Hirtelen szívmegállás esetén a legrosszabb döntés a tétlenség - így segíthet

Gyakori kérdések a szívmegállásról

Mi történik pontosan szívmegálláskor?

Szívmegálláskor a szív hirtelen képtelenné válik arra, hogy hatékonyan vért pumpáljon a szervezetbe. Emiatt megszűnik vagy kritikusan lecsökken az agy és más létfontosságú szervek vérellátása. Az érintett rendszerint másodperceken belül elveszíti az eszméletét, és nem lélegzik normálisan. Kezelés nélkül néhány percen belül visszafordíthatatlan agykárosodás, majd halál következhet be. Ezért a szívmegállás olyan sürgősségi állapot, amelynél minden egyes perc számít.

Ugyanaz a szívmegállás és a szívinfarktus?

Nem. A két fogalmat gyakran összekeverik, pedig eltérő problémáról van szó. Szívinfarktus esetén a szívizom egy részének vérellátása szűnik meg vagy csökken jelentősen, általában egy koszorúér elzáródása miatt. A beteg ilyenkor rendszerint ébren van, és a szíve továbbra is ver. Szívmegálláskor viszont a szív pumpafunkciója omlik össze, az érintett elveszíti az eszméletét, és nincs normális légzése. A kettő ugyanakkor összefügghet: a szívinfarktus olyan veszélyes szívritmuszavart válthat ki, amely szívmegálláshoz vezet.

Miből lehet felismerni, hogy valakinek megállt a szíve?

A legfontosabb jelek a hirtelen eszméletvesztés és a normális légzés hiánya. Az érintett nem reagál a megszólításra vagy óvatos megrázásra. A légzés ellenőrzésekor fontos, hogy az időnként jelentkező szabálytalan, hörgő, erőlködő levegővételt ne tekintsük normális légzésnek. Ez az úgynevezett agonális légzés szívmegállás után is előfordulhat, és megtévesztheti a laikus segélynyújtót. Ha valaki eszméletlen és nem lélegzik normálisan, azonnal a 112-t kell hívni, és meg kell kezdeni az újraélesztést.

Lehetnek előjelei a szívmegállásnak?

A szívmegállás gyakran minden egyértelmű figyelmeztetés nélkül következik be, de bizonyos esetekben megelőzhetik panaszok. Ilyen lehet a mellkasi fájdalom vagy nyomás, légszomj, szívdobogásérzés, szédülés, gyengeség vagy ájulás. Ezek azonban nem specifikusak, és önmagukban nem jelentik azt, hogy hamarosan megáll a szív. Különösen komolyan kell venni az újonnan jelentkező ájulást, illetve a terhelés közben fellépő eszméletvesztést, főleg ismert szívbetegség esetén.

Mi okozhat hirtelen szívmegállást?

Az egyik leggyakoribb közvetlen ok veszélyes szívritmuszavar. Ilyen a kamrafibrilláció, amikor a szív alsó üregeinek elektromos működése kaotikussá válik, ezért a szív nem képes hatékonyan pumpálni. Szívmegálláshoz vezethet többek között koszorúér-betegség, szívinfarktus, szívizombetegség és bizonyos veleszületett vagy öröklődő szívritmuszavarok is.

Nem kizárólag szívbetegség idézhet elő keringésmegállást. Súlyos oxigénhiány, fulladás, jelentős vérvesztés, súlyos elektrolitzavar, mérgezés, tüdőembólia vagy más kritikus állapot következménye is lehet.

Fiatal, egészségesnek tűnő embernek is megállhat a szíve?

Igen, bár a kockázat az életkorral és a szív-érrendszeri betegségek gyakoriságával növekszik. Fiatalabbaknál ritkábban olyan addig fel nem ismert szívbetegség állhat a háttérben, amely hajlamosít életveszélyes ritmuszavarra. Bizonyos öröklött elektromos szívbetegségek, szívizombetegségek vagy veleszületett szívelváltozások akár korábban teljesen egészségesnek tűnő embernél is problémát okozhatnak. Éppen ezért a terhelés közbeni ájulást, megmagyarázhatatlan visszatérő ájulást vagy a családban előfordult fiatal kori hirtelen szívhalált érdemes orvossal megbeszélni.

Mit kell tenni, ha valakinek megállt a szíve?

Először ellenőrizze, hogy az illető reagál-e, és lélegzik-e normálisan. Ha eszméletlen és nincs normális légzése, azonnal hívja vagy hívatassa a 112-t, majd kezdje meg a mellkasi kompressziókat. Ha rendelkezésre áll automata külső defibrillátor, vagyis AED, azt minél hamarabb használni kell. A készülék hangutasításokkal vezeti végig a segélynyújtót a teendőkön, elemzi a szívritmust, és csak akkor javasol elektromos sokkot, ha arra szükség van. Az újraélesztést addig kell folytatni, amíg az érintett életjeleket nem mutat, vagy a mentők át nem veszik az ellátást.

Tényleg eltörhet a borda újraélesztés közben?

Igen, mellkasi kompresszió közben előfordulhat borda- vagy szegycsontsérülés, különösen idősebb embereknél. Ettől azonban nem szabad abbahagyni vagy túl óvatosan végezni az újraélesztést. Szívmegállás esetén a mellkasi kompresszió célja, hogy valamennyi véráramlást fenntartson az agy és a szív felé. A bordasérülés kezelhető; a kezeletlen szívmegállás viszont perceken belül halálhoz vezethet.

Mire való az AED, és laikus is használhatja?

Az AED olyan automata vagy félautomata defibrillátor, amelyet laikusok is használhatnak. A készülék bekapcsolás után hang- és gyakran képi utasításokat ad, megmutatja, hová kell felhelyezni az elektródákat, majd elemzi a szívritmust. Nem lehet vele egyszerűen „véletlenül megrázni” valakit: csak akkor engedélyezi a sokk leadását, ha olyan ritmust érzékel, amelynél a defibrilláció indokolt. A gyors defibrilláció bizonyos ritmuszavaroknál döntő jelentőségű lehet a túlélés szempontjából.

Mennyi idő van az újraélesztés megkezdésére?

Nincs olyan biztonságos időszak, amely alatt várni lehetne. Az újraélesztést azonnal el kell kezdeni, amint felismerhető, hogy az érintett eszméletlen és nem lélegzik normálisan. A szívmegállást követően az agy oxigénellátása megszűnik, ezért minden késlekedéssel csökken a túlélés és a jó neurológiai felépülés esélye. A mentők kiérkezéséig végzett laikus újraélesztés ezért nem pusztán időnyerés: alapvetően befolyásolhatja a kimenetelt.

Ha valakit sikeresen újraélesztenek, utána teljesen felépülhet?

Igen, lehetséges a jó vagy akár teljes felépülés, de a kimenetel számos tényezőtől függ. Számít többek között, mi okozta a szívmegállást, milyen gyorsan ismerték fel, mikor kezdődött az újraélesztés, milyen hamar történt defibrilláció, és mennyi ideig volt elégtelen az agy vérellátása. A keringés visszatérése után intenzív kórházi kezelésre és az ok felderítésére van szükség. Egyes betegek jelentős neurológiai károsodás nélkül felépülnek, másoknál azonban az oxigénhiány maradandó következményeket okozhat.

Megelőzhető a szívmegállás?

Nem minden eset előzhető meg, a kockázat azonban bizonyos esetekben csökkenthető. Fontos a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és más szív-érrendszeri kockázati tényezők megfelelő kezelése, a dohányzás kerülése, valamint a rendszeres mozgás és az egészséges életmód. Ismert súlyos ritmuszavar vagy kiemelkedően magas kockázat esetén gyógyszeres kezelés, illetve beültethető kardioverter-defibrillátor, azaz ICD is szükségessé válhat. Az ICD folyamatosan figyeli a szívritmust, és bizonyos életveszélyes ritmuszavarok kialakulásakor képes beavatkozni.

A megelőzés mellett legalább ennyire fontos, hogy minél többen felismerjék a szívmegállást és tudják, mit kell tenni. Ha valaki hirtelen összeesik, nem reagál és nem lélegzik normálisan, nincs idő várakozni: 112, azonnali újraélesztés és – ha elérhető – AED használata jelentheti a túlélés esélyét.