Tüdőrák: a koronavírus után náluk alakulhat ki nagyobb eséllyel

A covid egyik szövődményeként kialakuló betegség növelheti a tüdőrák kockázatát.

Európában Magyarországon halnak meg a legtöbben tüdőrákban. Évente 10 ezernél is több magyarnál diagnosztizálják a betegséget.

Koronavírus, tüdőfibrózis, tüdőrák

A tüdőrák legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás, ugyanakkor a betegek 25 százaléka soha nem gyújtott rá. A beltéri radon, az azbeszt, a tüdőbetegségek többek között a COPD, a tüdőfibrózis, a tüdőgyulladás szintén elősegíthetik rosszindulatú daganat kialakulását - írja a napi.hu.

Egy friss kutatás szerint több tényezőtől is függ, hogy koronavírus után kinél alakul ki tüdőrák. Leggyakrabban a rosszindulatú elváltozásokat az idősebb, dohányzó férfiaknál diagnosztizálták, akiknél a covid súlyos tüdőfibrózist okozott. A tüdődaganat a legtöbb esetben a fertőzés után 3 hónappal jelentkezett.

A tüdőfibrózis tünetei

A tüdőfibrózis az úgynevezett intersticiális tüdőbetegségek (ILD-k) csoportjába tartozó betegség, amely csoport több mint 200 különböző tüdőbetegséget foglal magába. Sajnos a tüdőfibrózis egy tartós és visszafordíthatatlan állapot, amely egyes betegeknél a kezelés ellenére is folyamatosan romolhat.

A betegségnek eleinte nincs, vagy csak nagyon enyhe tünetei vannak, de ahogy súlyosbodik a betegség a fibrózis előrehaladtával, úgy jelentkezhet és erősödhet egy vagy több tünet. Többek között:

• légzési nehézség
• légszomj
• száraz köhögés
• kékes bőrszín
• étvágytalanság
• a körmök alakjának megváltozása, ellaposodása.

A tüdőfibrózis pontos diagnózis spirometriás méréssel, szaturáció méréssel (a vér oxigénszintjének értéke), a tüdő diffúziós kapacitásának (az oxigén és a széndioxid cseréjének képessége) mérésével, nagy felbontású CT vizsgálattal állítható fel.

Tüdőrák: ezekkel a szűrővizsgálatokkal csökkenthető a halálozás esélye - olvasson tovább!