Ez a 6 jel szinte kiabál: ideje jobban odafigyelni a ciklusa előtti időszakra

A premenstruációs szindróma sok nő életét komolyan megkeseríti, mégis, még orvosi körökben is sokszor találkoznak az érintettek kétkedéssel, bagatellizálással. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a diagnózis felállítása nem egyszerű.

A PMS-t nem lehet kimutatni laborvizsgálattal, nincs vértesztje vagy más objektív biomarkere. A diagnosztizálás pusztán a tünetek alapján történik, ám ez több okból sem egyszerű.

HIRDETÉS

Forrás: Phytotec Hungária Bt.

---

1. Időbeliség, periodikus jelleg

A PMS tünetei a ciklus luteális fázisában (a menstruáció előtti 7-14 napban) jelentkeznek, és a menstruáció megjelenésével vagy közvetlenül utána megszűnnek. Ezért a diagnózis feltétele a ciklushoz kötött periodicitás felismerése. Ez csak úgy történhet meg, ha a betegek hosszabb időn keresztül, rendszeresen naplózzák a tüneteiket. Ebben ma már könnyen és egyszerűen használható telefonos applikációk is segíthetnek, de elég lehet a papír-ceruza is hozzá. A lényeg, hogy a ciklusnaplónkban legalább két hónapon keresztül pontosan rögzítsük, mikor és milyen tünetek jelentkeznek, és ezek mennyire befolyásolják a mindennapi életünket.

2. Szubjektivitás

Az, hogy kit mennyire viselnek meg a tünetek, erősen egyénfüggő. Van, aki szinte alig érzékeli ezeket, van, aki enyhe kellemetlenségként éli meg a panaszokat, míg a statisztikák szerint a nők 5-10 százalékát már a mindennapi feladataik elvégzésében is erősen akadályozzák ezek. Ráadásul a kulturális háttér, a társadalmi stressz miatt az eltérő régiókban más-más arányokat mérnek (például Ázsiában 20 százalékkal magasabb a PMS prevalenciája, mint az európai országokban).

3. Sokféle tünet

A PMS-nek nagyon széles tünettára van: a szakirodalomban kb. 150 féle panaszt írtak le ehhez kapcsolódóan. Ezek közül a „klasszikus hármassal” (mellfeszülés, puffadás, ingerlékenység) a termékeny korú nők 75-90 százaléka találkozik, a maradék azonban kevésbé tipikus, ezért felismerni is nehezebb. Ráadásul az atipikus tüneteket könnyű más betegségekhez társítani.

PMS típusok és „rejtett különlegességek”

Az orvosi szakirodalomban gyakran tipizálják a PMS-t a leggyakrabban előforduló tünetek szerint. Ez alapján 4 alaptípust különböztethetünk meg:

• PMS A (anxiety): szorongás, ingerlékenység, feszültség.
• PMS C (cravings): fokozott étvágy, só- vagy cukorvágy, fejfájás.
• PMS D (depression): depresszív tünetek, sírás, álmatlanság, memóriazavar.
• PMS H (hiperhydration): folyadékvisszatartás, ödéma, mellfeszülés, puffadás.

Ezek mellett azonban számtalan egyéb, nem tipikus, ritkábban említett PMS-tünetet is dokumentáltak már:

• Idegrendszeri, kognitív tünetek: szédülés, fejfájás, koordinációs, koncentrációs és memóriazavar, zaj- és fényérzékenység.
• Emésztőrendszeri tünetek: székrekedés vagy hasmenés, émelygés, ételundor, fokozott bélgázképződés.
• Szenzoros zavarok: ízérzékelés megváltozása, szagérzékenység, viszketés, bőrérzékenység.
• Hangulati tünetek: pánikszerű rohamok, agresszív kitörések, érzelmi zsibbadtság, motivációhiány, rémálmok.
• Egyéb testi tünetek: szívdobogásérzés, hideg végtagok, kéz- és lábzsibbadás, ízületi merevség, csökkent fájdalomtűrés.

Mindezek miatt az önmegfigyeléses naplózáson és a ciklikus mintázat felismerésén túl a diagnózis felállításához arra is szükség van, hogy kizárják az egyéb lehetséges betegségeket, amelyek a háttérben húzódhatnak (pl. depresszió, endokrin zavarok stb.).

A PMS diagnózisának felállítása tehát nem könnyű, de nem is lehetetlen. Ráadásul ma már sokféle módon lehet enyhíteni ezeket a panaszokat, amivel sokat javulhat az életminőségünk. Nem érdemes némán szenvedni, ha érintettek vagyunk – keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyek számunkra a legjobbak!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!