12-féle rákos daganatot győzött le egy fiatal nő: a szervezet olyat tud, amit senki másé a világon

Egy rendkívül ritka, eddig még soha nem látott genetikai probléma miatt egy spanyol nőnél 30 éves kora előtt 12 különböző típusú daganat alakult ki - állítják egy új tanulmány szerzői. A most 39 éves páciens 2014 óta nem alakult ki tumor.

Az 1986-ban született páciens először 2 éves korában kapott kemoterápiát a bal hallójáratában lévő szarkóma miatt, majd ezután néhány évente újabb és újabb daganatos megbetegedés alakult ki nála. Minden egyes daganatos betegség más típusú volt, és a test más részén alakult ki. A 12 daganatból legalább öt rosszindulatú volt.

A hölgy egy ritka genetikai mutációt hordoz

2017-ben a kutatók a nőt olyan génekre is leszűrték, amelyek általában összefüggésbe hozhatók az örökletes rákbetegségekkel, de nem találtak kockázati tényezőt. Az alany teljes genomjának elemzése azonban valami igazán megdöbbentőre derített fényt: a MAD1L1 nevű gén mindkét példányában mutációt találtak.

A MAD1L1 a MAD1 nevű fehérjét kódolja, amely a sejtosztódás és a sejtburjánzás szabályozásában játszik szerepet. Mindannyian két példányt örökölünk ebből a génből - mindkét szülőtől egyet -, és bár lehetséges, hogy valaki az egyik gén mutációját hordozza, a két mutáns példányt öröklő embriók mindig elpusztulnak az anyaméhben.

Marcos Malumbres, a tanulmány szerzője úgy fogalmazott: "még mindig nem értjük, hogy a nő hogyan fejlődhetett az embrionális szakaszban, és hogyan tudta leküzdeni a daganatos betegségeket.

A szabályozatlan sejburjánzással küzdőknél nagyobb eséllyel alakulhat ki daganat

A mutációk hatásait ismertetve a kutatók hozzátették, hogy a szabályozatlan sejtburjánzás azt eredményezte, hogy a nő vérsejtjeinek 30-40 százaléka rossz számú kromoszómát hordozott. Normális körülmények között minden emberi sejt 23 pár kromoszómával rendelkezik, bár ez néha megváltozik a mozaikos variegált aneuploidia (MVA) nevű állapotban szenvedőknél.

Mivel a rákos sejtek többsége extra vagy hiányzó kromoszómákkal rendelkezik, az MVA-ban szenvedő emberek fogékonyabbak lehetnek a betegségre. A veleszületett rendellenességek és a tanulási zavarok szintén gyakoriak az aneuploidiában szenvedőknél, bár a tanulmány szerzői szerint a páciensnek nem volt értelmi fogyatékossága.

Azonban számos fizikai tünet mutatkozott nála, többek között mikrokefália, elmaradott állkapocs és szemgödör, valamint nisztagmus - amelyet ismételt akaratlan szemmozgások jellemeznek. E genetikai rendellenességek ellenére a tanulmány szerzői szerint a nő képes volt normális életet élni - bár az ismételt betegségek miatt az életminősége romlott.

A kutatók szerint ezért tudta legyőzni többször is a rákot

Meglepő módon ez az első alkalom a világon, hogy a kutatók olyan élő személyt láttak, akinél a MAD1L1 gén két mutáns példánya is megtalálható. A nő állapotának egyediségét kommentálva a tanulmány szerzője, Miguel Urioste kifejtette, hogy "akadémiai szempontból nem beszélhetünk új szindrómáról, mert ez egyetlen eset leírása, de biológiailag igen".

Egy újabb hihetetlen fordulat, hogy ugyanaz az állapot, amely a nő rákra való fogékonyságát okozza, úgy tűnik, segít neki a betegségből való felépülésben is. A kutatók kiemelték, hogy a nő viszonylag könnyen leküzdötte a betegségeket. A tudósok azt feltételezik, hogy immunrendszere feltehetően kifejlesztette azt a képességet, hogy célba vegye és elpusztítsa az aneuploid rákos sejteket.

Nem egyszerűen a daganatok száma volt rendkívüli

A spanyol páciens esete azért különösen érdekes, mert nem pusztán arról van szó, hogy valaki szokatlanul sok alkalommal betegedett meg daganatos betegségben. A kutatók egy olyan genetikai eltérést azonosítottak nála, amely a sejtosztódás egyik fontos ellenőrző mechanizmusát érinti. A 2022-ben a Science Advances folyóiratban közölt vizsgálat szerint a nő szervezetében a vérsejtek mintegy 30–40 százaléka aneuploid, vagyis a normálistól eltérő kromoszómaszámú volt.

Az eset különlegességét tovább növeli, hogy a páciens nemcsak túlélte a rendkívül ritka genetikai eltérést, hanem felnőttkort is megért, miközben a kutatók által korábban ismert hasonló állapotokban a túlélés jóval korlátozottabb lehet. A vizsgálatban összesen 12 daganatos elváltozást – köztük öt rosszindulatú tumort – dokumentáltak 36 éves koráig.

Mi történik akkor, ha hibásan oszlanak a sejtek?

A sejtosztódás során a kromoszómáknak pontosan kell eloszlaniuk a két új sejt között. Ezt több ellenőrzőpont is felügyeli. A MAD1 fehérje az úgynevezett orsó-ellenőrzési pont, vagyis a spindle assembly checkpoint egyik fontos alkotóeleme. Feladata, hogy segítsen megakadályozni a sejtosztódást addig, amíg a kromoszómák megfelelően nem kapcsolódnak az osztódási apparátushoz.

Ha ez a kontroll nem működik megfelelően, nagyobb eséllyel keletkezhetnek kromoszómaszám-eltéréssel rendelkező sejtek. Az ilyen genetikai instabilitás pedig kedvezhet a daganatképződésnek, hiszen a sejtek működését, növekedését és túlélését szabályozó genetikai programok is felborulhatnak.

Fontos azonban, hogy az aneuploidia önmagában még nem jelenti azt, hogy egy sejt biztosan rákos lesz. A daganat kialakulása összetett folyamat, amelyben számos genetikai és környezeti tényező vesz részt.

A legérdekesebb felfedezés az immunrendszerben rejlett

A kutatók nem álltak meg a genetikai eltérés azonosításánál. Egysejtes RNS-vizsgálatokkal azt is megvizsgálták, hogyan reagál a páciens szervezete a kromoszóma-rendellenességekre. Meglepő módon olyan jeleket találtak, amelyek fokozott gyulladásos és immunológiai aktivitásra utaltak. Többek között az interferon- és az NF-κB-jelátviteli útvonalak aktivitása is emelkedett volt.

Ez azért lehet fontos, mert a szervezet immunrendszere képes felismerni bizonyos, rendellenesen működő sejteket. A kutatásban különösen érdekesnek bizonyult egy γδ T-sejtpopuláció felszaporodása. Ezeknek az immunsejteknek fokozott citotoxikus, vagyis sejtpusztító tulajdonságokat tulajdonítottak a vizsgálat eredményei alapján.

A kutatók ezért azt feltételezik, hogy a genetikai hiba két, egymással ellentétes hatást válthat ki. Egyrészt megemelheti a daganatok kialakulásának kockázatát azáltal, hogy fokozza a kromoszóma-instabilitást. Másrészt az így kialakuló sejtes stressz és gyulladásos környezet olyan immunválaszt indíthat el, amely bizonyos rendellenes sejteket hatékonyabban eltávolít.

Ez a felfedezés a jövő daganatkezelésére is hatással lehet

A kutatók szerint a páciens esete új szempontokat adhat annak megértéséhez, hogyan érzékeli az immunrendszer a kromoszómaszám-változással rendelkező sejteket. Ez azért jelentős, mert az aneuploidia a daganatok egyik gyakori jellemzője, és régóta vizsgálják, hogy a kromoszóma-instabilitás miként járul hozzá a rák kialakulásához és fennmaradásához.

A kutatás egyik lehetséges hosszú távú iránya ezért az lehet, hogy a daganatsejtek kromoszóma-rendellenességeit az immunrendszer számára „láthatóbbá” tegyék. Ez elméletileg új immunterápiás megközelítésekhez vezethet. A mostani eredmények azonban még nem jelentenek közvetlenül alkalmazható kezelést: egyetlen különleges beteg esete alapján nem lehet általános terápiás következtetéseket levonni.

A genetikai vizsgálatok szerepe is felértékelődhet

Az eset arra is rávilágít, hogy különösen szokatlan daganatos előzményeknél a genetikai háttér vizsgálata fontos lehet. Ha valakinél nagyon fiatal életkorban több, egymástól eltérő daganat jelentkezik, vagy a családban halmozottan fordulnak elő bizonyos daganatos betegségek, az orvosok öröklött daganathajlam lehetőségét is mérlegelhetik.

A genetikai teszt azonban nem egyszerű „rákszűrés”. A vizsgálat eredményének értelmezése genetikai tanácsadást és megfelelő szakorvosi értékelést igényelhet. Egy génben talált eltérés ugyanis önmagában még nem feltétlenül bizonyítja, hogy az okozta a betegséget.

Egyetlen beteg története még nem írja át a tankönyveket

Bármennyire rendkívüli is a spanyol nő története, a kutatók is hangsúlyozzák, hogy egyetlen páciens megfigyeléséről van szó. A vizsgálat nem bizonyítja, hogy minden hasonló genetikai eltéréssel élő ember szervezete képes lenne ugyanilyen immunválaszt kialakítani.

A legfontosabb üzenet inkább az, hogy a daganatok kialakulása és az immunrendszer működése sokkal összetettebb kapcsolatban állhat egymással, mint azt egy-egy gén vagy mutáció alapján gondolnánk. A nő szervezete egyszerre mutatta a kromoszóma-instabilitás következményeit és egy sajátos, fokozott immunválasz jeleit.

Éppen ezért az esetet nem úgy érdemes értelmezni, hogy a genetikai mutáció „meggyógyította” a rákot. Sokkal inkább arról van szó, hogy a genetikai hiba által létrehozott rendellenes sejtkörnyezet olyan immunológiai folyamatokat is elindíthatott, amelyek hozzájárulhattak a daganatos sejtek ellenőrzéséhez. Ennek pontos működését a kutatóknak még további vizsgálatokban kell feltárniuk.

Figyelmébe ajánljuk

Mi pusztíthatja el a rákos sejteket? 8 jótékony táplálék, amit gyakrabban is ehetenénk

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!