Koronavírus endémia: mit jelent, és mivel jár?

#koronavírus #covid #endémia #koronavírus oltás
2021.02.18.

Mivel jár a Covid-19 endémia, mire számíthatunk?

Valószínűleg arra kell felkészülnünk, hogy a koronavírus endémiává válik, tartósan velünk marad, a fertőzés elleni védekezés „akut” szakaszából lassan a „krónikusba” lépünk át – állítják szakértők, akik szerint nincs reális esély arra, hogy a koronavírust néhány éven belül eradikálják. Még ha az emberek többségét sikerül beoltani és a COVID-19 esetek száma minimálisra csökken is, nem valószínű, hogy a közeljövőben megszabadulunk a koronavírustól. Mit jelent az endémia?

Pandémiából endémia

A fertőző betegségek előfordulása geográfiai területenként (régiókként, országonként) nagyon különböző lehet, ez alapján határozhatunk meg endémiákat, epidémiákat vagy pandémiákat.

  • Sporadikus a fertőzés, ha viszonylag kis számú fertőzött van, időben és térben is elkülönülve, vagyis a betegeket nem egy helyen és egy időben diagnosztizálják. A fertőzéseket nagyon gyakran utazók „hozzák be” az országba, például egy egzotikus nyaralásból hazatérve. Jellemző példa erre Magyarországon a malária, melyből évente néhány esetet regisztrálnak.
  • Endémia esetén a betegség jól körülhatárolható földrajzi területhez köthető, ahol tartósan előfordul, az érintettek száma is viszonylag állandó. Ahhoz, hogy egy betegség endémiává váljon, az szükséges, hogy minden fertőzött átlagosan egy másik embert fertőzzön meg, a reprodukciós szám (R) 1. Így sem arra nincs esély, hogy a betegség teljesen eltűnjön, sem pedig arra, hogy a fertőzöttek száma exponenciálisan növekedjen. Az endémiás betegségek nem okoznak komolyabb zavart az emberek életében: „megtanulunk” együtt élni velük.
  • Epidémia, mikor a fertőző betegség egy adott területen rövid idő alatt kiugróan sokszor, a megszokottnál jóval nagyobb számban fordul elő. Hazánkban jól ismert például a szezonális influenzajárvány, vagyis epidémia. A december és március közötti hetekben megszokottnál sokkal többen fertőződnek meg influenzával (annak ellenére, hogy az influenza egyéb időszakban is jelen van). Pandémia esetén a járvány több földrészre is kiterjed, vagyis több országban, régióban is viszonylag rövid idő alatt nagymértékben megemelkedik a fertőzöttek száma.

Sok esetben a pandémiából, illetve epidémiából „alakul át” a járvány endémiává, például úgy, hogy az emberek többsége megfertőződik és természetes védettséget szerez, vagy éppen a védőoltásnak köszönhetően csökken azoknak a száma, akik megfertőződhetnek.

Mi tekinthető endémiának?

Jó néhány olyan fertőző betegség van, mely hazánkban is endémiásnak tekinthető. Ezek azok, melyekkel gyakran nem is foglalkozunk, nem tulajdonítunk nekik túlságosan nagy jelentőségek. Ilyen fertőző betegségek közé tartozik például a közönséges nátha, megfázás, melyet éppen a SARS-CoV-2 távolabbi rokonai, vagyis bizonyos koronavírusok okoznak.

Természetesen, az is elfordulhat, hogy egy korábban endémiás betegség, például a védőoltásoknak köszönhetően sporadikussá válik, vagy éppen egy-egy kisebb járványt okoz. Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal gyakoribb volt a bárányhimlő vagy a skarlát, mint napjainkban. Az volt az általános, hogy valaki már gyermekkorában átesett ezeken, míg napjainkban a gyerekek többsége nem tapasztalja meg ezeket a betegségeket (vagy jóval enyhébb tünetek jelentkeznek náluk).

Azt sem szabad elfelejteni, hogy régiónként eltér, mely betegségek számítanak endémiásnak és melyek nem. A korábban már említett, hazánkban sporadikusan előforduló malária számos afrikai országban endémiás.

Hogyan lehet a koronavírusból endémia?

Egy fertőző betegség terjedése akkor lassulhat le (vagyis epidémiából vagy pandémiából endémiává válása akkor kezdődhet meg), ha a népesség megfelelő aránya immunissá válik a fertőzésre, vagyis egyre kevesebb és kevesebb ember fertőződik meg. A betegség terjedése lelassul, egyre kevesebben lesznek betegek, esetleg a tünetek is jóval enyhébben jelentkeznek. Előfordulhat az is, hogy az esetek száma viszonylag állandóvá válik, stabilizálódik, nem lesznek kiugróan magas esetszámok. Ennek egyik eredménye, hogy az egészségügyi ellátórendszer is jobban meg tud birkózni az esetleges esetekkel, és általános karanténra, lezárásokra, korlátozásokra sincs szükség.

A Covid-19 ndémiává válásában valószínűleg döntő szerep juthat annak a ténynek, hogy úgy tűnik, a gyermekek esetében sokkal enyhébb a betegség lefolyása, és az sem kizárt, hogy a gyermekkorban megszerzett immunitás hosszú ideig védettséget ad. Lehetséges tehát, hogy egy idő után eljutunk odáig, hogy szinte mindenki átesik a betegségen még gyermekkorában, és ha később, felnőttként találkozik valaki a fertőzéssel, az tényleg nem okoz nála náthánál komolyabb tüneteket. De egyáltalán nincs garancia arra, hogy az endémiássá váló COVID-19 csak enyhébb tüneteket okoz.

Ez is érdekelheti:

Sajnos, még mindig megfelelősen keveset tudunk a koronavírusról, például arról, meddig tart a megszerzett védelem, vagy hogy hogyan reagál a szervezet egy-egy új mutációra. Szintén rengeteg a kérdés a hosszú távú, jelenleg talán még nem is ismert szövődményekkel kapcsolatban.

Az esetszámok azt mutatják, hogy még mindig nagyon sokan vannak, akik fogékonyak a fertőzésre, vagyis a diagnosztizált, esetleg kezelésre szoruló betegek eloszlása sem tekinthető egyenletesnek. Így a szakemberek szerint a COVID-19 endémiává válása hosszú ideig tartó folyamat lesz, melyben jó eséllyel jelenleg még nem ismert tényezőkkel is szembe kell majd nézni.

Forrás: EgészségKalauz