Egyszer hasmenése van, máskor székrekedése? Ezek a betegségek is okozhatják

A széklet állaga és a székletürítés gyakorisága természetes módon is változhat, ezért egy-egy eltérő nap önmagában még nem jelent betegséget. Ha azonban a hasmenéses és székrekedéses időszakok rendszeresen váltják egymást, különösen hasi fájdalommal, puffadással vagy más tünetekkel együtt, érdemes utánajárni az okának. A pontos diagnózishoz fontos megfigyelni a panaszok időtartamát, az étkezéssel való összefüggésüket, valamint azt, hogy jelentkezik-e bármilyen figyelmeztető tünet.

Mit jelent valójában a hasmenés és a székrekedés váltakozása?

A székletürítés gyakorisága egyénenként eltérő lehet. Van, akinek naponta többször van széklete, másnak csak kétnaponta, és mindkettő beleférhet a normális bélműködésbe.

Székrekedésről általában akkor beszélünk, ha a székletürítés ritkábbá válik, a széklet kemény vagy nehezen üríthető, illetve erőlködésre van szükség.

Hasmenés esetén a széklet lazább vagy vizes állagú, és rendszerint a megszokottnál gyakrabban jelentkezik.

A két állapot váltakozása többféle formában fordulhat elő. Egyeseknél néhány napos székrekedést hasmenéses időszak követ, másoknál akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat a széklet állaga.

A tünetek hátterében nem feltétlenül ugyanaz a mechanizmus áll. Előfordulhat, hogy a bélmozgás szabályozása változik, máskor az étrend, a gyógyszerek vagy a bélben felhalmozódó széklet okozza a problémát.

1. Irritábilis bél szindróma is állhat a háttérben

A hasmenés és a székrekedés váltakozásának egyik ismert oka az irritábilis bél szindróma, röviden IBS.

Ez a bél-agy kölcsönhatás zavarával járó állapot, amelyben a bélműködés szabályozása és a bélből érkező ingerek érzékelése megváltozhat.

Az IBS legjellemzőbb tünete a visszatérő hasi fájdalom, amely összefügghet a székletürítéssel, illetve a széklet gyakoriságának vagy állagának változásával.

Gyakori kísérő panasz a puffadás, a fokozott gázképződés és a nem teljes kiürülés érzése.

Az IBS-nek több altípusa ismert. Egyeseknél elsősorban hasmenés, másoknál székrekedés jelentkezik, míg az úgynevezett kevert típusú IBS esetében mindkét székletforma visszatérően előfordul.

Fontos azonban, hogy a hasmenés és székrekedés váltakozása önmagában nem elegendő az IBS diagnózisához. A visszatérő hasi fájdalom és a tünetek jellegzetes mintázata is fontos szerepet játszik a felismerésben.

2. A stressz és a szorongás is megváltoztathatja a bélműködést

Az emésztőrendszer és az idegrendszer folyamatos kapcsolatban áll egymással. A bél-agy tengelynek nevezett kommunikációs rendszer befolyásolja többek között a bélmozgást, a fájdalomérzékelést és az emésztőrendszer működését.

Stresszes helyzetekben egyes embereknél felgyorsulhat a bélmozgás, ami sürgető székelési ingert vagy hasmenést okozhat. Másoknál inkább lelassulhat az emésztés, és székrekedés jelentkezhet.

Az is előfordulhat, hogy ugyanannál az embernél a különböző stresszhelyzetek eltérő bélpanaszokat váltanak ki. A stressz különösen az IBS tüneteit erősítheti fel, de önmagában nem bizonyítja, hogy a panaszok pszichés eredetűek.

Ha a székletürítési szokások tartósan megváltoznak, fontos az esetleges szervi okok mérlegelése is.

3. Az étrend és a rostbevitel ingadozása is okozhatja

A széklet állagát és a bélmozgást jelentősen befolyásolja az elfogyasztott ételek összetétele.

Ha valaki egyik nap kevés rostot fogyaszt, másnap viszont hirtelen nagy mennyiségű nyers zöldséget, hüvelyest vagy teljes értékű gabonát eszik, az emésztőrendszere eltérően reagálhat.

A megfelelő rostbevitel általában hozzájárul a normális bélműködéshez, de a rost mennyiségének hirtelen növelése puffadást és kellemetlen hasi tüneteket okozhat.

A különböző rosttípusok hatása sem teljesen azonos. Az oldható rostok, például az útifűmaghéjban található rostok bizonyos esetekben a széklet állagának rendezésében is segíthetnek.

A túlzott zsírfogyasztás, a nagy mennyiségű koffein vagy bizonyos cukoralkoholok szintén lazább székletet válthatnak ki.

A rendszertelen étkezés és a nem megfelelő folyadékbevitel pedig hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához.

4. Ételintolerancia vagy felszívódási zavar is szerepet játszhat

Bizonyos élelmiszer-összetevők egyes embereknél emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak.

Laktózintolerancia esetén például a tejcukor lebontása nem megfelelő, ezért tejtermékek fogyasztását követően puffadás, hasi görcs és hasmenés jelentkezhet.

A fruktóz felszívódási zavara szintén okozhat hasonló tüneteket, különösen nagyobb mennyiségű fruktóz fogyasztása után.

Az IBS-ben szenvedők egy részénél a fermentálható szénhidrátok, vagyis az úgynevezett FODMAP-ok fokozhatják a panaszokat.

A cöliákia, közismert nevén lisztérzékenység szintén járhat hasmenéssel, puffadással és hasi fájdalommal, de bizonyos esetekben székrekedés is előfordulhat.

Fontos, hogy tartós panaszok esetén ne kezdjen önállóan szigorú, több élelmiszercsoportot kizáró diétába. Különösen cöliákia gyanújánál lényeges, hogy a glutén elhagyása előtt történjen meg a megfelelő kivizsgálás, mert a gluténmentes étrend megnehezítheti a diagnózis felállítását.

5. Gyógyszerek és étrend-kiegészítők is okozhatnak változó székletet

Számos gyógyszer befolyásolhatja az emésztőrendszer működését.

A vastartalmú készítmények és bizonyos fájdalomcsillapítók, különösen az opioidok, székrekedést okozhatnak. Egyes antibiotikumok, magnéziumtartalmú készítmények és gyógyszerek viszont hasmenéssel járhatnak. Az is előfordulhat, hogy valaki székrekedés miatt hashajtót alkalmaz, majd a túl erős hatás következtében híg széklet jelentkezik. Ha ezt követően a hashajtót elhagyja, az eredeti székrekedés ismét visszatérhet.

Hasonló ingadozást okozhat a hasmenés elleni készítmények nem megfelelő alkalmazása is. Ha a tünetek egy új gyógyszer vagy étrend-kiegészítő bevezetése után kezdődtek, érdemes áttekinteni a lehetséges mellékhatásokat a kezelőorvossal vagy gyógyszerésszel A rendszeresen szedett gyógyszereket azonban nem szabad önállóan abbahagyni.

6. Súlyos székrekedés mellett is jelentkezhet híg széklet

Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, de a hasmenésszerű székletürítés bizonyos esetekben éppen súlyos székrekedés következménye lehet. Ha a végbélben nagy mennyiségű, kemény széklet halmozódik fel, úgynevezett székletbeszorulás alakulhat ki.

Ilyenkor a hígabb béltartalom a beszorult széklet mellett is átjuthat, és hasmenésre emlékeztető szivárgás jelentkezhet. Ezt túlfolyásos hasmenésnek nevezik.

A jelenség különösen idősebb, mozgásukban korlátozott vagy tartós székrekedéssel küzdő embereknél fordulhat elő, de más életkorban is kialakulhat. A panaszhoz hasi feszülés, puffadás, végbéltáji kellemetlenség és a teljes kiürülés hiányának érzése társulhat.

Ilyen esetben a hasmenés elleni gyógyszerek önálló alkalmazása ronthatja a helyzetet, ezért orvosi vizsgálat szükséges.

7. Gyulladásos bélbetegségek is okozhatnak változó panaszokat

A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa a gyulladásos bélbetegségek közé tartoznak.

Ezekben az állapotokban az emésztőrendszer különböző szakaszain tartós vagy visszatérő gyulladás alakulhat ki.

A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a hasmenés, a hasi fájdalom, a fogyás és bizonyos esetekben a véres széklet.

A Crohn-betegség egyes formáiban azonban székrekedés is jelentkezhet, például akkor, ha a gyulladás következtében bélszűkület alakul ki.

A panaszok idővel változhatnak, és a nyugalmi időszakokat fellángolások követhetik.

A gyulladásos bélbetegségeket nem lehet pusztán a széklet állaga alapján megkülönböztetni az IBS-től.

A tartós hasmenés, a véres széklet, az éjszakai tünetek, a fogyás és a visszatérő láz azonban olyan jelek, amelyek indokolják a részletesebb kivizsgálást.

8. Ritkábban vastagbélbetegség is állhat a háttérben

A székletürítési szokások tartós, megmagyarázhatatlan megváltozása bizonyos esetekben a vastagbél valamilyen szervi betegségének tünete lehet.

A vastagbélben kialakuló szűkület, gyulladásos elváltozás vagy daganat befolyásolhatja a széklet továbbhaladását.

A vastagbélrák tünetei között szerepelhet a tartós hasmenés, székrekedés vagy a megszokott székletürítési ritmus megváltozása.

Ezek a panaszok azonban rendkívül gyakoriak jóindulatú állapotokban is, ezért önmagukban nem jelentenek daganatos betegséget.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha a változás újonnan jelentkezik és tartósan fennáll, illetve véres széklettel, vashiányos vérszegénységgel, megmagyarázhatatlan fogyással vagy családi halmozódással társul.

A megfelelő életkorban végzett vastagbélszűrés panaszmentes embereknél is fontos, de tünetek esetén nem elegendő megvárni a következő szűrővizsgálatot.

Pajzsmirigybetegség is okozhat emésztési panaszokat?

A pajzsmirigyhormonok az anyagcsere mellett az emésztőrendszer működését is befolyásolják.

Pajzsmirigy-alulműködés esetén gyakori lehet a székrekedés, míg pajzsmirigy-túlműködésnél a gyakoribb székletürítés vagy hasmenés jellemzőbb.

A két tünet váltakozása azonban önmagában nem tipikus jele egyetlen pajzsmirigybetegségnek sem.

Ha az emésztési panaszokhoz fáradtság, testsúlyváltozás, hideg- vagy melegtűrési zavar, szívdobogásérzés vagy más hormonális tünet társul, az orvos pajzsmirigyfunkciós vizsgálatot is javasolhat.

A pajzsmirigybetegség lehetőségét különösen akkor érdemes mérlegelni, ha a székletürítési zavar mellett több, az anyagcserére utaló panasz is fennáll.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A kivizsgálás során az orvos elsőként a panaszok jellegét, időtartamát és a kísérő tüneteket tekinti át.

Fontos információ, hogy a hasmenés és a székrekedés milyen gyakran váltakozik, jelentkezik-e hasi fájdalom, illetve összefüggnek-e a tünetek bizonyos ételekkel vagy gyógyszerekkel.

A vérvizsgálat segíthet kimutatni a vérszegénységet, a gyulladásra utaló eltéréseket vagy bizonyos anyagcsere-problémákat.

Cöliákia gyanúja esetén célzott ellenanyag-vizsgálatokra lehet szükség, míg gyulladásos bélbetegség gyanújánál a széklet kalprotektinszintjének meghatározása is hasznos lehet.

Bizonyos esetekben székletvizsgálat, hasi képalkotó vizsgálat vagy vastagbéltükrözés indokolt.

Nem minden betegnél szükséges minden vizsgálat. A megfelelő diagnosztikai lépéseket az életkor, a tünetek, a családi kórtörténet és az esetleges figyelmeztető jelek alapján választják ki.

Mit tehet a panaszok enyhítésére?

Ha a tünetek enyhék, és nem társulnak hozzájuk figyelmeztető jelek, érdemes elsőként az étkezési és életmódbeli szokásokat áttekinteni.

Hasznos lehet néhány héten keresztül naplót vezetni arról, milyen ételeket fogyasztott, mikor jelentkezett hasi fájdalom vagy puffadás, és milyen volt a széklet állaga.

A rendszeres étkezés, a megfelelő folyadékbevitel és a fokozatosan bevezetett, megfelelő mennyiségű rost sok esetben hozzájárulhat a bélműködés rendezéséhez.

IBS esetén egyeseknél az oldható rostok, például az útifűmaghéj segíthetnek, de az adagolást fokozatosan érdemes emelni, mert a hirtelen nagy mennyiség puffadást okozhat.

A rendszeres testmozgás és a stresszkezelés szintén kedvezően befolyásolhatja az emésztést.

Fontos azonban, hogy a hasmenés és székrekedés váltakozására ne kezdjen automatikusan hashajtót vagy hasmenés elleni gyógyszert szedni, amíg nem tisztázott a panaszok oka.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a székletürítési szokások több héten keresztül megváltoznak, vagy a hasmenéses és székrekedéses időszakok rendszeresen visszatérnek, érdemes háziorvosi vagy gasztroenterológiai vizsgálatot kérni.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha a panaszokhoz visszatérő hasi fájdalom, jelentős puffadás, éjszakai hasmenés, vérszegénység vagy megmagyarázhatatlan fogyás társul.

A véres vagy fekete, szurokszerű széklet szintén olyan tünet, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Sürgős orvosi ellátás szükséges, ha erős vagy fokozódó hasi fájdalom, ismételt hányás, jelentős haspuffadás, illetve a széklet és a szelek teljes elakadása jelentkezik, mert ezek bélelzáródás jelei is lehetnek.

Súlyos hasmenés esetén a kiszáradás tüneteire is figyelni kell. Ilyen lehet a jelentősen csökkent vizeletmennyiség, az erős szomjúság, a szédülés vagy a zavartság.

A hasmenés és a székrekedés váltakozása tehát gyakran funkcionális bélműködési zavarral vagy étrendi tényezőkkel függ össze, de nem minden esetben ártalmatlan. Ha a tünetek tartósak, visszatérnek vagy figyelmeztető jelekkel társulnak, a pontos diagnózis érdekében orvosi kivizsgálás szükséges.

Ez is érdekelheti

Cöliákia gyanú: milyen tüneteknél érdemes kivizsgálást kezdeni?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!