Székrekedés

Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítés ritkábbá válik, nehézséget vagy fájdalmat okoz, vagy a széklet kemény, száraz állagú.

Mi a székrekedés?

A székrekedés (obstipatio) egy emésztőrendszeri tünet, amelyet a székletürítés nehezítettsége, ritkasága vagy kemény állaga jellemez. Általában székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítés heti három alkalomnál kevesebb, a széklet nehezen üríthető, kemény vagy száraz, és a székletürítés fájdalmas vagy nem teljes érzés marad utána. Bár a székrekedés rövid ideig tartó és átmeneti is lehet, krónikussá válva komolyabb problémákra is utalhat.

Hogyan alakul ki a székrekedés?

A székrekedés akkor alakul ki, ha a vastagbélben a széklet áthaladása lassul, így több víz szívódik fel belőle, ami keményebb és szárazabb széklethez vezet. Az alábbi mechanizmusok okozhatnak székrekedést:

• Bélmozgás lassulása: ha a bélizomzat mozgása lassú, a széklet hosszabb ideig marad a vastagbélben, ami kiszárad és megkeményedik.
• Rossz étrend: a székrekedés gyakran összefügg a rostban szegény étrenddel, amely lelassítja a bélmozgást.
• Mozgáshiány: a fizikai aktivitás hiánya lassíthatja az emésztést és a széklet áthaladását a belekben.
• Dehidratáció: a folyadékhiány miatt a vastagbél több vizet szív fel a székletből, ami nehezebbé teszi annak ürítését.

Milyen betegségekre és állapotokra utalhat a székrekedés?

A székrekedés számos különböző betegség tünete lehet. Ezek lehetnek egyszerű, könnyen kezelhető állapotok, amelyet az adott étrend, a mozgásszegény életmód, bizonyos gyógyszerek vagy alapbetegségek okoz, de súlyosabb, krónikus betegségek is állhatnak a tünet mögött. Bár a székrekedés a legtöbb esetben egyszerű életmódbeli változtatásokkal enyhíthető, krónikus vagy súlyos esetekben fontos orvoshoz fordulni, hogy kizárják a komolyabb betegségeket, például bélrendszeri betegségeket, anyagcserezavarokat vagy neurológiai problémákat.

Életmódbeli és táplálkozási tényezők

• Rostszegény étrend: a rostok, amelyek segítik a széklet lágyítását és a bélmozgás fokozását, hiánya az egyik leggyakoribb oka a székrekedésnek. A rostokban gazdag ételek, mint például a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák segítenek megelőzni a székrekedést.
• Kevés folyadékbevitel: ha a szervezet nem jut elég folyadékhoz, a széklet kiszárad, ami székrekedést okozhat. A megfelelő hidratáció fontos a normál bélműködés fenntartásához.
• Mozgásszegény életmód: a fizikai aktivitás serkenti a bélmozgást. Az ülő életmód hozzájárulhat a székrekedéshez, mivel lassítja a bélrendszer működését.

Gyógyszerek mellékhatásai

• Opioidok: az erős fájdalomcsillapítók, például a morfin és a kodein gyakran okoznak székrekedést azáltal, hogy lassítják a bélmozgást.
• Antidepresszánsok: bizonyos típusú antidepresszánsok, különösen a triciklusos antidepresszánsok, szintén hozzájárulhatnak a székrekedés kialakulásához.
• Kalciumcsatorna-blokkolók: ezeket a gyógyszereket magas vérnyomás kezelésére alkalmazzák, de a bélrendszer izmainak ellazítása révén székrekedést okozhatnak.
• Vas-kiegészítők: a vas székletkeményítő hatása miatt székrekedést okozhat, különösen nagy dózisban.
• Kemoterápiás szerek: A kemoterápia gyakori mellékhatása lehet a székrekedés, mely több tényező kombinációjából alakul ki. Egyes kemoterápiás szerek közvetlenül lassítják a bélmozgást, míg mások közvetve, például az idegrendszeri hatásaikon keresztül zavarják a normális perisztaltikát.

Bélrendszeri betegségek

• Irritábilis bél szindróma (IBS): az IBS egy funkcionális bélbetegség, amely székrekedéssel, hasmenéssel, vagy a kettő váltakozásával járhat. A székrekedéssel járó IBS (IBS-C) gyakran puffadással, hasi fájdalommal és kemény székletekkel társul.
• Divertikulózis: a vastagbél falán kis tasakok (diverticulumok) alakulhatnak ki, amelyek székrekedést és fájdalmat okozhatnak, különösen ha gyulladásba kerülnek (divertikulitisz).
• Bélzáródás (ileus): súlyos székrekedés akkor alakulhat ki, ha a béltartalom nem tud továbbhaladni, amit daganat, sérv, bélcsavarodás vagy idegentest okozhat.

Epekövesség: A székrekedés és az epekövesség bizonyos körülmények miatt összefügghetnek. Az epekövesség időnként emésztési panaszokkal, puffadással vagy lassabb bélműködéssel járhat, amit a beteg székrekedésként élhet meg.

A lassuló anyagcsere velejárója az is, hogy a belekben lévő toxikus (mérgező) anyagok hosszabb ideig érintkeznek a bélnyálkahártyával, így a székrekedés a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is emeli.

Forrás: shutterstock.com

---

Endokrin és anyagcserezavarok

• Pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis): a pajzsmirigyhormonok hiánya lassítja az anyagcserét és a bélmozgást, ami székrekedéshez vezethet. Gyakori tünetei közé tartozik a fáradtság, súlygyarapodás és hidegérzékenység.
• Diabetes mellitus: a hosszú távon fennálló magas vércukorszint károsíthatja az idegeket, beleértve a bélrendszer idegeit is, ami székrekedést okozhat.
• Kalcium- és kálium-anyagcsere zavarai: a túl magas kalciumszint (hiperkalcémia) és az alacsony káliumszint (hipokalémia) is lassíthatja a bélmozgásokat, székrekedést eredményezve.

Neurológiai betegségek

• Parkinson-kór: a Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, amely lassítja a bélmozgást, és gyakran vezet székrekedéshez.
• Szklerózis multiplex (SM): az idegrendszeri károsodás hatással lehet a bélmozgásokat szabályozó idegekre, ami székrekedést okozhat.
• Gerincsérülések: a gerincvelő sérülései megzavarhatják a bélmozgások szabályozását, ami székrekedéshez vezethet.

Anatómiai problémák

• Aranyér és végbélrepedés: ha a székrekedés fájdalmas aranyérrel vagy végbélrepedéssel társul, a beteg elkerülheti a székletürítést, ami tovább rontja a helyzetet, és krónikus székrekedéshez vezethet.
• Rectocele: a végbél falának gyengesége miatt a végbél kiöblösödhet a hüvelybe, ami megnehezíti a széklet kiürítését.

Pszichés és szociális tényezők

• Stressz és szorongás: a pszichés tényezők, mint például a stressz, szorongás, depresszió, szintén befolyásolhatják az emésztőrendszer működését, és székrekedést okozhatnak.
• Utazás vagy életmódbeli változások: az életmódban bekövetkezett változások, például utazás, munkarend változása vagy napi rutin felborulása is hozzájárulhat a székrekedéshez.

Mikor kell orvoshoz fordulni székrekedés esetén?

Az alkalmi székrekedés általában életmódbeli változtatásokkal, például több folyadékfogyasztással, rostban gazdag étrenddel és rendszeres mozgással kezelhető. Azonban orvoshoz kell fordulni, ha:

• A székrekedés több mint három hétig tart.
• Véres széklet, véres hasmenés jelenik meg, vagy a székrekedés hirtelen alakul ki, különösen, ha súlycsökkenés, erős hasi fájdalom vagy hányás kíséri.
• A székrekedés váltakozik hasmenéssel, ami súlyosabb állapotot, például irritábilis bél szindrómát vagy daganatos megbetegedést jelezhet.
• A székrekedés fájdalommal vagy a bélrendszeri tevékenység drasztikus változásával jár.

Gyakori kérdések a székrekedésről

Székrekedéses állapot oka lehet életmódbeli hiányosság,de kialakulhat gyógyszerek, kórképek és egészségügyi állapotok miatt is. Ha az emésztés során a vastagbél túl sok vizet szív fel a salakanyagból, ami ennek hatására kiszárad, megkeményedik, rögössé válik székrekedés alakul ki.

Forrás: shuttertock.com

---

A székrekedés kezelésével kapcsolatos leggyakoribb kérdések arra irányulnak, hogy a betegek megértsék a kiváltó okokat, a megelőzés módjait és a megfelelő kezelési lehetőségeket. Ha a székrekedés hosszan tartó, vagy súlyos tünetekkel társul, fontos orvoshoz fordulni a megfelelő kivizsgálás és célzott kezelés érdekében. Az életmódbeli változtatások (rostban gazdag étrend, mozgás, megfelelő folyadékbevitel) kulcsfontosságúak a székrekedés megelőzésében és enyhítésében. Mutatjuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az ezekre adott hiteles orvosi válaszokat.

Mi okozza a székrekedést?

A székrekedés leggyakoribb okai az alacsony rosttartalmú étrend, a nem elegendő folyadékfogyasztás, a mozgáshiány és az életmódbeli változások (pl. stressz vagy utazás). Ezen túlmenően bizonyos gyógyszerek (pl. opioidok, antidepresszánsok, vas-kiegészítők) is lassíthatják a bélmozgást. Székrekedést okozhatnak továbbá alapbetegségek, például irritábilis bél szindróma (IBS), pajzsmirigy-alulműködés, diabetes mellitus vagy neurológiai betegségek (pl. Parkinson-kór).

Mikor kell orvoshoz fordulni székrekedés esetén?

Keresse fel orvosát, ha:

• A székrekedés több mint három hétig tart.
• Véres széklet, erős hasi fájdalom, súlycsökkenés vagy hányás kíséri.
• A székrekedés és hasmenés váltakozik.
• A székrekedés jelentősen rontja az életminőséget, vagy ha a tünetek hirtelen jelentkeznek olyan betegnél, aki korábban nem tapasztalt székrekedést.

Hogyan előzhető meg a székrekedés?

A székrekedés megelőzéséhez ezek a legfontosabbak:

• Rostban gazdag étrend fogyasztása (gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák).
• Megfelelő folyadékbevitel (napi 1,5-2 liter víz fogyasztása).
• Rendszeres testmozgás, amely serkenti a bélmozgást.
• Stressz csökkentése és a rendszeres napi rutin fenntartása, mivel az életmódbeli változások is befolyásolhatják a bélműködést.

Milyen gyógyszereket lehet szedni székrekedés esetén?

Székrekedés enyhítésére vény nélkül kapható gyógyszerek is rendelkezésre állnak, melyekről érdeklődjön a patikában.

• Rostkiegészítők (pl. psyllium): ezek növelik a széklet térfogatát, ami serkenti a bélmozgást.
• Ozmotikus hashajtók (pl. laktulóz, polietilénglikol): ezek növelik a széklet víztartalmát, ami lágyabb székletet eredményez.
• Stimuláns hashajtók (pl. szenna, bisacodyl): ezek serkentik a bélmozgást, de hosszú távú használatuk nem javasolt, mert hozzászokáshoz vezethet. Fontos azonban, hogy a hashajtók használatát ne vigyük túlzásba, és hosszabb ideig tartó székrekedés esetén konzultáljunk orvossal.

Mit tegyek, ha a székrekedés mellett fájdalmat érzek a hasamban?

Ha a székrekedés mellett erős hasi fájdalom jelentkezik, különösen ha puffadással, hányással vagy a székelési szokások hirtelen megváltozásával társul, orvosi kivizsgálás szükséges. Ezek a tünetek súlyos állapotokra, például bélelzáródásra vagy gyulladásos bélbetegségekre is utalhatnak.

Hogyan befolyásolhatják a gyógyszerek a székrekedést?

Számos gyógyszer okozhat székrekedést mellékhatásként. Ilyenek például az opioid fájdalomcsillapítók, a vas-kiegészítők, a kalciumcsatorna-blokkolók (magas vérnyomás kezelésére), valamint bizonyos antidepresszánsok és antihisztaminok. Ha a székrekedés gyógyszerszedés miatt alakul ki, fontos orvossal konzultálni, mert alternatív gyógyszerek vagy életmódbeli változtatások (pl. több rost és folyadék) segíthetnek.

Milyen ételek segíthetnek enyhíteni a székrekedést?

• Friss gyümölcsök: különösen hasznosak a magas rosttartalmú gyümölcsök, mint a szilva, alma, körte és bogyós gyümölcsök.
• Zöldségek: zöldségek, mint a brokkoli, sárgarépa és leveles zöldek (pl. spenót).
• Teljes kiőrlésű gabonák: például teljes kiőrlésű kenyér, zab, barna rizs.
• Vízben gazdag ételek: uborka, zeller, dinnye, amelyek hidratálják a szervezetet és elősegítik a lágyabb széklet kialakulását.

Lehet-e stressz a székrekedés oka?

Igen, a stressz és szorongás jelentős szerepet játszhat a székrekedés kialakulásában, különösen az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegeknél. A pszichés feszültség hatással lehet az emésztőrendszerre, és lelassíthatja a bélmozgást. Relaxációs technikák, például jóga, meditáció vagy mély légzési gyakorlatok segíthetnek a stressz enyhítésében és a bélműködés javításában.

Mennyi idő alatt rendeződik a székrekedés?

A székrekedés súlyosságától és az alkalmazott kezeléstől függően a tünetek általában néhány napon belül enyhülnek. Ha megfelelő életmódbeli változtatásokkal (pl. több rost, folyadék, mozgás) és/vagy gyógyszeres kezeléssel segítjük a székletürítést, a székrekedés általában rövid időn belül megoldódik. Ha azonban a székrekedés krónikussá válik vagy súlyosbodik, hosszabb távú kezelés és orvosi kivizsgálás (széklettenyésztés, mikrobiom vizsgálat) szükséges.

Milyen súlyos betegségekre utalhat a székrekedés?

A tartós vagy súlyos székrekedés mögött komolyabb betegségek is állhatnak, például:

• Irritábilis bél szindróma (IBS): székrekedéses típusa hasi fájdalommal, puffadással jár.
• Bélzáródás (ileus): a béltartalom áthaladásának akadályozása, amely sürgős orvosi beavatkozást igényel.
• Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis): a lelassult anyagcsere következtében gyakori a székrekedés.
• Vastagbélrák: ritka esetben a székrekedés mögött vastagbélrák is állhat, különösen ha vérzés, fogyás vagy a székelési szokások hirtelen változása társul hozzá.

Szükséges-e a székletvizsgálat székrekedés esetén?

Bár nem feltétlen rutinvizsgálat, de sokszor a székletvizsgálat segíthet feltárni a székrekedés lehetséges okait. Kimutathat például rejtett vért, ami vastagbélbetegség (pl. daganat, polip) jele lehet, vagy gyulladásos jeleket krónikus bélgyulladás esetén. A széklet állaga, pH-ja, emésztetlen táplálékrészek jelenléte utalhat emésztési vagy felszívódási zavarra.

Szükséges lehet koloszkópiára székrekedés esetén?

Igen, székrekedés esetén is szükség lehet kolonoszkópiára, főleg ha a székrekedés tartós, megmagyarázhatatlan, vagy más tünetekkel, például vérzéssel, hasi fájdalommal, fogyással társul. A kolonoszkópia segítségével megvizsgálhatók a vastagbél belső elváltozásai, amelyek székrekedést okozhatnak, például polipok, daganatok vagy gyulladásos betegségek. Ez a vizsgálat fontos eszköz a komolyabb betegségek kizárására vagy diagnosztizálására.

Epegörcs okozhat székrekedést?

Az epegörcs jellemzően nem székrekedést, hanem inkább hányingert, hányást, puffadást és esetenként hasmenést okoz. Az epegörcs lényege az, hogy az epehólyagban lévő kő elzárja vagy részlegesen akadályozza az epe kiürülését, emiatt az emésztés zavart szenved. Ez a folyamat inkább fokozott bélmozgással és hígabb széklet kialakulásával járhat.

Okozhat-e székrekedést a botulizmus?

Igen, a botulizmus gyakran okoz székrekedést, sőt ez lehet az egyik korai tünet is. A botulinum toxin gátolja az idegi ingerületátvitelt, így a bélfal simaizma sem kapja meg megfelelően az összehúzódást irányító jeleket. Ennek következményeként a bélmozgás lelassul, ami székrekedéshez, puffadáshoz és hasi diszkomfortérzéshez vezethet. A székrekedés mellett gyakran jelentkezik hasi fájdalom, hányinger és hányás is, mivel az emésztés zavart szenved.

Okozhat-e székrekedést a gonorrea?

A gonorrea önmagában általában nem okoz székrekedést, mivel elsősorban a húgyutakat, nemi szerveket, illetve a torkot érinti. Ugyanakkor, ha a fertőzés a végbelet (anális gonorrea) is érinti – például anális közösülés útján –, ott kialakulhat rektális gyulladás (proctitis). Ennek tünetei lehetnek: váladékozás, végbéltáji fájdalom, égő érzés, székelési inger, esetenként székletürítési nehézség.

Okozhat-e székrekedést a petefészekrák?

Igen, a petefészekrák okozhat székrekedést, mivel a növekvő daganat nyomhatja vagy beszűkítheti a beleket, ami lassítja a bélmozgást. Emellett a hashártya-érintettség, ascites vagy a fájdalomcsillapítók mellékhatásai is hozzájárulhatnak a székrekedés kialakulásához.

Okozhat-e székrekedést a divertikulózis?

Igen, a divertikulózis okozhat székrekedést, mivel a bélfalon kialakuló divertikulumok megváltoztathatják a béltartalom áthaladását. Emellett a rostszegény étrend és a mozgásszegény életmód, amelyek gyakran társulnak a divertikulózissal, tovább fokozhatják a székrekedést.

Okozhat-e székrekedést a vékonybélrák?

Igen, a vékonybélrák okozhat székrekedést, főként akkor, ha a daganat részlegesen elzárja a bél lumenét. Az elzáródás miatt a béltartalom áthaladása lelassul, ami kemény, ritkább széklethez vezethet. Gyakran a székrekedés hasi puffadással, teltségérzéssel és hasi fájdalommal társul.

Okozhat-e székrekedést a méhizom-daganat?

Igen, a méhizom-daganat okozhat székrekedést, különösen akkor, ha a daganat nagy méretű vagy a méh hátsó falán, a végbél felé terjed. A megnagyobbodott méh és a daganat nyomást gyakorolhat a belekre, ami az emésztőrendszer átjárhatóságát csökkenti és nehezíti a normális bélmozgást. Emellett a daganat okozta hormonális változások is befolyásolhatják a bélmozgást, ami tovább fokozhatja a székrekedést.

B-vitamin-hiány okozhat székrekedést?

Igen, a B-vitamin-hiány okozhat székrekedést, bár a mechanizmus indirekt. Bizonyos B-vitaminok, például a B1 (tiamin), B3 (niacin), B6 (piridoxin) és B12 (kobalamin), szerepet játszanak az idegrendszer és az emésztőrendszer működésében, így hiányuk csökkentheti a bélmozgást és a perisztaltikát.

Utazók hasmenése társulhat székrekedéssel is?

Nem, az utazók hasmenése általában nem társul székrekedéssel, mivel a fertőzés a bélmozgások fokozódását és a folyadékvesztést okozza, ami a széklet lazulásához vagy gyakori ürítéshez vezet. Székrekedés inkább krónikus emésztőrendszeri problémák vagy más okok esetén alakul ki, és nem jellemző a fertőzés akut szakaszában.

A porfíria társulhat székrekedéssel is?

Igen, a súlyos székrekedés az akut hepatikus porfíriák (például az AIP) rohamainak gyakori és jellegzetes tünete. A tünet a porfirin prekurzorok autonóm idegrendszerre gyakorolt toxikus hatásából ered, amely zavarja a bélmozgásokat (perisztaltikát) szabályozó idegi jeleket. Ez a diszfunkció paralytikus bélelzáródáshoz (ileushoz) vezethet, melynek során a belek mozgása leáll, és a székrekedés rendkívül makacssá, sőt, súlyossá válhat. A székrekedés gyakran jár együtt az akut rohamokra jellemző súlyos, diffúz hasi fájdalommal, hányingerrel és hányással, melyek mind a központi idegrendszeri érintettség jelei.

Az inkontinencia társulhat székrekedéssel is?

Igen, az inkontinencia társulhat székrekedéssel. A székrekedés során a vastagbélben felgyülemlett kemény széklet nyomást gyakorol a hólyagra és a végbél záróizmaira, ami rontja a vizelettartást és fokozhatja az inkontinenciát. Emellett a krónikus székrekedés gyengítheti a medencefenék izmait, amelyek kulcsszerepet játszanak a hólyag- és bélkontrollban. Gyakran megfigyelhető, hogy a székrekedés és az inkontinencia kölcsönösen súlyosbítja egymást, ezért a kezelés során mindkét problémát egyszerre kell kezelni.

Felhasznált források:

• MedlinePlus
• Cleveland Clinic
• Mayo Clinic
• Cochrane Library
• OGYÉI betegtájékoztatók