Exfoliatív zöldhályog: gyorsan romlik, és óriási károkat okoz
Ebben a betegségben nemcsak a látóideget alkotó idegsejtek, idegrostok pusztulnak el rohamos ütemben, hanem egyéb szövődmények is kialakulhatnak.
Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával már számos alkalommal beszélgettünk a zöldhályog (glaukóma) jól ismert formáiról, következményeiről és szövődményeiről. Beszélgetéseink között szerepelt az úgynevezett exfoliatív glaukóma (pszeudoexfoliatív glaukóma) is, ami Magyarországon meglehetősen gyakori nyitott csarnokzugú zöldhályog forma. Ebben a betegségben azonban nemcsak a látóideget alkotó idegsejtek, idegrostok pusztulnak el rohamos ütemben (ami a látás vissza nem fordítható megromlásához vezet kezeletlen esetben), hanem egyéb szövődmények is kialakulhatnak, melyekkel a mostani beszélgetésben foglalkozunk.
Az exfoliatív glaukómáról röviden
Az exfoliatív glaukóma az úgynevezett exfoliatív szindróma talaján alakul ki. Ez egy kóros fehérje termelésén alapuló állapot, amiben a külvilágból érkező oxidatív stressz jelentős szerepet játszik. Mivel az oxidatív stressz a szembe érkező fény révén a szem elülső szegmentumában (azaz a szivárványhártya és az átlátszó szaruhártya közötti területen) fejti ki leginkább a hatását, a kóros fehérje felhalmozódása és következményei ezen a területen jelentkeznek legfőképpen.
Az esetek egy része viszonylag tünetmentes, kizárólag szemorvosi vizsgálatnál derül ki a kóros fehérje jelenléte. Más esetekben a szemlencse elszürkülésének, azaz a szürkehályog kialakulásának lehetünk tanúi, melyet a szokásosnál nagyobb mértékben vált ki az exfoliációs anyag jelenléte a szemben. Az esetek harmadik részében az exfoliációs anyag és az oxidatív stressz együttese azt eredményezi, hogy a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az elvezetése a szemből akadályozottá válik.
A csarnokvíz, ami a szem nyomását meghatározó folyadék, kevéssé tudja elhagyni a szemet, ám folyamatosan termelődik, így a szemnyomás nagyon jelentősen megemelkedhet. Ez a látóideget alkotó idegrostok és a hozzájuk tartozó idegsejtek rohamos pusztulását eredményezi. Az exfoliatív glaukóma kezelése nem csupán szemcseppes es vagy műtéti kezelés. Manapság elsődlegesen választandó kezelésként az úgynevezett szelektív lézeres trabekuloplasztikát alkalmazzuk, ami különösen eredményesen mérsékli a szemnyomást, valamint a szemcsepp használatot csökkenti, illetve teszi feleslegessé.
A szürkehályog műtéttel beültetett műlencse késői elmozdulása az exfoliációs szindróma miatt
Az exfoliatív szindróma és az exfoliatív glaukóma egyik gyakori következménye az, hogy a szemlencsét tartó rostok az oxidatív stressz következtében fokozatosan károsodnak, elszakadnak. Emiatt a szemlencse helyzete megváltozik, a lencse elmozdul. Ez az állapot mindenképpen észrevehető a beteg számára, hiszen a látás jelentős megváltozását, megromlását okozza.
Nagyobb gyakorlati jelentőséggel és fokozott gyakorisággal a szürkehályog műtéten átesett, azaz műszemlencsét viselő szemeken jelentkezik késői (20- 25 évvel a szürkehályog műtét utáni) műlencse elmozdulás kórképeként. A szürkehályog műtét során a szemlencse tokját érintetlenül hagyjuk, annak belső anyagát távolítjuk el. Az így képződő tiszta, átlátszó tokba helyezzük az előre meghatározott dioptriájú műlencsét. Ez a műlencse - szemlencsetok komplexum alapesetben stabil marad a teljes életen keresztül még akkor is, ha beültetés fiatal vagy gyermekkorban történt.
Azonban exfoliációs esetekben a lencsefüggesztő rostok fokozódó károsodása miatt a problémamentes műtéttel beültetett, jól működő műlencse - lencsetok komplexum idővel elmozdulhat. Ilyenkor a beteg látása megváltozik, eltorzul, illetve egy szemes kettőslátás alakul ki. Ez utóbbi állapot akkor jön létre, ha a műlencse a pupilla területének körülbelül a felét már nem tölti ki, így mellette és rajta keresztül is átlát a beteg. A fentiek ismerete azért fontos, mert az exfoliációs szindróma a korai állapotban kevesebb, az évtizedek előrehaladtával egyre több és súlyosabb szövődménnyel járhat.
Így tehát, akinek exfoliatív szindrómája van, még akkor is időszakos folyamatos gondozást igényel, ha az exfoliatív glaukóma az első vizsgálat idejében még nem alakult ki. Az exfoliatív glaukóma általában gyorsan romlik. Túl későn észrevéve a vissza már nem fordítható károsodás miatt a látás nem javítható. Ha csak a szemlencsét tartó rostok károsodnak és emiatt a műszemlencse elmozdul, a műlencse helyzetét műtétileg kell stabilizálni. Exfoliatív szindróma esetén célszerű tehát a beteget akkor is követni, ha a szürkehályog műtét idején a műtéttel minden panasz rendeződik és a szemnyomás sem emelkedett.
A fentiek alapján - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája - az exfoliatív szindrómás személyek évenkénti rendszeres szemorvosi kontrollt igényelnek akkor is, ha panaszmentesek. Akinél pedig exfoliatív glaukóma gyanúja merül föl, annak korrekt, részletes glaukóma irányú kivizsgáláson kell, hogy átessen. Pozitív esetben ez a glaukóma forma mindenképpen erélyes kezelést és az egész élet során tartó szoros ellenőrzést igényel. A terápia első lépcsője ma már a szelektív lézer trabekuloplasztika, ami azonban hazánkban még kevés helyen érhető el. A korábban műlencse beültetésen átesett exfoliatív szindrómás személyeket pedig néhány évente érdemes a műlencse stabilitása irányában is vizsgálni!
Olvasta már?
- A zöldhályogról ritkán esik szó, pedig gyakori betegségek következménye lehet.
- Ezért ne féljen a szürkehályog-műtéttől!
- Ezek a látóideg leggyakoribb betegségei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mit tehet az orvos a szem bakteriális fertőzése esetén?
