Ezeket látta már?

Hasfeszülés, derékfájás: ezek a petefészekrák jelei

petefészekrák, derékfájás, hasfeszülés, daganat

A petefészekrák korai stádiumában tünetmentes, de egyes klinikai tünetek tetten érhetők. Az egyértelmű tünetek megjelenésekor a betegség már sok esetben gyógyíthatatlan.

A petefészek (ovarium) a női ivarmirigy a medencében, a méh két oldalán elhelyezkedő, szilva nagyságú páros szerv, amely ösztrogént (tüszőhormont) és progeszteront (sárgatesthormont) termelve a női hormonháztartásért is felel, ezért a petefészek betegsége gyakran együtt jár hormonális eredetű panaszokkal.

Kiket fenyeget a petefészekrák?

A petefészekrák döntően az 50 év feletti nők betegsége: előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával fokozatosan nő. Ritka esetekben ugyanakkor fiatal felnőtteknél, sőt egyes válfajai a pubertás kor előtt is előfordulhatnak.

A tumornak belső és külső kockázati tényezői egyaránt vannak, ezért a legmeghatározóbb kockázati tényező az életkor. A veszélyeztető tényezőkről keveset tudni, ezek között említik például az azbeszt jelenlétét.

Az öröklődés szerepe, a hibás gének az esetek 5-10 százalékában mutathatók ki. Noha nőgyógyászati daganatról van szó, a hibás gén egyaránt származhat az apától és az anyától is, ezért fontos, hogy az összes családi kórelőzmény feltérképezése. Figyelmeztető jel, ha a családban előfordult petefészekrák, mellrák vagy méhtestrák 40 évesnél fiatalabb korban jelentkezett – ilyen esetekben 25 éves kor felett panaszmentes állapotban is indokolt a rendszeres szűrővizsgálat.

A belső kockázati tényezők között tartják számon a szervezet hormonháztartásának nem megfelelő működését is. A petefészkeket érintő minden mikrotrauma növeli a kockázatot, ezért nagyobb a kockázat például azoknál a nőknél, akik az átlagosnál rendszeresen hosszabb ideig menstruálnak, a szakirodalom egy része közvetett tényezőként az elhízást is megemlíti a hajlamosító tényezők sorában, a szülés ugyanakkor védőfaktor.

Milyen tünetek utalhatnak petefészekrákra?

A betegség korai stádiumában teljesen tünetmentes. Klinikai tünet lehet a testsúlygyarapodás nélküli

  • hasfeszülés,
  • széklet- és vizeletürítési panaszok,
  • alhasi és deréktáji fájdalmak,
  • ritkábban méhvérzés, ám ezek a tünetek – amennyiben a tumor váltja ki azokat – már az előrehaladottabb stádiumot jelzik.

A petefészekrák diagnosztikája: hogyan fedezhető fel?

Petefészekrák ellen nincs bevett szűrési módszer, ugyanakkor a genetikai tényezők miatt érdemes rendszeres orvosi vizsgálatokon résztvenniük azoknak, akiknek a családjában már fordult elő hasonló megbetegedés.

Mivel a petefészek daganata kezdetekben tünetmentes, ebben a stádiumban csak képalkotó vagy laboratóriumi vérvizsgálat (tumormarker-szint) nyomán azonosítható. A tünetmentesség és a szűrővizsgálatok hiánya miatt a petefészek daganatos elváltozását ritkán fedezik fel korai stádiumban. Amennyiben már érzékelhető tumor alakult ki, az az orvos számára könnyen kitapintható.

A petefészekrák pontos diagnózisához a tumor több területéből kell mintát venni. Amennyiben beigazolódik a tumor jelenléte, az áttétek kizárása, illetve pontos behatárolása miatt más vizsgálatok is szükségesek – ezek közül a legkézenfekvőbb a nyirokcsomók kitapintása, az ultrahang, a CT, az MR vizsgálat.

A kivizsgálást nem szabad halogatni: a gyanú felmerülésével azonnal meg kell kezdeni azokat, hogy mielőbb rendelkezésre álljon a terápiát, illetve a műtétet megalapozó, pontos diagnózis. Operáció is képezheti a vizsgálat részét: feltárják a hasüreget, hogy meggyőződjenek a tumor kiterjedtségéről, szóródásáról.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Hasfájás: nem mindegy hogyan fáj! Ezek a jelek utalhatnak gyomorfekélyre

Forrás: Rákgyógyítás