Mindenki ezt nézi most!

Szívvel a stroke ellen

2014.04.16. Módosítva: 2015.11.04.

Ezzel a szlogennel indít kampányt A Magyar Stroke Társaság és a Magyar Kardiológusok Társasága. A kampány célja a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelem fontosságának, a stroke megelőzésének és a szűrővizsgálatok, valamint az időablak jelentőségének tudatosítása. Alább közreadjuk a kedves Olvasók számára a stroke-kal, agyi érkatasztrófával kapcsolatos kampány-háttéranyagot. Mindenki számára fontos lehet…

Az agyi érkatasztrófa, stroke okai

Szívvel a stroke ellen

Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%).

Az agyvérzés fő oka a magasvérnyomás-betegség.

Az agyi infarktus két közvetlen oka:

1. az agyi erek elmeszesedése miatt vérrög alakul ki

2. a meglévő szívbetegség (szívritmuszavar, billentyűmeszesedés, korábbi szívinfarktus) vagy a főverőér (aorta) kezdeti szakaszának meszesedése miatt vérrög kerül a véráramba, ami az agyi erekbe jutva elzáródást okoz.

Az érelmeszesedés a verőerek falának évek alatt kialakuló betegsége, ami végül érszűkülethez, elzáródáshoz vezethet. Ez az egész érrendszert károsítja. Ha elsősorban az agyi ereket érinti az érelmeszesedés, akkor agyi infarktust, ha a szív ereket, szívinfarktust, ha az alsó végtag ereit érinti lábszárfájdalmat, súlyos végtagi érbetegséget okozhat. Az agyi erek elzáródását követően az érintett területen olyan visszafordíthatatlan elváltozások sora indul el, aminek a következménye az érintett agyterület elhalása, maradandó károsodása.

Az érelmeszesedés kockázati tényezői

Magas vérnyomás (hypertonia)

Az érelmeszesedés, az agyinfarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magas vérnyomás. Magasvérnyomás-betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van. Ekkor további vizsgálatokra, rendszeres (általában a beteg élete végéig tartó) kezelésre és ellenőrzésre van szükség. A magas vérnyomás betegség gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének (szisztolés) minden 10

Hgmm-rel történő csökkentése az agyi érkatasztrófák kockázatát 30%-kal, míg az alsó értékének (diasztolés) 5-6 Hgmm-es mérséklése 42%-kal csökkenti.

Magas vérzsírszint (hyerlipidaemia)

A vér emelkedett koleszterin- és zsírtartalma valamint az érelmeszesedés és szívbetegségek kapcsolata jól ismert. A vérzsírok összetevői az összkoleszterin (káros: LDL, védő HDL koleszterin) és a triglicerid. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális. Az eddigi vizsgálatok valószínűsítik, de egyértelműen nem bizonyították a magas vérzsírszint és az agyi infarktus kapcsolatát. Az viszont

egyértelműen bizonyított, hogy koleszterin keletkezését gátló gyógyszert szedésekor, csökken az agyi infarktus gyakorisága. A magas vérzsírszint oka lehet a helytelen, zsírdús táplálkozás és a szervezet fokozott zsírtermelése. Míg a helytelen táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel (hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása) befolyásolhatók, addig a fokozott zsírtermelés megfelelő gátló gyógyszerekkel rendezhető.

Cukorbetegség (diabetes mellitus)

A cukorbetegség is az agyi infarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor értéke magasabb 6 mol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. "rejtett" cukorbetegség is, ami laboratóriumi vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki. Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kísérő betegségek kialakulásának kockázata csökkenthető.

Dohányzás

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány. Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a vérrög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje. Ezen összetett hatása miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyi infarktus gyakoriságát. A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:

A dohányzás abbahagyása után

20 perccel a vérnyomás, pulzus javul

1 nappal a szívroham valószínűsége csökkenni kezd

3 hónappal a keringés javul

1 évvel a szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak

5-15 évvel az agyi infarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna.

Elhízás

Az elhízás, korunk népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magas vérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír-értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza. A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömegindexet (BMI) használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (ttkg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van. Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energiabevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.

Szívritmuszavar

Elsősorban 60 éves kor felett jelentkező kockázati tényező, melynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll. Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, 80-89 éves kor között már 24%-ban fordul elő. Hajlamosít a szívben vérrög kialakulására, ami az agyi érbe kerülve érelzáródást, agyi infarktust okoz. Amennyiben valaki szívritmuszavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulni: az ok tisztázása, és a megfelelő kezelés beállítása miatt. Az agyi infarktus kivédésére általában véralvadásgátló szedése szükséges. Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellett cukorbetegségük vagy magas vérnyomás betegségük van. A megfelelően beállított kezeléssel az agyi infarktus relatív kockázata 68%-kal csökkenthető.

Az agyi érkatasztrófa, stroke tünetei

Míg a szívinfarktus igen erős fájdalommal jár, addig "sajnos" az agyi érkatasztrófa általában nem jár fájdalommal. Így a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjék, így gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba. Az agyi érkatasztrófában döntően fontos az azonnali, sürgős kórházi kezelés!.

Leggyakoribb tünetek:

féloldali végtaggyengeség, - bénulás, de lehet csupán ügyetlenség is

látászavar, látótérzavar, féloldali vakság

a beszéd kimondásának, vagy a hallott beszéd értésének zavara

a száj "félrehúzódása"

kettőslátás

a beszéd elkent, galuskás, mint részegség esetén

nyelési zavar

egyensúlyzavar, járásbizonytalanság

féloldali végtagzsibbadás

A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a fent felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, amik percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar (TIA), mely súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodás jele.

Szívvel a stroke ellen

Mit tegyünk agyi érkatasztrófa esetén?

A beteg túlélési, valamint a mihamarabbi és legkevesebb visszamaradó tünettel gyógyulási esélyeit az befolyásolja, hogy milyen hamar kerül kórházba, neurológiai (ideggyógyászati) ill. stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja a beteg vagy környezete, azonnal értesíteni kell az Országos Mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni.

Mi történik a kórházban?

Az ideggyógyászati vizsgálat mellett EKG- és vérvizsgálat történik azonnal a beérkezést követően. Sürgősséggel koponya CT vizsgálat készül, aminek a segítségével el lehet különíteni az agyi infarktust az agyvérzéstől.

Amennyiben a beteg az agyi infarktus tüneteinek kialakulását követően azonnal kórházba kerül, és a képalkotó vizsgálat kizárja az agyvérzést, lehetőség nyílik az agyi eret elzáró vérrög feloldását célzó kezelésre. Ez csak akkor kísérelhető meg, ha a tünetek és a kezelés elkezdése között 3 óránál több idő nem telik el. Így érthető, hogy miért fontos a betegek mihamarabbi kórházba juttatása. A kórházi kezelés során a betegek laboratóriumi értékeit, vérnyomását, testhőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni, korrigálni kell.

Ha a tüneteket agyi infarktus okozza, a beteg a vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszert is kap. Ez már a másodlagos megelőzés, az újabb agyi érkatasztrófa kivédését szolgáló kezelés része. E mellett a nyaki erek ultrahangos vizsgálata (carotis doppler) elengedhetetlen agyi érkatasztrófában. Amennyiben az agyat ellátó verőér súlyos szűkülete derül ki, és a beteg állapota lehetővé teszi, az ér orvosi beavatkozás, műtét útján "tisztítható" meg, ami ugyancsak a másodlagos megelőzés része.

Felépülés a stroke után

A betegek felépülésében a már az első napokban elkezdett gyógytorna, rehabilitáció tölti be talán a legfontosabb szerepet. Bár az agyi érkatasztrófa tünetei percek alatt alakulnak ki, a javulás fokozatos, gyakran hetekbe, hónapokba telik. Első fázisa már a kórházban elkezdődik.

Kezdetben passzív, majd aktív torna az ágyban, ülés, állás és végül járásgyakorlatokat jelent. Ha az izomerő megfelelő mértékű, a mindennapi élethez szükséges funkciók (pl.: evőeszközhasználat, önálló WC használat) fejlesztése a következő lépés. A rehabilitáció speciális területe a beszédzavar (aphasia, dysarthria) kezelése logopédus segítségével. A rehabilitációt, mivel a javulás elhúzódó, a kórházi kezelés után is folytatni kell. Erre a speciális rehabilitációs osztályokat, és a beteg otthonába kijáró gyógytornászok, logopédusok segítségét lehet igénybe venni. Ez a komplex rehabilitációs program segítheti át a beteget és családját azon a testi és lelki megterhelésen melyet az agyi érkatasztrófa okoz.

Az újabb agyi érkatasztrófa megelőzése

Bár a vizsgáló módszerek és a kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évek során, mégis azoknak, akik agyi érkatasztrófán estek át, jóval nagyobb eséllyel alakul ki újra ez a betegséget mint az átlag népességben. Ez különösen érvényes azokra a betegekre, akiknél továbbra is fennállnak az agyi érkatasztrófát kiváltó kockázati tényezők. Ezért különös jelentőségű a másodlagos megelőzés (szekunder prevenció).

A befolyásolandó kockázati tényezők a következők:

a magas vérnyomás kezelése

a cukorbetegség beállítása

a vérzsírszint csökkentése

a dohányzás elhagyása

az ideális testsúly elérése

a szívbetegségek, szívritmuszavar kezelése

a súlyos nyaki érszűkület műtéti megoldása

a vérlemezke-összetapadást gátló gyógyszerek használata

A kockázati tényezők az idővel "nem gyógyulnak meg", így ezek kezelése hosszútávon, gyakorlatilag élethosszig szükséges.

Gondozás, ellenőrzés

Az agyi érkatasztrófán átesett betegnek rendszeresen, negyed- vagy félévente ellenőrzésre kell járnia. A magasvérnyomás-betegségben szenvedő beteg naponta maga is mérje vérnyomását, míg a cukorbeteg, naponta ellenőrizze a vércukor szintjét. A beteg kövesse orvosa tanácsait, rendszeresen szedje a gyógyszereit, az orvos megkérdezése nélkül ne változtassa az adagolásukat. Csak a szoros együttműködés lehet beteg és orvos között a siker kulcsa: a stroke, agyi érkatasztrófa kivédése, vagy újabb stroke kialakulásának megelőzése.

Pitvarfibrilláció

A pitvarfibrilláció túlságosan szapora, vagy lassú szívverés esetén jelentkezik, azonban akár normális szívfrekvencia mellett is fellép.

A szívműködést a szívizomzatban terjedő elektromos impulzusok vezérlik, melyek hatására a szív összehúzódik és "pumpaként" továbbítja a vért.

Élettani szívműködés esetén, a pitvarok összehúzódása a kamrákba továbbítja a vért, amit aztán a kamrák összehúzódása a tüdőbe és az egész testet behálózó érrendszerbe juttat.

Pitvarfibrilláció esetén a pitvarfalban keletkező elektromos impulzusok kihagynak, és emiatt pitvarizomzat csupán remeg (fibrillál).

Ez azt jelenti, hogy a pitvarokban lévő vér teljes mennyisége nem továbbítódik a kamrákba, hanem egy része a pitvarban marad és pang.

A pitvarfibrilláció miatt a szív működése károsodik.

A pitvarfibrilláció gyakran aggasztó, olykor ijesztő lehet. A beteg számtalanszor riadt fel éjszakánként arra, hogy hevesen ver a szíve – vagy sűrűn lepi meg szédülés, légszomj.

Érdekes módon, a pitvarfibrilláló betegek gyakran amiatt aggódnak, hogy panaszaik a küszöbön álló szívroham előjelei. Szubjektív panaszaik alapján természetes, hogy aggódnak a szívük miatt. Mindazonáltal, rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy a pitvarfibrilláció szívrohamot idézzen elő.

Létezik azonban egy másik veszély, amivel nap mint nap szembe kell nézni – a pitvarfibrilláció miatt stroke jöhet létre. Pitvarfibrilláció fennállása esetén mintegy ötször nagyobb lehet az esélye, hogy stroke alakuljon ki.

Forrás: Sajtóközlemény