Korral járó természetes folyamat, melynek során a szem fokozatosan elveszíti azt a képességét, hogy a túl közeli tárgyakra fókuszáljon, azokat tisztán lássa.
Legelőször az olvasás nehézsége tűnik fel, az érintett csak a karjának kinyújtásával látja tisztán a kisebb betűket. Ez gyakran megfigyelhető középkorúaknál akkor is, ha az illető maga nem veszi észre a szinte tudat alatti mozdulatot.
A preszbiópia előfordulása
Az öregszeműség (presbyopia) a szem alkalmazkodóképességének életkorral járó csökkenése, melynek következtében a közeli tárgyakra való fókuszálás nehezebbé válik. Ez a folyamat a szemlencse rugalmasságának csökkenésével magyarázható, és általában 40 éves kor felett válik észrevehetővé.
Forrás: shuttertock.com
A folyamat 40 éves kor körül kezdődik, folyamatosan rosszabbodik, de egyénenként eltérő tempóban. A sokat író olvasó, számítógépező személyeknél gyorsabban rosszabbodik, de mindenkinél kialakul, aki "megéli". Később jelentkezik és lassabban súlyosbodik preszbiópia azoknál, akiknél a munka, életvitel során rendszerint szűk (myosis) – vagyis gyakorta kényszerül a szem az erős fénnyel szemben védekezni. Így földműveseknél, kőműveseknél, stb. a folyamat enyhébb, mint a sok írással, olvasással járó, irodista közegben élőknél hamarabb jelentkezik és gyorsabban progrediál.
A preszbiópia az öregedési folyamat része. Mivel az egészséges lencse törőképessége is legfeljebb 20 dioptria, a lencse teljes elvesztése sem járhat nagyobb látásvesztéssel. (Dioptria a méterben kifejezett fókusztávolság reciproka. Ha a fókusztávolság pl. 10 cm = 0,1 m, az 1/0,1 = 10 dioptria a lencse törőképessége.)
Az öregszeműség okai
A szemlencse rugalmas kötőszöveti rostjai fokozatosan elveszítik rugalmasságukat és a szemlencse közepén található merev, porcszerű "mag" lassanként elfoglalja az egész lencsét. Ezzel párhuzamosan a sugárizmok egyre kevésbé lesznek éles képre fókuszálni a lencsét, mivel az elmerevedik.
A preszbiópia tünetei
Az első tünetek olvasási nehézségek formájában jelentkezik minden középkorúnál. A betűk jobban felismerhetők, ha a kart kinyújtva a betűket távolabbról veszik szemügyre. A folyamatot feltartóztatni nem lehet, időközönként erősebb és erősebb olvasószemüvegre lesz szükség. A távolra látás nem érintett, így az érintettek pl. gépjárművezetési képessége, preszbiópia miatt, nem csökken.
A preszbiópia diagnózisa
A beteg korának ismeretében, a tünetek alapján és hagyományos látásélességi vizsgálatokkal (főként olvasási próbával) a presbyopsia diagnózisa egyszerű.
A preszbiópia kezelése
A látásélesség olvasószemüveggel korrigálható. Az olvasószemüvegben nagyítólencse van. Az érintettnek kezdetben 0,5-1 dioptriás szemüveg is elég, de a szemüveget időközönként erősebbre kell cserélni. Mivel a természetes olvasási távolság kb. 25 cm, elvileg (1/0,24 m) 4 dioptriánál a szem tovább nem romlik. A korral természetesen egyéb szembetegségek is gyakoribbá válnak így olykor ennél erősebb szemüvegre is szükség lehet.
Amennyiben az állapot egyéb öregedéssel járó szembetegséggel is társul, mesterséges lencse beültetése könnyítheti meg az érintettek mindennapjait.
A preszbiópia megelőzése
A presbyopsia megelőzésére nincs lehetőség, viszont a teljes értékű emberi életet sem nehezíti meg jelentősen. Az öregszeműség megelőzésére javasolt, ill. szolgáltatott "látásjavító szemtornák" hatékonysága nem bizonyított.
Egyéb tudnivalók az öregszeműségről
Az olvasószemüveg állandó viselése a távolra látás képességét jelentősen rontja. Sose felejtse el levenni pl. autóvezetés előtt, és autóvezetés közbe se vegye fel pl. rádióadó keresése, vagy telefonhívás fogadása kapcsán.
Mit érdemes tudni az öregszeműség előrehaladásáról?
A presbiópia nem egyik napról a másikra alakul ki: a szem alkalmazkodóképessége fokozatosan csökken, ezért az érintettek sokszor csak akkor veszik észre a változást, amikor a korábban megszokott olvasási távolság már nem elegendő. A folyamat jellemzően a 40-es életévekben kezdődik, az 50-es években egyre feltűnőbbé válik, majd általában a 60-as évek közepére nagyrészt stabilizálódik.
Fontos tudni, hogy az öregszeműség nem a szem betegségének tekinthető, hanem az öregedés természetes velejárója. Nem jelenti azt, hogy a szem egyébként egészségtelen, és önmagában nem vezet vaksághoz. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával más látásproblémák is megjelenhetnek, ezért nem szabad minden újonnan tapasztalt látászavart automatikusan a presbiópiának tulajdonítani.
A panaszok erősségét a környezeti körülmények is befolyásolják. Gyenge megvilágításban, apró betűs szöveg olvasásakor vagy hosszabb ideig tartó közeli munkánál az alkalmazkodási nehézség sokkal feltűnőbb lehet. A megfelelő fényviszonyok javíthatják az olvashatóságot, de a szemlencse rugalmasságának életkorral járó csökkenését nem fordítják vissza.
Miért lehet nehezebb a közeli látás fáradtan vagy este?
A presbiópia egyik jellegzetessége, hogy a tünetek nem feltétlenül ugyanolyan erősek a nap minden szakában. Estére, fáradtság esetén vagy tartós képernyőhasználat után a közeli látás különösen kényelmetlenné válhat. Ennek hátterében részben a szem alkalmazkodási tartalékának csökkenése, részben a könnyfilm instabilitása és a pislogás ritkulása állhat.
A digitális eszközök használata önmagában nem bizonyított oka a presbiópia kialakulásának vagy felgyorsulásának. A telefon, a tablet és a számítógép képernyője azonban tartós közeli fókuszálást igényel, ami a már meglévő alkalmazkodási nehézséget jobban előtérbe helyezheti.
A panaszok mérséklésében segíthet:
- a megfelelő, egyenletes megvilágítás biztosítása olvasáskor;
- a betűméret növelése telefonon és számítógépen;
- a képernyő és a szem közötti kényelmes távolság megtartása;
- a rendszeres szünetek beiktatása;
- a tudatos, rendszeres pislogás, különösen képernyőhasználat közben.
Ezek az intézkedések nem szüntetik meg az öregszeműséget, de csökkenthetik a szemfáradtságot és az olvasással járó kellemetlenségeket.
Milyen szemüveg vagy kontaktlencse ajánlható presbiópiára?
Az öregszeműség korrigálására nem minden esetben elegendő egy egyszerű olvasószemüveg. A megfelelő megoldás attól is függ, hogy az érintettnek van-e már rövidlátása, távollátása vagy asztigmiája, illetve milyen távolságokra kell rendszeresen élesen látnia.
A leggyakoribb lehetőségek:
- Egyfókuszú olvasószemüveg: elsősorban olvasáshoz, kézimunkához és más közeli tevékenységekhez használható. Távolra nézéskor általában le kell venni.
- Bifokális szemüveg: egyetlen lencsén belül biztosít külön korrekciót a távoli és a közeli látáshoz.
- Progresszív szemüveg: fokozatos átmenetet biztosít a távoli, köztes és közeli látótartomány között. Különösen hasznos lehet azoknak, akik napközben sokat váltanak a különböző nézési távolságok között.
- Multifokális kontaktlencse: több fókusztartományt egyesít, így egyszerre segítheti a közeli, köztes és távoli látást.
- Monovíziós kontaktlencse: az egyik szemet elsősorban távoli, a másikat közeli látásra korrigálják. Az agynak időre lehet szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon ehhez a látásmódhoz.
A monovízió hátránya, hogy ronthatja a térlátást és a távolságok megítélését. Emiatt például sportolóknál, illetve olyanoknál, akiknek a munkájukhoz pontos térbeli tájékozódás szükséges, nem feltétlenül ideális megoldás. Műtéti korrekció előtt ezért gyakran kontaktlencsével próbálják ki, hogy az érintett mennyire tud alkalmazkodni ehhez a módszerhez.
Léteznek már szemcseppek is az öregszeműség kezelésére?
A presbiópia kezelésének egyik újabb iránya a gyógyszeres szemcsepp. Egyes készítmények olyan hatóanyagot tartalmaznak, amely a pupilla szűkítésével növeli a mélységélességet. Ez azt jelenti, hogy a szem bizonyos közeli tárgyakat élesebben érzékelhet anélkül, hogy a szemlencse eredeti rugalmassága helyreállna.
Az egyik vizsgált és az Egyesült Államokban engedélyezett hatóanyag a pilokarpin. A pupilla összehúzásával javíthatja a közeli látást, hatása azonban átmeneti, jellemzően néhány órán keresztül tart. Nem állítja meg az öregedési folyamatot, és nem mindenkinél alkalmazható.
2025-ben az Egyesült Államokban egy másik hatóanyag, az aceklidin szemészeti oldata is engedélyt kapott presbiópia kezelésére. Ez szintén a pupilla szűkítésével javítja a közeli látást. Az újabb gyógyszeres lehetőségek megjelenése ellenére a szemcseppek nem helyettesítik minden esetben a szemüveget, és alkalmazásuk előtt szemészeti vizsgálat szükséges. Az amerikai engedélyezés önmagában nem jelenti azt, hogy az adott készítmény Magyarországon is forgalomban van vagy elérhető.
A gyógyszeres kezelésnek is lehetnek mellékhatásai. Előfordulhat például fejfájás, szemvörösség, átmeneti homályos látás vagy a fényviszonyokhoz való alkalmazkodás nehezítettsége. A pupillaszűkítő készítmények alkalmazásakor különösen fontos a szemészeti kockázatok mérlegelése, mivel bizonyos esetekben a retina leválásának kockázata is fokozódhat.
Milyen műtéti lehetőségek vannak?
Azok számára, akik szeretnének kevésbé függni a szemüvegtől vagy a kontaktlencsétől, több műtéti megoldás is rendelkezésre áll. Ezek közé tartozik a lézeres látáskorrekcióval kialakított monovízió, valamint a szemlencse műtéti cseréje.
A lézeres eljárások során a szaruhártya alakját változtatják meg úgy, hogy a két szem eltérő távolságokra legyen optimalizálva. A módszer nem mindenkinél biztosít megfelelő látásminőséget, és nem szünteti meg magát az öregedési folyamatot.
A másik lehetőség a természetes szemlencse eltávolítása és műlencsével történő helyettesítése. A beültetett műlencse lehet például multifokális vagy kiterjesztett fókuszú (EDOF) típusú. Ezek célja, hogy több távolságban biztosítsanak megfelelő látást, és csökkentsék a szemüvegviselés szükségességét.
Fontos azonban, hogy a műtéteknek is vannak kockázataik. Multifokális műlencséknél például előfordulhat fényudvar, káprázás, kontrasztérzékenység-csökkenés, illetve az éjszakai látás minőségének romlása. A megfelelő eljárás kiválasztásához figyelembe kell venni a szaruhártya, a retina és a szem egyéb részeinek állapotát is.
Mikor nem szabad egyszerűen az öregszeműségre gondolni?
Bár a közeli látás fokozatos romlása 40 éves kor felett gyakran presbiópiára utal, bizonyos tünetek más szembetegségre is felhívhatják a figyelmet. Különösen fontos a kivizsgálás, ha a látásromlás hirtelen jelentkezik, csak az egyik szemet érinti, vagy rövid idő alatt jelentősen súlyosbodik.
Nem tekinthető az öregszeműség szokványos tünetének:
- a hirtelen kialakuló látásvesztés;
- a látótér egy részének kiesése;
- a fényfelvillanások vagy újonnan megjelenő, nagy számú úszkáló homály;
- a kettős látás;
- a szemfájdalommal, vörösséggel járó látásromlás;
- a torz látás, amikor az egyenes vonalak hullámosnak tűnnek.
A hirtelen látásvesztés, illetve a fényfelvillanásokkal, látótérkieséssel járó új panaszok sürgős szemészeti vizsgálatot igényelnek. Ezek hátterében akár retinaleválás vagy más, gyors beavatkozást igénylő állapot is állhat.
A fokozatos látásromlás hátterében szürkehályog, zöldhályog, időskori makuladegeneráció vagy cukorbetegséghez társuló szemfenéki elváltozás is meghúzódhat. Ezért a rendszeres szemészeti ellenőrzés akkor is fontos, ha az olvasószemüveg megfelelően korrigálja a közeli látást.
Milyen gyakran szükséges szemészeti vizsgálatra menni?
Az öregszeműség megjelenésekor érdemes teljes szemészeti vizsgálaton részt venni, nem csupán az olvasószemüveg dioptriáját meghatározni. A vizsgálat során ellenőrizhető a távoli és közeli látásélesség, a fénytörési hiba, a szemlencse állapota, valamint szükség esetén a szemfenék és a szemnyomás is.
A vizsgálatok gyakoriságát az életkor, az általános egészségi állapot, a családi előzmények és az esetleges szembetegségek határozzák meg. Cukorbetegség, magas szemnyomás vagy más szemészeti kockázati tényező esetén gyakoribb ellenőrzésre lehet szükség.
Új szemüveg felírásakor is fontos a megfelelő korrekció meghatározása. A túl gyenge vagy túl erős lencse fejfájást, szemfáradtságot és olvasási nehézséget okozhat.
Valóban rontja a látást az olvasószemüveg rendszeres használata?
Gyakori tévhit, hogy az olvasószemüveg rendszeres viselése lustává teszi a szemet, illetve tovább rontja a látást. Ez nem igaz. A megfelelő dioptriájú szemüveg nem gyorsítja fel a presbiópia kialakulását, és nem károsítja a szem természetes alkalmazkodóképességét.
Azért tűnhet úgy, hogy a szemüveg nélkül egyre rosszabbul lát az érintett, mert idővel hozzászokik az élesebb képhez, miközben a szemlencse rugalmassága természetes módon tovább csökken.
Az olvasószemüveget ugyanakkor nem szabad minden helyzetben viselni. Az egyfókuszú, közeli látásra készült szemüveg távoli tárgyak nézésekor elmosódott képet eredményezhet. Autóvezetéshez ezért megfelelő távoli korrekció szükséges, nem pedig az olvasószemüveg használata.
A lényeg: az öregszeműség természetes, az életkorral összefüggő folyamat, amely megfelelő szemüveggel, kontaktlencsével vagy bizonyos esetekben más szemészeti kezeléssel jól korrigálható. A rendszeres szemvizsgálat azonban azért is lényeges, mert a közeli látás romlása mellett más, kezelést igénylő szembetegségek is kialakulhatnak.
Gyakori kérdések az öregszeműségről (presbiópiáról)
Hány éves korban kezdődik az öregszeműség?
Az öregszeműség általában 40–45 éves kor körül jelentkezik. Kezdetben az apró betűs szövegek olvasása válik nehezebbé, később pedig egyre távolabb kell tartani az olvasnivalót ahhoz, hogy élesen látható legyen.
Mi okozza az öregszeműséget?
A presbiópiát a szemlencse rugalmasságának életkorral járó csökkenése okozza. Emiatt a szem egyre kevésbé képes alkalmazkodni a közeli tárgyakhoz, és nehezebbé válik az élesre fókuszálás.
Az öregszeműség mindenkinél kialakul?
Igen, az öregszeműség az öregedés természetes velejárója, ezért megfelelő életkor elérésekor gyakorlatilag mindenkinél jelentkezik. A kialakulás időpontja és a panaszok erőssége azonban egyénenként eltérhet.
Az öregszeműség a távoli látást is rontja?
Önmagában a presbiópia elsősorban a közeli látást érinti. A távoli látás általában megmarad, bár más fénytörési hibák vagy életkorral összefüggő szembetegségek egyidejűleg is kialakulhatnak.
Miért kell egyre távolabb tartani a könyvet vagy a telefont?
A szemlencse rugalmasságának csökkenése miatt a szem már nem tud olyan könnyen közeli távolságra fókuszálni. Ha az olvasnivalót távolabb tartja, a szemnek kisebb alkalmazkodásra van szüksége, ezért a betűk élesebbé válhatnak.
Lehet-e fejfájást okozó állapot az öregszeműség?
Igen. A közeli tárgyakra történő folyamatos fókuszálás fokozott erőfeszítést igényelhet, ami szemfáradtságot, homloktáji fejfájást és koncentrációs nehézséget okozhat. A megfelelő szemüveg általában enyhíti ezeket a panaszokat.
Megelőzhető az öregszeműség?
Nem. A presbiópia a szemlencse természetes öregedési folyamatának következménye. Sem a szemtornák, sem a vitaminok, sem a különböző látásjavító gyakorlatok nem bizonyítottan képesek megelőzni vagy visszafordítani.
Gyorsítja a sok számítógépezés az öregszeműséget?
A számítógép és a telefon használata önmagában nem bizonyítottan gyorsítja fel a presbiópia kialakulását. A tartós képernyőhasználat azonban fokozhatja a szemfáradtságot, a szemszárazságot és a már meglévő közeli látási nehézségeket.
Milyen szemüveg szükséges öregszeműség esetén?
A leggyakoribb megoldás az egyfókuszú olvasószemüveg. Akinek távoli és közeli látáskorrekcióra egyaránt szüksége van, annak bifokális vagy progresszív szemüveg lehet megfelelő. A dioptriát szemészeti vagy optometrista-vizsgálat alapján érdemes meghatározni.
Milyen gyakran kell erősebbre cserélni az olvasószemüveget?
A presbiópia általában a 60-as évek közepéig fokozatosan előrehalad, ezért időnként erősebb korrekcióra lehet szükség. Nincs mindenkire érvényes csereperiódus: a szemüveg módosításának szükségességét a látásvizsgálat határozza meg.
Rontja a szemet az olvasószemüveg rendszeres viselése?
Nem. A megfelelő dioptriájú olvasószemüveg nem teszi lustává a szemet, nem gyengíti a szemizmokat, és nem gyorsítja fel a szemlencse öregedését. Csupán korrigálja a közeli látás életkorral járó romlását.
Kontaktlencsével is korrigálható az öregszeműség?
Igen. Multifokális kontaktlencsékkel egyszerre több távolságra is biztosítható megfelelő látás. Másik lehetőség a monovíziós korrekció, amikor az egyik szemet távoli, a másikat közeli látásra állítják be.
Létezik szemcsepp az öregszeműség kezelésére?
Igen, bizonyos országokban már elérhetők olyan szemcseppek, amelyek a pupilla szűkítésével átmenetileg javítják a közeli látást. Hatásuk nem tartós, és nem állítják helyre a szemlencse rugalmasságát. Alkalmazásuk szemészeti mérlegelést igényel.
Meg lehet műteni az öregszeműséget?
Bizonyos esetekben igen. Lézeres eljárásokkal monovíziós korrekció alakítható ki, illetve a természetes szemlencse műlencsére cserélhető. A műtéti megoldás kiválasztása egyéni szemészeti vizsgálatot igényel, mivel nem minden eljárás megfelelő mindenki számára.
Meddig romlik az öregszeműség?
A presbiópia jellemzően a 60–65 éves kor körül éri el azt a szintet, amely után a közeli fókuszálás további romlása már kevésbé jelentős. Ez nem jelenti azt, hogy az életkorral összefüggő egyéb látásproblémák ne súlyosbodhatnának.
Okozhat-e szédülést az öregszeműség?
A nem megfelelő szemüveg, a megváltozott fókuszálási képesség vagy a két szem közötti korrekciós különbség okozhat látási kellemetlenséget, fejfájást és bizonytalanságérzést. A valódi szédülésnek azonban számos más oka is lehet, ezért tartós panasz esetén kivizsgálás szükséges.
Mikor kell orvoshoz fordulni öregszeműség gyanújával?
Ha 40 éves kor felett fokozatosan nehezebbé válik az olvasás, érdemes látásvizsgálatra jelentkezni. Hirtelen látásromlás, látótérkiesés, fényfelvillanások, szemfájdalom vagy kettős látás esetén viszont sürgős szemészeti vizsgálat szükséges, mert ezek nem tekinthetők a presbiópia szokványos tüneteinek.
Felhasznált irodalom
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!