Itt a leggyakoribb májbetegségek listája és kivizsgálási módjai

Betegségek

2024. szeptember 08. 18:04

májbetegség májkárosodás vizsgálat vérvétel értékek

Egészségkalauz

Ezek a leggyakrabban vizsgált paraméterek májbetegség esetén.

Már egy egyszerű vérvétellel is számos máj működését jellemző paraméter vizsgálatára nyílik lehetőség. A máj testünk egyik legnagyobb szerve. A has jobb felső részében, a jobb oldali bordaív alatt helyezkedik el, és számos létfontosságú feladatot lát el.

1 Egyrészt sok fontos vérfehérjét termel, így többek között a véralvadáshoz szükséges faktorokat, és fertőzések ellen védő fehérjéket.
2 Másrészt szerepet játszik a különböző kémiai anyagok (gyógyszerek, toxinok, mérgező anyagcseretermékek) szervezetből történő eltávolításában, és részt vesz a zsírok, fehérjék, szénhidrátok és aminosavak anyagcseréjében is.

A máj egyéb funkciói

A máj termeli továbbá a zsírok emésztéséhez szükséges epét is. Raktárként is működik, például glikogént, B12-vitamint és vasat tárol. Műtét során a máj akár háromnegyede is eltávolítható, mivel kiválóan regenerálódik.

Sok sokszor a májkárosodás és ennek következtében a máj működésében bekövetkező romlás igen későn, már csak súlyos állapotban okoz tüneteket. A vérvétel által nyert vénás vérből számos máj működését jellemző paraméter vizsgálatára nyílik lehetőség.

Érdemes vizsgálatot kérni, ha felmerül a

májkárosodás veszélye,
alkoholbetegség,
májkárosító gyógyszerek használata,
hepatitis vírusfertőzés
vagy családi halmozódást mutató májbetegség.

Ezek a leggyakoribb májbetegségek

túlzott alkoholfogyasztás talaján létrejövő májzsugor;
túlsúly, illetve az ennek következtében a májban felszaporodó zsír okozta nem alkoholos eredetű zsírmáj;
vírusos fertőzés talaján létrejövő májgyulladás;
máj elsődleges vagy áttétes daganatai;
haemochromatosis következtében a májban kialakuló túlzott vaslerakódás;
egyes immunbetegségek hatására károsodó epeutak.

Ezek a májfunkció vizsgálatára leggyakrabban vizsgált paraméterek

Alanin transzamináz (ALT), másnéven glutamát-piruvát-transzamináz (GPT): egy olyan enzim, melynek segítségével a szervezet a fehérjékből energiát nyer; a máj károsodása esetén ez az érték megnőhet; normálértéke: 7-55 IU/l (laboronként eltérő).
Aszpartát transzamináz (AST), másnéven glutamát-oxálacetát aszpartát aminotranszferáz (GOT): egy olyan enzim, mely segít metabolizálni az aminosavakat; a máj károsodása esetén értéke megnőhet; normálértéke: 8-48 IU/l.
Alkalikus foszfatáz (ALP): a fehérjék lebontásában játszik szerepet; a májon kívül a csontokban is megtalálható; emelkedett értéke májkárosodásra is utalhat, valamint epeúti elzáródásra, illetve csonteredetű anyagcserezavarra; normálértéke: 40-129 IU/l.
Albumin és összefehérje: az albumin egy olyan fehérje, melyet a máj termel; a máj által termelt más fehérjéknek az immunvédekezésében játszanak fontos szerepet; csökkent mennyiségük máj károsodásra utalhat; az albumin normálértéke: 35-50 g/l, míg az összefehérje normálértéke: 63-79 g/l.
Bilirubin: a bilirubin a vörösvértest lebontás egyik terméke, melynek eltávolításában a májnak központi szerepe van; a bilirubin emelkedett értéke (ami a sárgaság mértékét is elérheti) csökkent májfunkcióra, illetve a vérszegénység bizonyos formáira utalhat; normálértéke: <20 mikromol/l.
Gamma-glutamil-transzferáz (GGT): egy olyan enzim, melynek emelkedett értéke máj- vagy epeúti károsodásra utalhat; normálértéke: 8-61 IU/l.
Laktát dehidrogenáz (LDH): egy enzim, melynek emelkedett értéke májkárosodásra utalhat; normálértéke: 200-400 IU/l.
Protrombin idő (PI): a vér alvadásához szükséges időt mutatja; emelkedett értéke májkárosodásra is utalhat, de értéke szintén megemelkedhet véralvadásgátlók (pl. warfarin) alkalmazása esetén; normálértéke: 11-15 másodperc.

A májbetegség korai tünetei

Mivel a máj nagyon sokféle feladatot lát el, a vele kapcsolatos problémák is sok helyen jelentkezhetnek a szervezetben. Ezek többsége nem tűnik súlyosnak vagy veszélyesnek, pedig azt jelzik, hogy a máj megfelelő működése fokozatosan csökken. A májbetegségeknek is jellegzetes korai tünetei:

jobb bordaív alatti fájdalom, érzékenység;
étvágytalanság;
hányinger, hányás;
levertség, erőtlenség, fáradtság;
felgyülemlő ammónia (májelégtelenség során károsodik az ammónia szervezetből történő eltávolítása, ami károsítja az idegrendszert, így kézremegés, zavartság, aluszékonyság, hangulat- és viselkedésváltozás, végül pedig kóma léphet fel);
sárgás bőr, sárgás szem (sárgaság) és bőrviszketés alakulhat ki a bilirubin (epefesték) felszaporodása miatt;
barnaszínű vizelet a bilirubin egyik bomlásterméke miatt;
édeskés, kellemetlen szagú lehelet;
ízérzési zavar;
vérzékenység, mivel csökken a véralvadási faktorok szintje;
csökkent vércukorszint;
testszerte ödémák megjelenése (a vér alacsony albuminszintje következtében);
haskörfogat növekedése a hasvíz felszaporodása miatt;
aranyér (véres széklet);
nyelőcső és gyomortáji visszeresség (vérhányás) a fokozott vénás nyomás miatt;
vénás rajzolat a hasfalon.

Mire utal a sárga szem?

A sárgaságot a máj működési zavaraival szokták összefüggésbe hozni a köztudatban. Nem véletlenül, hiszen gyakran az epevezeték elzáródása, vírusos májgyulladás, túlzott alkoholfogyasztás okozta májkárosodás vagy májrák (hepatocellularis carcinoma) okozza.

A sárgaságot – okának pontos helye szerint – alapvetően háromféle típusba lehet sorolni.

1 A máj előtti fázis működésének zavara (prehepaticus icterus) okozza a sárgaságot, tehát nem magában a májban keresendő a probléma. Ilyenkor a megszokottnál nagyobb mértékű vörösvértest-pusztulás történik, és ezek az elpusztult vörösvértestek növelik a bilirubin szintet.
2 A második típusba tartozik a máj eredetű (parenchymás) sárgaság, amikor a májsejtek működési zavaráról van szó, amit főleg májgyulladás (hepatitisz) okoz.
3 Ezeken kívül létezik még a máj utáni fázis okozta sárgaság, amit a már korábban említett epeút elzáródása okoz (elzáródásos ikterus).

A vízben oldódó bilirubin lassult kialakulásának a következménye a nagyjából minden huszadik embert érintő kezelést nem igénylő Gilbert kór. Vérképzőszervi és immunbetegség jele is lehet.

A májvizsgálat folyamata

A májenzimértékek meghatározása céljából egy vénából vesznek vért (többnyire a könyökhajlatból). A normál tartománytól magasabb értékek mérése esetén az eltérés mértékétől függ, hogy szükség van-e további vizsgálatokra. A máj és más hasi szervek ultrahangos vizsgálata további információkat szolgáltat az emelkedett májenzimértékek lehetséges okait illetően. A pontos diagnózis érdekében májszövetből történő mintavételre (májbiopszia) is sor keülhet. Minden esetben egyedileg határozza meg az orvos és a páciens, hogy melyik eljárásra kerül sor.

A máj orvosi vizsgálata (megtekintés, tapintás), a képalkotó módszerek (ultrahang, CT, MR) és funkcionális vizsgálatok általában fájdalmatlan eljárások, melyeket, az eperendszer egyidejű vizsgálata miatt, célszerű éhgyomri állapotban végezni.

Mi a Fibrotouch készülék?

A Fibrotouch géppel ultrahanghullámok segítségével gyorsan vizsgálható a szerkezeti átépülése, zsírtartalmának megállapítása. Működésekor azonnali képet ad a máj globális állapotáról. Lehet szó minimális eltérésről vagy akár súlyos májzsugorról.

A készülék a hasi ultrahangvizsgálattal összehasonlítva több információval szolgál, hiszen a zsírréteg vastagságáról is tájékoztatást ad. A született eredmény szövettani minőségben mondja meg a zsírtartalom mennyiségét, továbbá megmutatja a következményes májszerkezeti átépülést. Szövettani pontossággal bír a mérés.

A vizsgálat nem jár fájdalommal, néhány perc alatt elvégezhető. A szervezetre semmilyen káros hatással nem jár. Segítségével megelőzhető a máj firbózisának súlyos stádiuma, továbbá a szerv állapota a Fibrotouch használatával nyomon követhető és meghatározza a terápiát.

Felkészülés a Fibrotouch vizsgálatra

A vizsgálatot megelőzően 2 órával már ételt és italt fogyasztani tilos. Ezen kívül a vizsgálat más előkészületet nem igényel a páciens részéről. Fontos tudnivaló, hogy ha a Fibrotouch vizsgálatot megelőzően volt már ultrahangos vizsgálat is, akkor annak leletét érdemes a betegnek magával hoznia.

Mit mutat a Fibrotouch készülék? Mi történik a vizsgálat alatt? Mikor érdemes Fibrotouch vizsgálatra jelentkezni? Milyen tünetek fennálláskor lehet szükség a vizsgálatra? Olvasson tovább a Hepatológia Központ oldalán.