A mentősök azt hitték, csak kiszáradt – 2 nappal később súlyos betegséget diagnosztizáltak nála

A 30 éves nő szerint a kiérkező mentősök kiszáradásra gyanakodtak, sőt azt is megkérdőjelezték, valóban szédül-e. Két nappal később egy vérvizsgálat után kórházba került, ahol kiderült: súlyos aplasztikus anémiát diagnosztizáltak nála, amely a fertőzésekkel, így akár a szepszissel szemben is rendkívül sebezhetővé teheti a szervezetet.

Rafiya Sherin panaszai egy külföldi utazás során kezdődtek, ahol ételmérgezést kapott. A 30 éves, indiai származású, az angliai Prestonban élő nő arra számított, hogy hazatérése után hamarosan jobban lesz, ám a hasmenés mellett egyre erősebb fáradtság és szédülés jelentkezett – számolt be történetéről a People.

Mivel a panaszai nem múltak, felkereste az orvosát, és vérvizsgálatot kért. Beszámolója szerint akkor úgy gondolták, hogy kimerültségét a hasmenés okozhatja, a szédülés pedig akár a vállában jelentkező izomgörccsel is összefügghet. A következő hétre ennek ellenére vérvételt beszéltek meg.

Rafiya állapota azonban addig is tovább romlott.

A munkahelyén annyira rosszul lett, hogy mentőt hívtak hozzá

A nő annak ellenére dolgozni ment, hogy nagyon rosszul érezte magát. Kollégái végül annyira aggódtak érte, hogy mentőt hívtak az irodába.

Rafiya szerint a kiérkező mentősök arra jutottak, hogy valószínűleg kiszáradt, ezért nem látták szükségesnek a kórházi szállítását. A nő azt is állítja, hogy megkérdőjelezték a szédülését, és úgy érezte, azt gondolják róla, csak megjátssza a tüneteit.

A People-nek később arról beszélt, hogy a történtek miatt kellemetlenül és megalázva érezte magát.

Mindössze két nappal később azonban egészen más megvilágításba kerültek a panaszai.

Két nappal később azonnal kórházba küldték

Rafiya végül elment a korábban megbeszélt vérvételre. Amikor az eredmények megérkeztek, az orvosa felhívta, és azt mondta neki, azonnal menjen kórházba.

A további vizsgálatok súlyos aplasztikus anémiát igazoltak. Ez egy ritka és súlyos vérképzőszervi betegség, amelyben a csontvelő nem termel elegendő vérsejtet.

Az aplasztikus anémia nem egyszerű vérszegénység. A vörösvérsejtek mellett a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma is jelentősen lecsökkenhet. Emiatt egyszerre jelenhetnek meg a vérszegénység, a fertőzések és a fokozott vérzékenység tünetei.

A kevés vörösvérsejt fáradtságot, gyengeséget, szédülést, légszomjat és sápadtságot okozhat. A vérlemezkék hiánya miatt könnyebben alakulhatnak ki véraláfutások, orr- vagy ínyvérzés, súlyosabb esetben pedig spontán vérzés is.

A fehérvérsejtek – különösen a neutrofil granulociták – számának jelentős csökkenése pedig azt jelenti, hogy a szervezet sokkal nehezebben védekezik a fertőzésekkel szemben. Súlyos neutropénia esetén akár szepszis, köznyelven vérmérgezés is kialakulhat, ezért a láz ilyen állapotban sürgős orvosi ellátást igényelhet.

A vérmérgezés veszélye miatt a fertőzések különösen veszélyesek

A súlyos aplasztikus anémiában szenvedők számára egy hétköznapinak tűnő fertőzés is komoly problémává válhat. A csökkent fehérvérsejtszám miatt ugyanis a szervezet védekezőképessége jelentősen meggyengülhet.

Az amerikai NIDDK szerint az aplasztikus anémia súlyos formájában a túl kevés egészséges fehérvérsejt komoly fertőzésekhez vezethet. A súlyos neutropénia pedig növeli a szepszis kockázatát is.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy Rafiyánál vérmérgezést diagnosztizáltak. Az ő betegsége súlyos aplasztikus anémia, amely az immunvédelem gyengülése miatt növelheti az életveszélyes fertőzések veszélyét.

Rendszeres vérátömlesztésre van szüksége

A diagnózis után Rafiya élete egyik napról a másikra megváltozott. Korábban marketingmenedzserként dolgozott, szeretett utazni, és saját magát társaságkedvelő emberként jellemezte.

Most rendszeres vérátömlesztésekre szorul. Az orvosok szerint ahhoz, hogy hosszabb távon visszakaphassa korábbi életét, őssejt-transzplantációra lenne szüksége.

Ehhez azonban megfelelő donorra kell találni.

Ez Rafiya számára különösen nehéz feladatnak bizonyult.

Megfelelő őssejtdonort keresnek neki

A People által idézett DKMS adatai szerint az Egyesült Királyságban viszonylag kevesen szerepelnek őssejtdonor-regiszterben, és az etnikai kisebbségekhez tartozó donorok még kisebb arányban vannak jelen. Rafiya indiai származása miatt ezért nehezebb lehet megfelelő egyezést találni.

Barátai donorregisztrációs eseményt is szerveztek számára, amelyre több mint kétszázan mentek el.

Rafiyát különösen meghatotta a támogatás. Arról beszélt, hogy bevándorlóként, családjától távol élve sokszor úgy érzi, nincs hatalmas ismeretségi köre, ehhez képest több száz ember jelent meg azért, hogy potenciális donorként regisztráljon.

Egy megfelelő donor számára nem pusztán új kezelési lehetőséget jelentene, hanem saját szavaival egy második esélyt az életre.

Mi okozhat aplasztikus anémiát?

A betegség során károsodnak azok a csontvelői őssejtek, amelyekből a vérsejtek képződnek. Emiatt a csontvelő nem képes megfelelő mennyiségű vörösvérsejtet, fehérvérsejtet és vérlemezkét előállítani.

Az aplasztikus anémia lehet szerzett vagy örökletes. Sok esetben nem sikerül pontosan megállapítani, mi váltotta ki. Feltételezhető autoimmun eredet, amikor az immunrendszer saját csontvelői sejtjeit támadja meg, de bizonyos gyógyszerek, vegyi anyagok, vírusfertőzések, illetve sugár- és kemoterápia is összefügghet a kialakulásával.

Fontos különbség, hogy az aplasztikus anémia nem azonos a jóval gyakoribb vashiányos vérszegénységgel. Utóbbinál elsősorban a vörösvérsejtképzéshez szükséges vas hiányzik, míg aplasztikus anémiában maga a csontvelő vérsejttermelése károsodik.

Ezek lehetnek az aplasztikus anémia figyelmeztető tünetei

Az aplasztikus anémia tünetei attól függnek, mely vérsejtekből van túl kevés. Jellemző lehet a jelentős fáradtság, gyengeség, szédülés, légszomj, szapora szívverés és sápadtság.

A csökkent fehérvérsejtszám miatt visszatérő, elhúzódó vagy szokatlanul súlyos fertőzések jelentkezhetnek. A kevés vérlemezke miatt pedig gyakoribbá válhatnak a véraláfutások, az orr- és ínyvérzés, illetve apró, pontszerű bevérzések jelenhetnek meg a bőrön.

E tünetek természetesen önmagukban nem jelentenek aplasztikus anémiát. A fáradtság és a szédülés például rendkívül gyakori panasz, amely mögött jóval hétköznapibb ok is állhat.

Hogyan lehet kezelni az aplasztikus anémiat?

Aplasztikus anémia esetén a kezelés mindig a betegség súlyosságától, a beteg életkorától és általános állapotától függ. A vérátömlesztések pótolhatják a hiányzó vörösvérsejteket és vérlemezkéket, de önmagukban nem szüntetik meg a csontvelő működési zavarát. Súlyos esetben ezért őssejt-transzplantáció jelentheti a gyógyulás lehetőségét, míg más betegeknél az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszeres kezelés jöhet szóba. A megfelelő donor megtalálása azonban időt vehet igénybe. Rafiya esetében ezért különösen fontos a donorregisztráció: egy megfelelő egyezés nemcsak azt jelenthetné, hogy kevesebb vérátömlesztésre szorul, hanem esélyt adhatna arra is, hogy hosszú távon maga a vérképzése álljon helyre.

Rafiya története azért figyelemre méltó, mert a kezdetben kiszáradásnak tulajdonított panaszok mögött végül egy olyan ritka vérképzőszervi betegség állt, amely megfelelő kezelés nélkül súlyos fertőzésekhez, vérzéshez és más életveszélyes szövődményekhez vezethet.

A 30 éves nő most rendszeres vérátömlesztéseket kap, miközben továbbra is azt várja, hogy megtalálják számára azt a megfelelő őssejtdonort, aki esélyt adhat arra, hogy visszatérjen korábbi életéhez.

Ez is érdekelheti

Állandóan ásítozik? Nem biztos, hogy csak fáradt – komoly oka is lehet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!