagot, például a prosztatarák megnagyobbodása okozhat vizeletelfolyási akadályt, ami a vizelet pangása miatt krónikus bakteriális cystitishez vezet. Nőknél a méhnyakrák vagy a méhtestrák előrehaladott stádiumban ráterjedhet a hólyag falára, ami direkt gyulladást és súlyos, idült hólyagpanaszokat vált ki. Bizonyos daganatos betegségek kezelése, mint például a sugárterápia is okozhat úgynevezett sugárzás okozta cystitist, ami egy nem fertőző, de krónikus és fájdalmas gyulladásos állapotot eredményez.

Daganatos kórképek okozhatnak inkontinenciát?

Igen, egyes daganatos kórképek okozhatnak inkontinenciát, különösen, ha a daganat a húgyutak, a medence vagy a gerinc területén helyezkedik el. Például hólyag, prosztata, méh vagy végbél-daganat esetén a tumor közvetlen nyomást gyakorolhat a hólyagra vagy a húgycsőre, ami vizelettartási problémákhoz vezethet. Gerincvelőt érintő daganat esetén az idegi szabályozás sérülhet, ami szintén inkontinenciát okozhat.

Daganatos kórképek okozhatnak akut veseelégtelenséget?

Igen, daganatos kórképek okozhatnak akut veseelégtelenséget, többféle mechanizmuson keresztül. A húgyutakat érintő vagy a kismedencében elhelyezkedő daganatok (pl. hólyag-, prosztata-, méh-, petefészekdaganat) elzárhatják a húgyutakat, ami vizeletpangáshoz és posztrenális akut veseelégtelenséghez vezethet. Egyes daganatok közvetlenül is beszűrhetik a veseszövetet, rontva annak működését. Emellett daganatellenes kezelések (kemoterápia, immunterápia) és a tumorlízis szindróma is kiválthat akut vesekárosodást.

Okozhatnak daganatos kórképek agyhártyagyulladást?

Igen, a daganatos megbetegedések okozhatnak egy speciális típusú agyhártyagyulladást, amelyet orvosi nyelven meningitis carcinomatosának vagy leptomeningeális metasztázisnak neveznek. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor a rákos sejtek a véráram útján vagy közvetlen terjedéssel eljutnak az agyhártyákhoz, és ott gyulladásos folyamatot indítanak el. Leggyakrabban az emlőrák, a tüdőrák, a melanoma, illetve a különböző leukémiák és limfómák adhatnak ilyen jellegű áttétet a központi idegrendszer hártyáira. A daganatos sejtek jelenléte az agy-gerincvelői folyadékban megzavarja annak keringését, ami fokozott koponyaűri nyomáshoz, erős fejfájáshoz és neurológiai kiesésekhez vezethet.

A daganatos kórképek vezethet agyi ödémához?

Igen, a daganatos kórképek vezethetnek agyi ödémához, amely az agydaganatok gyakori szövődménye. A daganat környezetében az erek áteresztőképessége megnő, ami vasogén agyi ödémát okoz. Ez a duzzanat fokozza a koponyaűri nyomást, és rontja az ép agyszövet működését. Az agyi ödéma fejfájást, hányingert, hányást és tudatzavart válthat ki. A neurológiai tünetek, például bénulás vagy beszédzavar a duzzanat miatt erősödhetnek. Súlyos esetben az állapot életveszélyessé válhat, ezért gyors orvosi ellátást igényel.

A daganatos kórképek társulhatnak perifériás neuropátiával?

Igen, a daganatos kórképek társulhatnak perifériás neuropátiával. Ez kialakulhat közvetlenül az idegek tumoros infiltrációja vagy nyomása miatt, illetve a daganat okozta anyagcsere-eltérések és gyulladás révén. Emellett bizonyos daganatellenes kezelések, például kemoterápia, szintén okozhatnak idegkárosodást. A tünetek közé tartozik a zsibbadás, bizsergés, fájdalom és izomgyengeség, főként a végtagokban. A kezelés az alapbetegség és a neuropátia párhuzamos kezelésére épül, fájdalomcsillapítással és szükség esetén idegvédő terápiával kiegészítve.

A Korsakoff-szindróma összefügghet daganatos betegséggel?

A Korsakoff-szindróma önmagában nem következik daganatos betegségekből, és nincs közvetlen összefüggés. Azonban bizonyos helyzetekben a daganatos betegségek másodlagosan hozzájárulhatnak tiaminhiányhoz, például ha a beteg rosszul táplálkozik, súlyosan fogy, vagy műtétek/kemoterápia miatt felszívódási problémái vannak.

Dagantok okozhatnak nyelési nehézséget?

Igen, daganatok okozhatnak nyelési nehézséget. A nyelőcső, a garat vagy a környező szervek daganatai a növekedésük során beszűkíthetik a nyelési útvonalat. Emiatt az étel és a folyadék lejutása egyre nehezebbé válik, kezdetben főleg szilárd ételek esetén. A nyelési nehézséghez gyakran társul fogyás, mellkasi fájdalom vagy rekedtség.