Egész életünkre meghatározhatják az intelligenciát a gének! Bizonyos emberek észjárása 65 éves korára már messze nem olyan friss, mint fiatalabb korában volt, mások esze viszont még 90 éves korukban is ugyanúgy vág. Egy új tanulmány szerint a jelenség hátterében bizonyíthatóan genetikai tényezők állnak.
Egy új kutatás tanúsága szerint az aktív életmód megvédheti a genetikai kockázattal bíró embereket az Alzheimer-kór következtében létrejövő agyi elváltozásoktól. A szóban forgó gén az apolipoprotein E (APOE) e4-es allélja (változata).
Cikkünk aktualitását adja, hogy új diagnosztikus eljárás kidolgozása zajlik, melyet kommentárban ismertetünk: az Alzheimer-szűrés a Parkinson-betegséggel kapcsolatos kognitív tüneteket is kimutathatja.
Bingó, mint segítő eszköz? A Bingó nevű, idősek otthonában igen népszerű játék nem csak a társas élet szempontjából jelent előnyöket. A kutatók felfedezték, hogy az erősen kontrasztos, nagy méretű kártyák fejlesztik a gondolkodási képességeket a kognitív és észlelési nehézségekkel küzdők esetében. Ilyen panaszokkal járhat például az Alzheimer-kór és a Parkinson-betegség.
Az idősek is úgy teljesítenek bizonyos feladatokban, mint a fiatalok! Mivel az életkorral a testi képességek visszaesnek, sokan gondolják, hogy az idősek az agytornában sem sziporkáznak. Egy új kutatás szerint azonban ez nem minden elméleti feladattípusra érvényes: van, amiben bizony megszorongatják fiatalabb társaikat.
Egyszerű vérvizsgálattal meg lehet állapítani, kik azok az idős emberek, akiket enyhébb fokú szellemi leépülés sújt, és kik azok, akiknél kifejlődik az Alzheimer-kór - állítják finn kutatók.
Ha idősebben is szociálisan aktív életet él valaki, sokat tesz az egészségéért - derült ki a Texas Egyetem legújabb kutatásából.
Azok a szerencsések, akik elérik a százéves kort, gyakran szembetalálják magukat a szokásos kérdéssel: Mi a hosszú és egészséges élet titka?