Depresszió

A depresszió elnevezés mint orvosi fogalom meghatározott lelki betegségre vonatkozik, és nem azonos az időről időre mindenkinél jelentkező szomorúságérzettel. Ha egy személy depresszióban betegszik meg, egyedül nem képes belőle kikerülni. Kezelésre szorul, állapota rosszabbodhat.

A depresszió tünetei

Fő tünetek:

• Mély lehangoltság a nap minden, vagy majdnem minden szakában.
• A szokásos ténykedések iránti érdeklődés elvesztése.
• A koncentrálóképesség hiánya, döntésképtelenség.
• Öngyilkossággal, halállal foglalkozó gondolatok.

Járulékos tünetek:

• Alvászavarok (elalvási nehézségek, a szokásosnál korábbi ébredés reggel, meg-megszakadó alvás, túlzott aluszékonyság).
• Fülcsengés.
• Szorongás.
• Idegenkedés a beszédtől/az emberektől.
• Étvágytalanság/fogyás, fáradtság.
• Magányosság, értéktelenségérzet, gyámoltalanság, bűntudat.

A depresszió esetleges komplikációi

• A depresszió olyan mértékben elhatalmasodhat, hogy az egyén képtelen ellátni vagy teljesíteni otthoni, munkahelyi kötelességeit.
• Öngyilkossági kísérlet, öngyilkosság.

A depresszió kiváltó okai

• Egyszerűen átlátható ok nincsen.
• Súlyos stresszhatás (egy szeretett személy halála, válás, munkahely elvesztése stb.), elhúzódó stressz (a mindennapi felelősség súlya).
• Hormonális változások a női szervezetben a menstruáció előtti, szülés utáni és a menstruációs tevékenység elmaradását követő korszakban. (Ilyenkor a hormonkezelés javíthatja a depressziós tüneteket) Bizonyos betegségek, pl. szélütés, övsömör, pszoriázis, pajzsmirigy alulműködése, magas kortizolszint.
• Autoimmun betegségek (pl. SLE)
• A legújabb kutatások szerint a mikrobiom-vizsgálatok kimutatták, hogy a bél-mikrobiom és a depresszió között szoros, kétirányú kapcsolat áll fenn.

Mit tehet Ön depresszió esetén

• Menjen el orvosához, ha a depresszió tüneteit véli magán felfedezni!
• A felírt gyógyszereket előírásszerűen szedje!
• Ha a gyógyszerek miatt esetleg mellékhatások jelentkeznének, mondja el orvosának, hogy az képes legyen enyhíteni a panaszokat!
• Saját elhatározásából ne hagyjon fel a gyógyszer szedésével!

Mit tehet az orvos depresszió esetén

• Egyszerűen emberi, lelki tanácsokat adhat.
• Depresszióellenes szereket rendelhet.
• Pszichoterápiás kezelést ajánlhat.
• Pszichiáterhez történő beutalást javasolhat.
• Az akupunktúra is enyhítheti a depresszió tüneteit, egyes kutatások szerint, különösen kiegészítő kezelésként alkalmazva.

Lehet-e pszichés oka az állandó köhögésnek?

A stressz, a szorongás, a depresszió egyaránt kiválthat krónikus, egyéb okra nem visszavezethető köhögést. Ez a köhögéstípus feszült, felfokozott érzelmi helyzetben intenzívebbé válik, a köhögés erősödése pedig csak tovább fokozza a szorongásos panaszokat. Gyakori, hogy a köhögés mellett gyors, felületes légzés is jelen van, ez pedig még tovább ronthatja a beteg állapotát. Ha azonban az érintett nyugodt, relaxált állapotban van, esetleg olyan dolgot csinál, amit élvez, a köhögése szinte teljesen el is múlik.

Lehet-e pszichés oka a Meniére-betegségnek?

A Meniére-betegségnek nincs pszichés eredete, mivel alapvetően fizikai, belső fülhöz kötődő kórfolyamat okozza, nevezetesen az endolymphatikus folyadék felhalmozódása és az ezzel járó belső fül nyomásváltozás. A pszichés tényezők, mint a stressz vagy szorongás, nem váltják ki a betegséget, de fokozhatják a tünetek súlyosságát vagy a rohamok gyakoriságát.

A neuroszifilisz társulhat depresszióval?

Igen, a neuroszifilisz társulhat depresszióval, mivel a fertőzés a központi idegrendszert érinti, és gyulladásos vagy degeneratív folyamatokat indíthat el az agyban, amelyek befolyásolják a hangulatot és az érzelmi szabályozást. A depresszió oka lehet a neuronális károsodás, neurotranszmitter-egyensúly felborulása és az agy gyulladásos folyamatai, amelyek csökkent hangulati stabilitást és motivációt okoznak.

A prolaktin-hiány társulhat depresszióval?

Igen, a prolaktin-hiány (hipoprolaktinémia) társulhat depresszióval, bár a kapcsolat nem minden esetben közvetlen vagy jól dokumentált. A prolaktin szerepet játszik az agyi neuroendokrin szabályozásban, és befolyásolhatja a hangulatot, a stresszválaszt és az érzelmi stabilitást. Hipoprolaktinémia esetén előfordulhat hangulatzavar, ingerlékenység, szorongás és depressziós tünetek.

A Wilson-kór társulhat depresszióval?

Igen, a Wilson-kór társulhat depresszióval. A betegség során a réz felhalmozódik az agyban, különösen a bazális ganglionokban és más idegrendszeri régiókban, ami nemcsak mozgászavarokat, hanem hangulati és viselkedésbeli tüneteket is okozhat. A betegek gyakran tapasztalnak hangulatingadozást, motiválatlanságot, fáradtságot és depressziós tüneteket, amelyek néha a neurológiai tünetek előtt jelentkeznek. Emiatt a Wilson-kórban a pszichés tünetek korai felismerése fontos, és a kezelés (rézcsökkentő terápia) gyakran javítja a hangulatot is.

Mangánhiány okozhat depresszió-szerű tüneteket?

A mangánhiány és a depresszió-szerű tünetek között nincs közvetlen, bizonyított kapcsolat a tudományos irodalomban. A mangán részt vesz bizonyos agyi enzimek működésében és az antioxidáns védelemben, de hiánya nem ismert arról, hogy önállóan depressziót vagy hangulatzavarokat váltana ki. Súlyos alultápláltság vagy felszívódási zavar esetén több nyomelem hiánya is fennállhat, ami közvetetten ronthatja az idegrendszer működését, de ez nem specifikusan depressziós tüneteket jelent. A depresszió kialakulásában elsősorban genetikai, pszichológiai és neurotranszmitter-relatív tényezők játszanak szerepet.

Petefészek elégtelenség okozhat depresszió-szerű tüneteket?

Igen, a petefészek elégtelenség nagyon gyakran okozhat depresszió-szerű tüneteket, és szoros kapcsolat van a hormonális változások és a hangulati zavarok között. Ennek legfőbb oka az ösztrogén hormon szintjének drámai csökkenése, amely neuroprotektív és hangulatjavító hatással bír az agyban. Az ösztrogén hiánya befolyásolja a neurotranszmitterek, különösen a szerotonin és a dopamin szintjét és működését, ami hozzájárul a lehangoltság, érdektelenség, fáradtság és a depresszióra jellemző egyéb tünetek megjelenéséhez.