Szorongás

A szorongás egy természetes érzelmi állapot, amely az emberi szervezet vészjelző rendszereként működik.

Evolúciós szempontból segíti a túlélést, mivel fokozza az éberséget és felkészíti a szervezetet a veszélyhelyzetekre. Bizonyos szorongásos reakciók, például a fulladástól, kígyóktól vagy társadalmi izolációtól való félelem, genetikailag kódoltak. Más esetekben a szorongás tanult reakcióként alakul ki, különböző életesemények és tapasztalatok hatására.

A szorongás anatómiai és biokémiai háttere

A szorongásos folyamatok kialakulásában számos agyi terület és neurotranszmitter játszik szerepet:

• Agyi struktúrák: mediális prefrontális kéreg, amygdala, hippocampus, hipotalamusz, periaqueductalis szürkeállomány.
• Neurotranszmitterek: GABA, szerotonin, noradrenalin, CRH (kortikotropin-felszabadító hormon), neuropeptid Y, kolecisztokinin, endogén benzodiazepinek.

A szorongásos zavarok kialakulásának okai

A szorongásos zavarok megjelenésében genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak:

• Öröklött hajlam
• Korai stresszhatások: intrauterin, perinatális és kisgyermekkori traumák.
• Későbbi életesemények okozta stressz
• Külső tényezők: drogok, alkohol, pszichoaktív szerek használata.
• Belső tényezők: központi idegrendszeri betegségek, traumák.

A szorongásos zavarok típusai

• Pánikbetegség: spontán, visszatérő pánikrohamok, amelyek intenzív félelmi és testi tünetekkel járnak.
• Agorafóbia: félelem olyan helyzetektől, ahonnan nehéz elmenekülni (pl. tömeg, nyílt terek).
• Szociális szorongás (szociális fóbia): félelem attól, hogy mások megítélik vagy megszégyenítik az illetőt.
• Specifikus fóbiák: extrém félelem bizonyos tárgyaktól vagy helyzetektől (pl. pókok, magasság).
• Obszesszív-kompulzív zavar (OCD): visszatérő kényszergondolatok és/vagy kényszercselekedetek.
• Generalizált szorongásos zavar (GAD): tartós, túlzott aggodalmaskodás és állandó feszültség.
• Poszttraumás stressz zavar (PTSD): traumatikus események után kialakuló súlyos szorongásos állapot.

A szorongás testi tünetei

A szorongás testi tünetek formájában is megnyilvánulhat, például:

• légszomj
• gombócérzés a torokban
• mellkasi fájdalom
• szájszárazság
• gyomor- és bélpanaszok
• izzadás
• remegés
• fejfájás
• szédülés
• gyakori vizelési inger

A szorongás gyógyszeres kezelése

A szorongásos zavarok kezelésében többféle gyógyszercsoport is alkalmazható:

• SSRI és SNRI antidepresszánsok (pl. fluoxetin, sertralin, venlafaxin) – hosszú távú terápiára alkalmasak.
• Benzodiazepinek (pl. alprazolam, clonazepam) – gyors hatásúak, de függőséget okozhatnak.
• Buspiron – főként generalizált szorongásra hatásos.
• Pregabalin és gabapentin – idegrendszeri stabilizálók, különösen GAD esetén.
• Hidroxyzine – enyhébb esetekben szedálás nélkül is csökkentheti a szorongást.

A szorongás pszichoterápiás kezelése

• Kognitív viselkedésterápia (CBT): a gondolkodásmód megváltoztatásán alapuló terápia, amely segíthet a szorongás kezelésében.
• Relaxációs technikák: légzéskontroll, progresszív izomrelaxáció.
• Expozíciós terápia: fóbiák és poszttraumás stressz zavar esetén különösen hatékony.

Szorongás kezelése életmódbeli változtatásokkal

• rendszeres testmozgás
• megfelelő alvás
• koffein és alkohol kerülése
• stresszkezelő technikák alkalmazása (pl. mindfulness)

Gyakori kérdések a szorongásról

Generalizált szorongásban a beteg nem kifejezetten egy dolog miatt aggódik: a szorongás átjárja a mindennapokat, a különféle tevekénységeket, és megjelenhet bármivel kapcsolatban. Nézzük, milyen kérdések vetődnek fel leggyakrabban ezek kapcsán az érintettekben, és ezekre a válasz:

Mikor beszélünk normális szorongásról, és mikor válik problémássá?

A normális szorongás rövid ideig tart és egy konkrét stresszhelyzethez kapcsolódik. Ha azonban a szorongás állandóvá válik, intenzív testi tünetekkel jár, és befolyásolja a mindennapi életet, akkor már szorongásos zavarról beszélünk, amely orvosi kezelést igényelhet.

Örökölhető-e a szorongásos zavar?

Igen, a genetikai hajlam szerepet játszhat a szorongás kialakulásában. Ha a családban előfordult szorongásos zavar, nagyobb esély van rá, hogy az utódok is hajlamosak lesznek rá. Ugyanakkor a környezeti hatások is jelentősen befolyásolják a megjelenését.

Milyen szerepe van a neurotranszmittereknek a szorongásban?

A szorongás kialakulásában a szerotonin, a noradrenalin és a GABA neurotranszmitterek játszanak kulcsszerepet. Ha ezek egyensúlya felborul, a szorongás fokozódhat. Ezért hatnak az antidepresszáns gyógyszerek a szorongás kezelésére.

Hogyan lehet természetes módszerekkel csökkenteni a szorongást?

A rendszeres mozgás, a jóga, a relaxáció, a megfelelő alvás és a koffein kerülése segíthet. Az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend és a meditáció is csökkentheti a szorongást.

Meddig tart a szorongásos zavarok kikezelése?

A szorongás kezelése hosszú távú folyamat lehet. A gyógyszeres terápia általában 6-12 hónapig tart, míg a pszichoterápia akár éveken át is segíthet a tünetek csökkentésében. A kezelés időtartama egyénfüggő.

Okozhat-e bőrtüneteket, csalánkiütést a szorongás?

A szorongás nem csupán mentális állapot, hanem az egész test működésére kiható fiziológiás válaszreakció. Bár elsősorban pszichés tünetekkel társítjuk (pl. nyugtalanság, félelemérzet, koncentrációs zavar), testi megnyilvánulásai is lehetnek – például szapora szívverés, izzadás, gyomorbántalmak vagy akár bőrtünetek, köztük csalánkiütés (urticaria) is.

A szklerózis multiplex okozhat szorongást?

Igen, a szklerózis multiplex (SM) okozhat szorongást. A betegség nemcsak testi tüneteket, hanem lelki panaszokat is kiválthat. Az SM által érintett agyi területek és az állandó bizonytalanság érzése egyaránt hozzájárulhatnak a szorongás kialakulásához. Sok betegnél előfordulnak hangulatzavarok, például szorongás vagy depresszió, melyek akár a mindennapi életminőséget is rontják. Fontos tudni, hogy a szorongás kezelhető, és érdemes erről beszélni a kezelőorvossal vagy pszichológussal.

Van kapcsolat a szorongás és a mikrobiom összetétele között?

Igen, a legújabb kutatások egyre erősebben utalnak arra, hogy a bélmikrobiom összetétele hatással van az agyműködésre és a szorongásos zavarok kialakulására. A bél-agy tengely nevű kommunikációs rendszer révén a bélbaktériumok képesek neurotranszmitterek termelésére és gyulladásos folyamatok befolyásolására, amelyek szerepet játszhatnak a hangulatszabályozásban. Egyes mikrobiom vizsgálatok kimutatták, hogy szorongással élőknél gyakran megváltozik a jótékony baktériumok aránya, például a Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek csökkennek. Probiotikumokkal vagy étrendi változtatásokkal történő beavatkozás néhány esetben javította a pszichés tüneteket, bár ezek még kísérleti stádiumban lévő eredmények.

Van kapcsolat a szorongás és a fáradtság között?

Igen, van. A szorongás gyakran fokozott izomfeszüléssel, alvászavarral és állandó belső készenléti állapottal jár, ami kimeríti a szervezetet. Emiatt a szorongással élők gyakran érzik magukat tartósan fáradtnak, még elegendő alvás mellett is. A fáradtság viszont tovább rontja a stressztűrést és súlyosbíthatja a szorongásos tüneteket. Így egy ördögi kör alakulhat ki a szorongás és fáradtság között.

A hormonkezelés befolyásolhatja a szorongást?

Igen, a hormonkezelés, különösen a női nemi hormonokat (ösztrogént, progeszteront) érintő terápia hatással lehet a hangulatra és a szorongásra. Az ösztrogén kedvezően befolyásolhatja a szerotoninszintet, így csökkentheti a szorongásos tüneteket, különösen menopauza idején. Ugyanakkor egyes esetekben a hormonális ingadozások vagy nem megfelelő hormonterápia fokozhatja is a szorongást. A hatás egyénfüggő, ezért a hormonkezelés pszichés következményeit mindig egyénileg kell értékelni.

Felhasznált források:

• Németh Attila: Szorongásos zavarok, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Seedat & Stein (2001): PTSD epidemiológia és kezelése
• Stahl, 2002: A szorongás neurobiológiája