Prosztatarák: ezt az értéket nézesse meg a vérvételkor!
A betegség a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a férfiak körében, és az előfordulása az életkor előrehaladtával ugrásszerűen emelkedik: 60 éves korra a férfiak 60 százalékánál, 80 éves korra pedig szinte mindenkinél kimutatható valamilyen jóindulatú prosztatamegnagyobbodás. A probléma tehát népbetegség – mégis sokszor csak akkor kerül felszínre, amikor már késő.
Magyarországon minden évben közel 4500 férfinál diagnosztizálnak prosztatarákot – és ez a szám az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett.
Mi az a PSA-dilemma?
A korai felismerés kulcsa a rendszeres szűrés, ugyanakkor a legelterjedtebb vizsgálat, a PSA (prosztata specifikus antigén) mérése körül az utóbbi években szakmai vita bontakozott ki. Ezt nevezik a szakértők „PSA-dilemmának”.
„A PSA egy rendkívül hasznos laborparaméter, de félreértésekre adhat okot. Sokan tumor-markernek gondolják, pedig nem daganatspecifikus, hanem prosztataspecifikus marker” – magyarázza Szász Máté biológus, a SYNLAB Sport és Prevenciós Diagnosztika szakmai igazgatója.
Vagyis minden olyan folyamat, amely megterheli a prosztatát – legyen az gyulladás, jóindulatú megnagyobbodás, fertőzés vagy akár egy kerékpártúra – megemelheti a PSA-szintet.
Ez az oka annak, hogy a PSA-érték önmagában nem elegendő a diagnózishoz, és fals pozitív eredményekhez is vezethet, ami felesleges aggodalmat vagy akár invazív beavatkozásokat is eredményezhet.
„Egy szexuális aktus, vagy akár egy hosszabb biciklizés után 48 órán keresztül magasabb lehet a PSA-szint, pusztán fiziológiai okokból. Ezért nagyon fontos, hogy a vérvétel előtt legalább két napig kerülje a páciens ezeket az aktivitásokat – de sajnos még az orvosi gyakorlatban sem mindig tudatos ez az összefüggés” – teszi hozzá Szász Máté.
Kiegészítő laborvizsgálatok is kellenek
A PSA-tesztek és kiegészítő laborvizsgálatok – mint például a szabad és kötött PSA aránya, illetve az újabb biomarkerek – ma már segítenek pontosabban meghatározni, hogy az emelkedett PSA-érték hátterében gyulladásos folyamat, jóindulatú elváltozás vagy daganat áll-e. A modern laboratóriumi diagnosztika tehát nem a PSA elvetéséről, hanem annak helyes értelmezéséről szól.
A kulcs az arányok és a tendenciák követése. Egyetlen mérésnél sokkal többet mond a változás dinamikája, vagyis hogy az érték hónapról hónapra hogyan alakul. Ezért javasoljuk, hogy a férfiak legalább évente végeztessenek kontrollt, lehetőleg ugyanabban a laborban.
– hangsúlyozza Szász Máté.
A prosztatabetegségek előfordulása világszerte emelkedő tendenciát mutat: a Lancet előrejelzése szerint 2040-re megduplázódhat az új prosztatarákos esetek száma, és évente akár 2.9 millió új diagnózis is születhet. A korai felismerés azonban drámaian javítja a túlélési esélyeket: a lokalizált stádiumban felfedezett prosztatarák ötéves túlélési aránya közel 100 százalékos.
A férfiak általában addig nem foglalkoznak a prosztatájukkal, amíg nem okoz komoly tünetet. Pedig a megelőzéshez nem kell sok: évente egy vérvétel, amely fájdalommentesen és gyorsan segíthet időben észlelni az elváltozást.
– mondja Szász Máté.
A prosztatabetegségek megelőzésében az életmód szerepe sem elhanyagolható. A kutatások szerint a mozgásszegény, ülő életmód, a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend és a túlzott alkoholfogyasztás mind hozzájárulhatnak a prosztata egészségének romlásához. A szakértők a rendszeres testmozgást, a zöldségekben, gyümölcsökben, halban és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag mediterrán étrendet, valamint a megfelelő folyadékbevitelt javasolják. Az egészséges testsúly fenntartása és a stressz csökkentése szintén fontos tényezők, hiszen a krónikus gyulladásos folyamatokat ezek is felerősíthetik. Bár a genetikai hajlamot nem lehet megváltoztatni, a mindennapi szokások jelentősen befolyásolhatják, hogy mikor és milyen mértékben alakul ki elváltozás a prosztatában – ezért a laboratóriumi szűrések mellett a tudatos életmód is kulcsszerepet játszik a megelőzésben.
A szakértő szerint a jövő a kombinált diagnosztikai megközelítésé: a laboratóriumi eredmények, az orvosi vizsgálat és az életmódfaktorok együttes értékelése adhat valódi képet a férfi egészségéről.
Összegzés
- A prosztatabetegségek a férfiak körében gyakoriak, különösen az életkor előrehaladtával.
- Magyarországon évente közel 4500 új prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és az előfordulásuk emelkedő tendenciát mutat.
- A PSA-teszt hasznos a prosztataproblémák felismerésében, de nem elegendő önmagában megbízható diagnózis felállításához.
- Az egészségmegőrzést segíti az évente elvégzett szűrés és a PSA-szint változásainak rendszeres nyomon követése.
- A megelőzés alapvetően az egészséges életmód kialakításán, mint a megfelelő táplálkozás és testmozgás, alapul.
Prosztatarák: 8 gyakori tévhit, amiket érdemes tisztába tenni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!