A prolaktin az agyalapi mirigy által elválasztott hormon. E hormonnak szerepe van a szülést követő tejelválasztás megindulásában és fenntartásában, és más nemi hormonokkal együtt egyéb folyamatokban is részt vesz, úgy mint anyagcsere, növekedés.
A prolaktin hatást fejt ki a menstruációs ciklusra, ezért sem jelentkezik menstruációs ciklus a szülést követően. A prolaktin-hiány egy olyan hormonális betegség, melynek következtében a szervezetben megszűnik a laktotróp hormon elválasztása vagy a termelt hormon mennyisége/minősége nem lesz megfelelő. Az önálló prolaktin-hiány ritkán előforduló rendellenesség, gyakrabban láthatjuk ezt a kórképet más hormonok hiányával együtt.
Leggyakoribb okai között szerepelnek az agyalapi mirigy (hypophysis) elváltozásai, daganatai, sérülései, gyulladásos betegségei, vérellátásának zavaraiból kialakuló maradandó elváltozások, korábbi hypophysis műtétek.
A szülést követően elmarad a tejelválasztás, így a gyermek táplálását más módon kell megoldani.
Mindaddig fennáll, míg az alapbetegséget meg nem szüntetik.
Legegyszerűbb módszer a vérvétel, melyből megállapítható, hogy a prolaktin hormon szintje a normális tartományban van-e vagy alatta. További vizsgálatok között szerepelnek azok, melyek segítséget jelenthetnek az alapbetegség felderítésében, leggyakrabban a koponyáról készített computer tomográfiás vizsgálat segíthet a kiváltó ok felderítésében.
Gyógyszeres terápiája még nem megoldott, sajnos nem rendelkezünk még megfelelő hormonpótló készítménnyel.
A prolaktin a szervezetben jóval több folyamatban vesz részt, mint amennyit első hallásra gondolnánk. Bár legismertebb hatása az anyatejtermeléshez kötődik, a hormon több mint 300 biológiai folyamatban játszik szerepet. Ilyenek például az immunrendszer működésének támogatása, a víz- és sóháztartás szabályozása, valamint a pszichés egyensúly fenntartása. Nem véletlen tehát, hogy hiánya messze túlmutat a szoptatás zavarán.
A prolaktin egyik kevésbé ismert hatása, hogy befolyásolja a központi idegrendszer működését is. Szerepe van a hangulat szabályozásában, és egyes kutatások szerint összefüggésben állhat a szorongás és a depresszió kialakulásával. Ez azt jelenti, hogy a hiányállapot pszichés tüneteket is okozhat, amelyek nem mindig kerülnek azonnal összefüggésbe a hormon szintjével.
A hormon szintjének csökkenése a menstruációs ciklus zavaraival is összefügghet. Bár a túl magas prolaktinszint meddőséget okozhat, a túl alacsony szint szintén kihat a reprodukciós folyamatokra, mivel nem megfelelő a petefészkek és a méh működésének hormonális támogatása. Ez a probléma gyakran csak akkor válik egyértelművé, ha egy nő hosszabb időn át sikertelenül próbál teherbe esni.
Önállóan ritkán fordul elő, sokkal gyakrabban a teljes hipopituitarizmus részeként jelenik meg, amikor az agyalapi mirigy több hormonjának termelése is zavart szenved. Ilyenkor nemcsak a prolaktin, hanem a növekedési hormon, a pajzsmirigyet szabályozó TSH, a mellékvesét irányító ACTH vagy a nemi hormonok szabályozásában részt vevő LH és FSH is alacsony lehet. Ezért a tünetek sokszínűek és megtévesztőek.
A vérvétel valóban az első lépés, de sok esetben az eredményeket nehéz értelmezni. A prolaktinszint ugyanis napszaktól, stressztől és egyéb hormonális állapotoktól is függően változik. Ezért az orvosok gyakran ismételt vérvételek alapján döntenek, illetve más laborparamétereket is figyelembe vesznek. A képalkotó vizsgálatok – CT vagy MRI – főként akkor válnak szükségessé, ha az agyalapi mirigy daganata vagy más strukturális eltérés gyanítható.
Jelenleg valóban nincs széles körben elérhető, kifejezetten prolaktin pótlására kifejlesztett gyógyszer. Ennek oka, hogy a prolaktin egy fehérjetermészetű hormon, amelyet tablettás formában nem lehet hatékonyan bejuttatni a szervezetbe, mert a gyomor-bélrendszer lebontja. Kísérleti szinten vizsgálták már a rekombináns prolaktin adását, de ez még nem terjedt el a klinikai gyakorlatban. A kezelés tehát elsősorban az alapbetegség – például daganat, gyulladás vagy érrendszeri károsodás – megszüntetésére irányul.
A tejelválasztás hiánya önmagában is komoly lelki terhet jelenthet egy édesanyának, aki szeretne szoptatni, de nem képes rá. Ilyenkor pszichológiai támogatás és megfelelő tanácsadás is sokat segíthet, hiszen a szülés utáni időszak amúgy is fokozottan érzékeny időpont a mentális egészség szempontjából. A prolaktin-hiány felismerése és elfogadása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az anya ne hibáztassa magát, hanem más biztonságos táplálási módokat válasszon a baba számára.
Érdemes megemlíteni, hogy a prolaktin nem kizárólag a női szervezetben fontos. Férfiaknál is termelődik, és szerepe van a spermaképzésben, a szexuális működésben és a hormonális egyensúly fenntartásában. Bár férfiaknál a prolaktin-hiány jóval ritkább, mégis előfordulhat, és főként az agyalapi mirigy károsodásához kapcsolódik. Tünete lehet például a termékenység csökkenése vagy a libidó mérséklődése.
A modern endokrinológia folyamatosan keresi a lehetőségeket a prolaktin-hiány kezelésére. A génterápia és a célzott rekombináns fehérjekezelés jövőbeli alternatívák lehetnek. Emellett egyre nagyobb figyelem irányul a hormon szerepére az immunrendszer szabályozásában, így nem kizárt, hogy a jövőben más betegségek kezelése során is felmerül a prolaktin terápiás alkalmazása.
Mivel a közvetlen hormonpótlás nem megoldott, a beteg számára a legfontosabb a rendszeres kontroll és az alapbetegség kezelése. Az egészséges életmód – kiegyensúlyozott étrend, stresszcsökkentés, megfelelő alvás – szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezet más hormonális rendszerei optimálisan működjenek. Ez közvetve segíthet a prolaktin-hiány negatív hatásainak mérséklésében.
A prolaktin-hiány ritka, de annál összetettebb hormonális rendellenesség. Nem csupán a szoptatás ellehetetlenülését jelenti, hanem szélesebb körű hatással van a reprodukcióra, az immunrendszerre, a pszichés állapotra és az életminőségre. Bár jelenleg nincs hatékony hormonpótlás, a pontos diagnózis, az alapbetegség kezelése és a pszichés támogatás sokat javíthat az érintettek életén. A tudomány folyamatos fejlődése pedig reményt ad arra, hogy a jövőben célzott terápiák álljanak rendelkezésre e ritka kórkép kezelésére.
A prolaktin-hiány olyan hormonális állapot, amikor az agyalapi mirigy – vagyis a szervezet egyik legfontosabb hormontermelő központja – nem termel elegendő prolaktint, vagy a megtermelt hormon működése nem kielégítő. Mivel a prolaktin több száz, a szervezet számára alapvető élettani folyamatban vesz részt, hiánya nem csupán a szülést követő tejelválasztás elmaradásában mutatkozik meg. Hatással van a hormonális egyensúlyra, a reproduktív képességekre, sőt az immunrendszer megfelelő működésére is. Ezért a prolaktin-hiány nem egy elszigetelt probléma, hanem szélesebb körű egészségügyi következményekkel járhat.
Az önálló prolaktin-hiány rendkívül ritkán fordul elő. Sokkal gyakoribb, hogy más hormonokkal együtt lép fel, amikor az agyalapi mirigy többféle hormonjának termelése egyszerre sérül. Ilyenkor az orvosok gyakran nem is közvetlenül a prolaktin alacsony szintje miatt kezdenek vizsgálódni, hanem más hormonális eltérések felderítése során derül fény a problémára. Emiatt a kórkép sokszor rejtve marad, és csak célzott vizsgálatokkal ismerhető fel.
A legjellemzőbb tünet, amely szinte mindig felhívja rá a figyelmet, az anyatejtermelés elmaradása a szülést követően. Ezen kívül azonban számos más jel is utalhat rá. Nőknél gyakori a menstruációs ciklus zavara, a termékenység csökkenése vagy akár teljes hiánya. Férfiaknál a libidó csökkenése, a spermaképzés zavara és általános fáradtság lehet árulkodó. Mivel ezek a tünetek más betegségeknél is jelentkezhetnek, a végső diagnózist mindig laborvizsgálat erősíti meg.
Első lépésként vérvétellel határozzák meg a prolaktinszintet. Ha az eredmény alacsony értéket mutat, az orvosok további vizsgálatokhoz folyamodnak. Ilyenkor gyakran képalkotó eljárásokat – például MRI- vagy CT-vizsgálatot – alkalmaznak annak érdekében, hogy az agyalapi mirigyben található esetleges elváltozásokat (daganat, gyulladás, sérülés) kimutassák. Mivel a prolaktinszint napszakonként és stresszhatásokra is változhat, sokszor ismételt mérésekre van szükség a pontos képhez.
Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan gyógyszer, amely közvetlenül pótolná a hiányzó prolaktint. Ennek oka, hogy a prolaktin egy fehérjetermészetű hormon, amelyet a szervezet szájon át bevitt készítményként nem tudna hasznosítani. A kezelés ezért inkább az alapbetegség megszüntetésére irányul. Ha a hiány például agyalapi mirigy daganat vagy gyulladás következménye, annak célzott kezelése – műtét, sugárkezelés vagy gyógyszeres terápia – hozhat javulást.
Az anya számára elsősorban lelki és hormonális megterhelést jelenthet, különösen, ha erősen vágyott a szoptatás élményére. A gyermek szempontjából a legnagyobb nehézség, hogy nem jut anyatejhez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a mai orvostudomány biztonságos alternatívákat kínál, például korszerű tápszereket vagy donor anyatejet, így a prolaktin-hiány önmagában nem veszélyezteti a baba életét és fejlődését. Inkább az anya lelki támogatása és a helyzet elfogadása igényel nagy figyelmet.
Önmagában ritkán vezet meddőséghez, de más hormonokkal együtt jelentkező hiány esetén a prolaktinszint alacsonysága komoly szerepet játszhat a fogamzóképesség csökkenésében. A hormonhiány ugyanis befolyásolja a petefészkek és a méh működését, férfiaknál pedig a spermiumtermelést. Így a prolaktin-hiány sokszor a termékenységi zavarok egyik „láthatatlan” tényezője.
Igen, bár jóval ritkábban. Férfiaknál a prolaktin szerepet játszik a spermaképzésben és a nemi vágy fenntartásában. A hormon hiánya csökkent spermiumszámhoz, libidóvesztéshez és általános kimerültséghez vezethet. Ilyenkor ugyanúgy fontos az agyalapi mirigy vizsgálata, mint a nőknél.
Bár az életmód közvetlenül nem képes megemelni a prolaktinszintet, az egészséges szokások sokat javíthatnak a közérzeten és az életminőségen. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stressz tudatos kezelése és a megfelelő mennyiségű, pihentető alvás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet más hormonális rendszerei jobban működjenek. Emellett a rendszeres orvosi ellenőrzés segít a betegség nyomon követésében és az esetleges szövődmények megelőzésében.
A kutatás folyamatosan zajlik, és a tudomány mai állása szerint ígéretes lehetőségek vannak a láthatáron. Kísérletek folynak a rekombináns prolaktin előállításával, valamint génterápiás eljárásokkal, amelyek a jövőben akár célzott kezelést is kínálhatnak. Bár ezek egyelőre nem elérhetők a mindennapi gyakorlatban, az eddigi eredmények biztatóak, és reményt nyújtanak a betegek számára, hogy egyszer hatékony és biztonságos kezelés áll majd rendelkezésre.
Felhasznált irodalom: