Csomók a mellben: ne pánikoljon, ilyen, amikor mellrákra utal

Összeszedtük röviden, hogy mi is okozhat csomókat a mellben, valamint, hogy az önvizsgálat során észlelt elváltozásokkal mikor érdemes felkeresni a szakorvost.

A mell rendszeres otthoni vizsgálata, önellenőrzése a nők mindennapi rutinjának része kell, hogy legyen, vagy legalább minden menstruációs vérzés után meg kellene ejteni. Amennyiben az ember keze egy oda nem illő csomóra téved, akkor rendszerint jön a pánik és a kétségbeesés.

Nem is olyan ritka

A mellben lévő csomó az emberek fejében szinte azonnal a mellrákkal kapcsolódik össze, pedig gyakori, amikor jóindulatú, esetleg ártalmatlan elváltozásokról van szó. Ugyanis csomókat okozhat pl. zsírcsomó, ciszta, elzáródott tejcsatorna vagy fibroadenoma is.

Zsírcsomó: a lipoma a testen szinte bárhol jelentkezhet, fájdalmatlan (de lehet fájdalmas is), a bőr alatt könnyen elmozdítható elváltozás. Általában kozmetikai problémát jelent, de ha növekedésnek indul, célszerű eltávolítani.

Ciszta: ebben az esetben legtöbbször nyomásérzékeny képletről van szó, mely igen változatos méretekben jelentkezhet. A ciszta folyadékkal teli elváltozás, mely gyakran hormonális változások hatására keletkezik. Olykor rosszindulatúvá válhat, így rendszeres ellenőrzést igényel. Legtöbbször a ciszta leszívását javasolja az orvos, ám sajnos kiújulásra hajlamos.

Fibroadenoma: a mell rostos kötőszövetének csomós burjánzása, ami inkább a fiatalabb korosztályra jellemző. Fájdalmatlan, tömött tapintású, könnyen elmozdítható és 5 centiméternél kisebb.

Külön kell taglalni a várandósság és a szoptatás során jelentkező csomókat. Ilyen esetben ugyanis nem csak a méh, hanem a mellek is változáson mennek keresztül. A megduzzadó emlők a tejmirigyek szoptatásra való felkészüléséből adódnak. Ilyenkor a mell csomóssá, nehézzé, duzzadttá válik. Amennyiben túl sok tej termelődik, vagy a babának vannak táplálkozási nehézségei, úgy igen fájdalmas, gyulladt csomók is kialakulhatnak, melyek eltömődött tejcsatornák.

A melleket szoptatás alatt is vizsgálni kell, panasz, gyanú esetén emlő Ultrahang is javasolt!

Szerencsére általában megszűnnek hidegvizes borogatásra, alapos mellszívásra, de legtöbbször, ahogy a „kereslet – kínálat” beáll, és a baba szoptatásában is rutint szerez az anyuka, az elváltozások megszűnnek. A beteg emlőt kevésbé választja a csecsemő, figyelmeztető jel lehet!

Fontos tudni, amennyiben a csomók gyulladtak, ráadásul hőemelkedés, láz is jelentkezik, úgy antibiotikumra van szükség. Ha tályog alakul ki, ez esetben műtéti beavatkozás indokolt.

Önvizsgálat: mire figyeljek?

Az önvizsgálat során ne csak a mellett vegyük górcső alá, hanem a hónalj területét is, hiszen a mellszövet kiterjedtebb, mint azt elsőre gondolnánk. Az is fontos, hogy menstruáció után is végezze a vizsgálatot- a menzesz előtt közvetlenül és alatt ugyanis a mell megduzzad, így lényegesen nehezebben lehet kitapintani az esetleges problémákat.

A vizsgálat során, ha egy csomó felett a bőr behúzódik, a mellből véres váladék távozik, és a bőrön ekcémaszerű kiütések jelennek meg, akkor mindenképpen sürgősen forduljunk szakorvoshoz. Érdekesség, hogy a rosszindulatú elváltozás rendszerint fájdalommentes, véletlenül fedezik fel, vagy szűrés alkalmával, de sajnos a nők körében az egyik leggyakoribb ráktípus. Jó hír azonban, hogy az idejében felismert mellrák akár 100%-ban gyógyítható!

Általánosságban elmondható, ha a csomó szabadon elmozdítható, erősen érzékeny, illetve a bimbó/mell nem váladékozik, a bőr pedig nem mutat elváltozást, akkor kisebb az esélye a rosszindulatú elváltozásnak, de nem is zárható ki! Természetesen biztosat ebben az esetben is csak szakember tud mondani, így bármilyen csomó esetén keresse fel kezelőorvosát, az emlők Ultrahangos vizsgálata tanácsos!

Emlődaganat: hogyan zajlik az mellrák szűrés?

Az önvizsgálat mellett kiemelt jelentőségű a rendszeres szűrés! Ezt már kamaszkortól érdemes megkezdeni – ekkor még Ultrahangos vizsgálattal, mivel a mellek mirigyállománya igen sűrű. Később, 40-45 év felett már Mammográfiai vizsgálattal ellenőrzik a mellszövetet, melyet kiegészíthet bizonyos tumormarkerek vizsgálata is.

Mindenképpen érdemes kivizsgáltatni ( Genetikai- BRCA 1/2 mutáció) magunkat, ha a családban rákbetegségek fordulnak elő (petefészek, emlő, vastagbél, méhtest), ha hormonkezelést kaptunk ( pl. lombik program), illetve az olyan erőteljes hormonális változások alkalmával, mint amilyen a menopauza is. Amennyiben felmerül az emlődaganat gyanúja, úgy tanácsos a tumormarkerek ellenőrzése (emlő esetében CA 15-3, CA-549, MCA, áttétes emlőráknál TPS), ráadásul ezekkel később követhető is a folyamat. Az időben történő felismerés ugyanis lényegesen emeli a gyógyulás és a túlélés esélyét!