Mammográfia és emlőultrahang: mikor, melyik indokolt, és mit mutatnak ki?
Az emlőrák évente közel 2000 nő életét követeli Magyarországon, és ennek oka jórészt abban keresendő, hogy többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget.
Holott a korai felismerés és kezelés az eredményes kezelés legfőbb záloga. Az önvizsgálat és a képalkotó diagnosztika jelentőségére dr. Nyemecz Dorottya, az Ultrahangközpont radiológusa, az emlő ultrahang specialistája hívta fel a figyelmet.
Hosszú tünetmentesség
Az emlődaganatok szűréséről nem lehet elég sokat beszélni, hiszen ez a fajta betegség akár három évet is képes a tünetmentesség fázisában tölteni. Ez az úgynevezett preklinikai szakasz, amely a betegség kezdetétől a tünetek megjelenéséig terjed. Azonban már ebben a szakaszban kimutatható a daganat szűrővizsgálatokkal, hiszen fény derülhet például egy rejtett vérzésre, vagy jellegzetes röntgenárnyékra. A legtöbben sajnos csak a klinikai szakaszban fordulnak orvoshoz, amikor már tünetek és panaszok is jelentkeznek, és csökken az esély az áttétek kiküszöbölésére.
Az emlők önvizsgálata
Az emlők önvizsgálata lényegében fizikális vizsgálat, de azt feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy ez önmagában nem szűrővizsgálat, a szakorvosi és a képalkotó vizsgálatot nem helyettesíti! Tény azonban, hogy az önvizsgálatot rendszeresen végzők között kevesebb előrehaladott rák fordul elő, mint az ezt elhanyagolók esetében. Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt.
A mellek alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is. A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is.
Szakorvosi tapintásos emlővizsgálat
A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét. Tudnunk kell azonban, hogy tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges a mammográfia és/vagy az ultrahangos diagnózis – még akkor is, ha semmi sem tapintható.
Mammográfia
Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata (mammográfia) - kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával - képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is. A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű daganatos gócok mellett is lehetnek már helyi áttétek. Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között, kétévenként indokolt. 2001 őszén indul el Magyarországon az a rákszűrő program, melynek keretében a 45 és 60 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről.
Emlő ultrahang
Mivel a mammográfiai szűrés hivatalosan 45 év felett indokolt, hasznos arról tudnunk, hogy az ultrahang-diagnosztika akkor is rendelkezésre áll, ha ez alatt a kor alatt vagyunk, ám veszélyeztetettnek érezzük magunkat. Feltétlenül ügyelnünk kell az egészségünkre, ha a családban fordult már elő emlődaganat, ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltunk, ha az életmódunkban vannak kockázati tényezők (elsősorban a dohányzás), illetve, ha bármiféle gyanús jelet tapintunk vagy észlelünk a mellünkben.
- Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzuk – ismerteti dr. Nyemecz Dorottya, az Ultrahangközpont radiológusa, az emlő ultrahang specialistája.
Rendszerint daganatot, cisztákat, tályogokat keresünk, de a daganatos betegségek nyirokcsomó áttétei is kimutathatók ultrahanggal. A vizsgálat során a páciens szabaddá tett mellkassal hanyatt fekszik az ágyon, és a bőrre felvitt zselés anyagon mozgatva a vizsgálófejet, az orvos képet alkot az emlő különböző területeiről. Az eljárás teljesen fájdalom- és kockázatmentes, amely nagyon pontos információt ad, és annyiszor ismételhető, ahányszor csak szükséges.
Feltétlenül orvoshoz kell fordulni az alábbi tünetek esetén:
- ha az emlő alakja torzul,
- ha az emlő bőrén ismeretlen eredetű, nem gyógyuló seb jelentkezik,
- ha az emlő vagy a bimbó bőre behúzódik,
- ha a mellbimbó megduzzad, kipirosodik, viszket,
- ha az emlő véresen váladékozik,
- ha addig ismeretlen csomó tapintható.
Olvasta már?
- Mellrák: 12 tévhit az emlőrákkal kapcsolatban
- Gyulladásos mellrák tünetei: ezeket a jeleket vegye komolyan
- Ezeket a vizsgálatokat 30 év felett el kell végeztetni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mellrák vakcina - így bizonyít az egyik legagresszívabb emlőrák típussal szemben
