Mindenki ezt nézi most!

Mellrák: 12 tévhit az emlőrákkal kapcsolatban

mellrák, emlőrák, tévhit, tünetei, mammográfia, csomó, mell, daganat

Rengeteg tévhit és ellentmondás lát napvilágot az emlőrák okaival és megelőzésével kapcsolatban, nehéz eldönteni, kinek lehet hinni. Például, ha valaki úgy gondolja, hogy csak azért, mert nem fordult még elő a családjában emlőrák, nincs kitéve a kockázatnak, nagyot téved.

Mi okozza a mellrákot?

Az igazság az, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, csupán azt, hogy bizonyos tényezők, például az elhízás vagy a túlzott alkoholfogyasztás növelheti a kockázatát. Az emlőrák keletkezésében feltétlenül szerepe van az ösztrogén hormonoknak. A szervezet ösztrogén-terhelése legtöbbször cikluszavarra, az ovuláció elmaradásának hiányára vezethető vissza. A tüszőrepedés elmaradása esetén nem keletkezik sárgatest, a ciklus során csak ösztrogének termelődnek, de progeszteron nem. A fogamzásgátlótabletták és a változókori hormonpótló készítmények esetleges rákkeltő hatása ma is élénk vita tárgya. Léteznek tanulmányok, melyek a hormontabletták rákkeltő hatásáról számolnak be, mások megfigyelései pedig ezek védőhatását igazolják.

Ami biztos, hogy a korai felismeréssel akár teljes gyógyulásra is van esély, ehhez azonban a tévhitek eloszlatásárá is szükség van. A Prevention csapata arra vállalkozott, hogy különválassza a mellrákkal kapcsolatos tényeket és a tévhiteket:

1. tévhit: Az emlőrák nagyrészt genetikai eredetű

Tény: Az esetek mindössze 5-10 százalékát okozzák a BRCA1 és BRCA2 nevű hibás emlőrák gének. Még az olyan nők körében is, akiknek családjában előfordult emlőrák, sok esetet nem a jellegzetes génmutáció, hanem a közös életmódbeli jegyek és a genetikai hajlam kombinációja okozza.

Emlőrák: a járvány alatt se halogasson a gyanús tünetekkel - olvasson tovább!

2. tévhit: a kismellű nők esetében alacsonyabb a kockázat

Tény: A melltartóméret semmiféle szerepet nem játszik abban, hogy kialakulhat-e valakiben emlőrák. Az emlőrák a lobulusok sejtjeiben fejlődik ki, amiből az emlő méretétől függetlenül ugyanannyi található minden nőben. A lényeg az, hogy minden 40 éven felüli nőnek rendszeres mammográfiai vizsgálatot kell végeztetnie.

3. tévhit: Az emlőrák mindig csomó formájában jelentkezik

Tény: Az emlőrákkal diagnosztizált betegek körülbelül 10 százaléka nem tapasztal csomókat, fájdalmat vagy más jeleket az emlőjében. A megjelenő csomók közül pedig 80-85 százalék jóindulatú. Ettől függetlenül bármilyen tartósan megmaradó csomó vagy tünet megjelenése esetén orvoshoz kell fordulni. Tünetei közé tartozik a kitapintható csomó vagy megkeményedés az emlőben illetve a hónalj környékén, az emlő vagy az emlőbimbó érzékenysége, az emlő vagy az emlőbimbó alakjának megváltozása, váladékozás az emlőbimbóból, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr az emlőn vagy az emlőbimbón.

4. tévhit: A mammográfia megelőzi vagy csökkenti a kockázatot

Tény: A rendszeres mammográfiai vizsgálatok nem előzik meg és nem is csökkentik az emlőrák kockázatát. Csupán kimutatják a meglévő emlőrákot, amivel körülbelül 16 százalékkal csökkentik a halálozást az emlőrákos betegek körében. Az emlőrák azonban sok esetben már 6-8 éve jelen lehet, mielőtt a vizsgálat kimutatja, ezért nagyon fontos, hogy minden nő évente menjen el orvosához szűrésre, és végezzen önvizsgálatot.

5. tévhit: A mammográfia emlőrákot okoz

Tény: A sugárzás káros hatásainak kockázata eltörpül a korai diagnózis óriási előnyei mellett. A 40 éven felüli nőknek általában azt javasolják, hogy évente végeztessenek mammográfiai vizsgálatot. A sugárzás szintjét hatóságilag szabályozzák, és meglehetősen alacsonyan szabják meg – körülbelül annyi, mint természetes forrásból származó sugárzás 3 hónap alatt.

6. tévhit: A fogamzásgátló tabletták emlőrákot okoznak

Tény: Az orvosok szerint nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy azt javasolják a nőknek, hogy az emlőrák elkerülése érdekében abbahagyják a fogamzásgátló gyógyszerek szedését. Bár a 90-es években még azt mutatták ki a tanulmányok, hogy a fogamzásgátlót szedők esetében valamivel nagyobb a kockázat, a szakértők hangsúlyozzák, hogy a mai fogamzásgátló készítmények összetétele sokat változott azóta, a többségük sokkal kevesebb hormont tartalmaz. A fogamzásgátlóval összefüggő emlőrák kockázat ráadásul az etnikumtól és az életkortól is függhet, és minden nő esetében más és más.

7. tévhit: A fiatal nőkben nem alakul ki emlőrák

Tény: Igaz, hogy a betegség a változó koron átesett nőkben gyakoribb, mégis bármilyen életkorban jelentkezhet. Az összes emlőrákos eset 25 százaléka 50 éven aluli nőkben alakul ki, és esetükben magasabb a halálozás aránya. Mivel a fiatal nőknek feszesebb a melle, a mammográfiai vizsgálat nehezebben mutatja ki a csomókat, ezért 20 éves kortól érdemes minden nőnek rendszeres önvizsgálatot végeznie, 3 évente orvosi szűrést kérni, 40 éves kortól pedig rendszeres mammográfiai vizsgálatokat végeztetni.

8. tévhit: A dezodorok és izzadásgátlók emlőrákot okoznak

Tény: Ha valaki kerüli ezeket a pipereholmikat, attól még nem szünteti meg az emlőrák kockázatát. 2002-ben a Hutchinson Rákkutató Központ kutatása kimutatta, hogy nincs összefüggés a dezodor illetve izzadásgátló használata és az emlőrák között. A pletykák szerint az izzadásgátlók megakadályozzák a méreganyagok távozását a szervezetből, felgyűlnek a nyirokmirigyekben, ami rákot okozhat. Egy másik vélemény szerint az izzadásgátlóban lévő vegyi anyagok, például az alumínium és a parabének rákkeltők. Eddig azonban egyetlen kutatás sem támasztotta alá ezeket.

9. tévhit: A melltartó viselése növeli az emlőrák kockázatát

Tény: Nincs olyan meggyőző tudományos vagy klinikai bizonyíték, amely alátámasztaná ezt az állítást. Ha a melltartót nem viselő nőkben ritkábban alakul ki emlőrák, ez csak azzal magyarázható, hogy általában soványabbak: az elhízás e ráktípus közismert kockázati tényezője.

10. tévhit: Rákot okozhat, ha valaki a forró autóban hagyott műanyag vizesflakonból iszik

Tény: A pletyka tévesen feltételezi, hogy dioxinok szabadulnak fel a felhevült műanyagpalackból a vízbe. A műanyagok azonban valójában nem tartalmaznak dioxinokat, és a napsugarak nem elég erősek ahhoz, hogy létrehozzák őket. Az egyszer használatos műanyagpalackok többsége polietilén-tereftalátból (PET) készül, amelynek biztonságosságát szigorúan tesztelik. Néhány kutatás szerint hő hatására biszfenol-A szabadulhat fel, amely befolyásolhatja a rák kockázatát. Az a legbiztosabb, ha biszfenol-A mentes műanyagból készült újrafelhasználható palackot választunk.

11. tévhit: Normális lett a mammográfiai vizsgálatom eredménye, ezért nem kell félnem az emlőráktól

Tény: Bár a mammográfia számít a legjobb korai diagnosztikai módszernek, ez sem tökéletes. A tünetmentes nők esetében akár 20 százalékban nem mutatja ki a betegséget. A vizsgálat csak 16 százalékkal csökkenti a nők emlőrák okozta halálozási arányát. Ráadásul azért, mert egy mammográfia negatív lett, attól még később kifejlődhet emlőrák – a jelenlegi irányelvek ezért javasolnak éves vizsgálatot.

Mellrák: mit jelent, ha visszahívtak a mammográfia után? Kattintson ide!

12. tévhit: Az emlőrák megelőzhető

Tény: Igaz, hogy bizonyos kockázati tényezőket, például az elhízást és a mozgáshiányt megváltoztathatjuk, még nincs elég információ az emlőrák okáról ahhoz, hogy megelőzhessük a betegséget. A megelőzés lehetőségének kidolgozásához további kutatásokra lesz szükség.

Forrás: Medipress