Ezeket látta már?

Nyugat-nílusi láz: Olaszországban egyre több a fertőzött, ez a szúnyog terjeszti

culex, dalos szúnyog

A fertőzöttek közül többen kaptak agyhártya-és agyvelőgyulladást.

Emelkedik a nyugat-nílusi láz névvel ismert vírusbetegség olaszországi fertőzöttei száma mindenekelőtt az északkeleti Veneto tartományban, ahol eddig a legtöbb beteget Velence és Padova városában azonosították - közölte a helyi közegészségügyi hatóság. Velencében és Padovában tucatnyi úgynevezett klasztert különítettek el, vagyis olyan városrészeket, családokat, közösségeket, melyekben egyszerre több beteget diagnosztizáltak. Az utóbbi egy hét alatt Venetóban 56 új esetet regisztráltak, és ezzel a tartományban 283-ra emelkedett a betegek száma. Közülük 161-en lázasak, a többieknél súlyosabb tünetek jelentkeztek, köztük agyhártya- és agyvelőgyulladás.

Nyugat-nílusi láz: halálos áldozatai is vannak Olaszországban

Az ötmilliós régióban a nyugat-nílusi lázban az utóbbi három hónap alatt tizenöten haltak meg. Az elhunyt betegek életkor átlaga 83 év volt, az esetek nyolcvan százalékában férfiakról volt szó. A római székhelyű közegészségügyi intézet (ISS) adatai szerint a vírusbetegség jelenlétét júniusban regisztrálták első alkalommal. Azóta országosan megközelítette a négyszázat a betegek száma, és huszonnégyen haltak meg.

Betegeket regisztráltak az egész Pó-alföldön, Piemont, Lombardia, Emilia-Romagna tartományokban, valamint Toszkánában és Szardínia szigetén, ahol hat betegről tudnak.

A hatóságok gyakori szúnyogirtással igyekeznek védekezni. A nyugat-nílusi láz néven ismert vírusbetegség szúnyogcsípéssel és vérrel terjed. A megfertőződött emberek többsége nincs is tudatában, hogy elkapta a vírust, mely ellen még nem létezik védőoltás.

Nyugat-nílusi láz: Magyarországon is jelen van

Kemenesi Gábor virológus korábban úgy fogalmazott, hogy a nyugat-nílusi vírus (WNV), egy csípőszúnyogok (culex szúnyogok) által terjesztett vírus. Európában 1958 óta van bizonyítottan jelen, míg Magyarországról már a 70-es évekből vannak adatok a jelenlétére. A vírusnak több genetikailag némileg elkülönülő változata van, Európára vonatkozóan új variánsa 2004-ben Magyarországon jelen meg elsőként.

A vírus alapvetően a téli időszakot felnőtt alakban átvészelő csípőszúnyogokban nagyon kis mértékben fennmarad, illetve folyamatos utánpótlásként az évente Afrikából hazatérő vándormadarak is rendszeresen behurcolják kontinensünkre. A vírus a madarakban tud elégséges mennyiségben felsokszorozódni ahhoz, hogy azt egy újabb szúnyog csípésével felvegye és tovább tudja adni.

"A vírus megfelelő mértékű sokszorozódása a vérben emberben és lovakban (az ún. zsákutca gazdákban) nem tud megtörténni (bár megbetegedést okozhat), így rólunk és a lovakról a csípőszúnyogok csípése nem viszi tovább a vírust. Magyarországon minden évben regisztrálnak megbetegedéseket, a kórokozó folyamatosan jelen van, így a vírus honos kórokozónak számít." - írta Kemenesi.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!

Forrás: MTI