A szőlő erjedése során nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik, amely színtelen és szagtalan, ezért jelenlétét az ember nem érzékeli. Zárt, rosszul szellőző pincében gyorsan felhalmozódhat, és akár rövid idő alatt eszméletvesztést, fulladást, végső esetben halált okozhat.
- A mustgáz (szén-dioxid) szüret idején az erjedés miatt gyorsan feldúsulhat a rosszul szellőző pincékben, életveszélyes oxigénhiányt okozva.
- A CO₂ színtelen és szagtalan, így jelenlétét nem lehet érzékelni, ezért kiemelten fontos a folyamatos szellőztetés erjedési időszakban.
- A gyertyapróba nem megbízható módszer a veszély felismerésére, korszerű gázérzékelő műszer használata szükséges lehet.
- Sose menjünk egyedül pincébe, mert rosszullét esetén segítséget kérni is nehéz lehet; mentési kísérlet során a segítő is veszélybe kerülhet.
- A megelőzés alapja a rizikó ismerete, a megfelelő szellőztetés és szükség esetén a szén-dioxid szint mérőeszközzel való ellenőrzése.
A mustgáz elnevezés kissé megtévesztő, ugyanis nem valamilyen különleges, kizárólag a mustból felszabaduló mérgező gázról van szó. A veszélyt elsősorban a szén-dioxid, vagyis a CO₂ jelenti, amely az alkoholos erjedés természetes mellékterméke. Amikor az élesztőgombák a szőlőlé cukortartalmát alkohollá alakítják, közben szén-dioxid szabadul fel.
Szabad levegőn ez általában nem okoz problémát, mert a gáz eloszlik. Egy zárt vagy rosszul szellőző borospincében azonban egészen más a helyzet. Nagyobb mennyiségű erjedő must mellett annyi szén-dioxid kerülhet a levegőbe, hogy veszélyesen lecsökkenti az oxigén koncentrációját. Éppen ezért a szüreti időszakban a pincékben különösen fontos a megfelelő szellőztetés és az óvatosság.
A mustgázt nem lehet sem látni, sem megszagolni
A veszély egyik legfontosabb oka, hogy a szén-dioxid színtelen és szagtalan gáz. Nem csípi a szemet, nincs jellegzetes szaga, amely időben figyelmeztetné az embert, és nem feltétlenül jár olyan kellemetlen érzéssel sem, amely azonnal menekülésre késztetne.
Ráadásul a szén-dioxid sűrűbb a levegőnél, ezért rosszul szellőző helyeken, különösen mélyebben fekvő pincékben és aknákban veszélyes koncentrációban gyűlhet össze. Ez nem jelenti azt, hogy mindig szabályos, éles határvonalú „gázréteg” alakul ki a padló közelében, amely fölött biztonságosan lehet mozogni. A levegő keveredik, a koncentráció helyenként és időben is változhat, ezért nem szabad arra hagyatkozni, hogy álló helyzetben még nem érez semmilyen panaszt.
A mustgáz ráadásul nem ugyanaz, mint a szén-monoxid. A két gáz neve könnyen összekeverhető, a veszélyük mechanizmusa azonban eltérő. A szén-monoxid – CO – többek között tökéletlen égés során keletkezhet, és a vér oxigénszállítását akadályozza. A must erjedése során felszabaduló szén-dioxid – CO₂ – nagy koncentrációban többek között azért életveszélyes, mert kiszorítja a belélegezhető levegőből az oxigént, emellett önmagában a magas CO₂-koncentráció is súlyos élettani hatásokat vált ki.
Akár nagyon gyorsan rosszul lehet tőle
A szén-dioxid normálisan is jelen van a levegőben, és a szervezetünk is folyamatosan termeli. A probléma akkor kezdődik, amikor a belélegzett levegőben jelentősen megemelkedik a koncentrációja.
A magasabb CO₂-szint kezdetben fejfájást, szédülést, légszomjat, gyengeséget, rossz közérzetet és szapora légzést okozhat. A koncentráció további emelkedésével zavartság, koordinációs zavar és ítélőképesség-romlás jelentkezhet. Súlyos esetben az érintett összeeshet, elveszítheti az eszméletét, majd légzés- és keringési elégtelenség alakulhat ki.
Ez különösen veszélyessé teszi a helyzetet. Az embernek nem feltétlenül marad elegendő ideje vagy megfelelő ítélőképessége ahhoz, hogy felismerje a bajt és kijusson a pincéből.
Az sem biztonságos stratégia, hogy valaki addig marad bent, „amíg rosszul nem érzi magát”. Mire a markáns tünetek jelentkeznek, a helyzet már súlyos lehet.
Miért éppen a szüret idején nagy a veszély?
A szőlő levének erjedésekor az élesztőgombák a cukrokat elsősorban etanollá és szén-dioxiddá alakítják. Minél nagyobb mennyiségű must erjed egy adott helyiségben, annál több szén-dioxid kerülhet a levegőbe.
A veszélyt fokozza, hogy a hagyományos borospincék gyakran a föld alatt helyezkednek el, kevés nyílászáróval rendelkeznek, és természetes légcseréjük korlátozott lehet. Ha több hordóban vagy tartályban egyszerre zajlik intenzív erjedés, megfelelő szellőzés nélkül gyorsan megváltozhat a pince levegőjének összetétele.
Különösen kockázatosak lehetnek a mélyebben fekvő, szűk vagy nehezen szellőztethető terek, illetve azok a helyiségek, amelyeket hosszabb ideig zárva tartottak.
Nemcsak nagy pincészetekben fordulhat elő probléma. Egy kisebb családi pincében is veszélyes mennyiségű szén-dioxid keletkezhet, ha a helyiség kicsi, rosszul szellőzik, és elegendő must erjed benne.
A legfontosabb védekezés a megfelelő szellőztetés
Az egyik legfontosabb megelőző intézkedés, hogy az erjedés időszakában folyamatosan biztosítani kell a megfelelő légcserét. Nem elegendő feltétlenül néhány percre kinyitni az ajtót, majd abból kiindulni, hogy a helyiség már biztonságos.
A megfelelő megoldás függ a pince kialakításától, méretétől, az erjedő must mennyiségétől és a természetes szellőzés lehetőségétől. Ha a természetes légcsere nem megfelelő, mesterséges szellőztetésre is szükség lehet.
Különösen fontos, hogy az erjedő musttal teli pincébe ne menjen be valaki automatikusan csak azért, mert előző nap még semmilyen problémát nem tapasztalt. Az erjedés intenzitása változhat, így a szén-dioxid termelődésének mértéke sem állandó.
Ha rendszeresen dolgoznak olyan helyen, ahol fennáll a szén-dioxid feldúsulásának veszélye, megfelelő CO₂-mérő vagy gázérzékelő műszer adhat megbízhatóbb információt a levegő összetételéről.
A gyertyapróba nem jelent biztos védelmet
A mustgázzal kapcsolatban régóta ismert módszer a gyertyapróba: az ember égő gyertyával megy a pincébe, és ha a láng kialszik, azt veszélyes szén-dioxid-koncentráció jelének tekinti.
A probléma az, hogy a gyertya nem biztonsági mérőműszer, ezért az életét nem szabad erre a módszerre bíznia. Az, hogy a gyertya még ég, nem bizonyítja, hogy a levegő összetétele az ember számára biztonságos. A gáz koncentrációja a helyiség különböző pontjain eltérhet, és a körülmények gyorsan változhatnak.
A megfelelő szellőztetést tehát a gyertyapróba nem helyettesíti. Ha pedig valóban szükség van a szén-dioxid koncentrációjának ellenőrzésére, arra erre a célra gyártott és megfelelően karbantartott mérőeszköz való.
Egyedül különösen veszélyes lemenni a pincébe
Erjedési időszakban érdemes kerülni, hogy valaki egyedül menjen rosszul szellőző pincébe. Ha ugyanis a szén-dioxid miatt rosszul lesz, nem biztos, hogy képes lesz segítséget hívni vagy saját erejéből kijutni.
Ugyanakkor önmagában az sem jelent biztonságot, ha valaki a pinceajtóban vár. A mustgázzal kapcsolatos balesetek egyik legveszélyesebb mozzanata éppen az, amikor egy másik ember megpróbálja kimenteni az összeesett személyt.
A menteni próbáló ember ugyanabba a veszélyes légtérbe kerül, és megfelelő védelem nélkül ő is pillanatok alatt rosszul lehet. Így egyetlen mérgezéses-fulladásos esetből több sérülttel járó tragédia alakulhat ki.
Ha valaki összeesik a pincében, ne rohanjon utána
Ha valaki egy erjedő musttal teli, rosszul szellőző pincében eszméletét veszti, nem szabad megfelelő légzésvédelem nélkül utána menni, még akkor sem, ha ösztönösen ez lenne az első reakció.
A veszélyes légkörben egy hétköznapi maszk, FFP2- vagy FFP3-maszk sem jelent megfelelő védelmet. Ezek részecskék kiszűrésére szolgálnak, oxigént azonban nem biztosítanak, és a szén-dioxid veszélyes koncentrációja ellen sem védenek.
Azonnal a 112-es segélyhívót kell hívni, és jelezni kell, hogy feltételezhetően szén-dioxidban feldúsult pincében van az érintett. A mentést olyan szakemberekre kell bízni, akik megfelelő légzésvédő felszereléssel képesek belépni a veszélyes térbe.
Ha az érintettet már sikerült biztonságosan friss levegőre vinni, ellenőrizni kell a légzését. Ha nem lélegzik normálisan, a segélyhívó utasításait követve azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, amennyiben ez biztonságosan megtehető.
A mustgáz nem csak a pincében lehet probléma
Bár a legtöbben a borospincékkel kapcsolják össze, a szén-dioxid feldúsulása más, erjedéssel kapcsolatos zárt terekben is veszélyt jelenthet. Nagyobb tartályok, erjesztőhelyiségek és egyéb rosszul szellőző munkaterek környezetében ugyancsak számolni kell vele.
Különösen veszélyes lehet egy tartály belseje vagy más zárt tér. Az ilyen helyekre történő belépés már speciális munkavédelmi szabályokat és felszerelést igényelhet. Soha nem szabad abból kiindulni, hogy egy üresnek látszó tartályban biztosan belélegezhető levegő van.
A szén-dioxid jelenlétének ugyanis nincs olyan érzékszervi jele, amelyre biztonsággal hagyatkozhatnánk.
Ezek a tünetek figyelmeztethetnek a bajra
Ha valaki pincében tartózkodva hirtelen fejfájást, szédülést, gyengeséget, légszomjat, szapora légzést, zavartságot vagy bizonytalanságérzést tapasztal, azonnal el kell hagynia a helyiséget, amennyiben erre még biztonságosan képes. Nem érdemes megvárni, hogy a tünetek elmúlnak-e.
A friss levegőre jutás után is indokolt lehet az orvosi segítség, különösen erősebb tünetek, zavartság, ájulás vagy légzési panasz esetén. Az eszméletvesztés minden esetben sürgősségi helyzet.
A tünetek azért sem alkalmasak a veszély „mérésére”, mert a magas szén-dioxid-koncentráció az ítélőképességet és a mozgáskoordinációt is ronthatja. Mire valaki felismeri, hogy baj van, már nehezebben találhat ki a pincéből.
Mire kell figyelni az erjedési időszakban?
A legfontosabb, hogy a mustgáz veszélyét ne csak akkor vegyük komolyan, amikor már valaki rosszul lett. A megelőzés alapja a megfelelő és folyamatos szellőztetés, szükség esetén pedig a szén-dioxid koncentrációjának erre alkalmas műszerrel történő ellenőrzése.
Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a veszély nem látható és nem szagolható. A pince megszokott illata, az, hogy máskor nem történt semmi, vagy hogy csak rövid időre szeretne lemenni, nem bizonyítja, hogy a levegő biztonságos.
Különösen körültekintően kell eljárni olyan pincében, amely mélyen fekszik, nehezen szellőztethető, hosszabb ideig zárva volt, vagy ahol nagyobb mennyiségű must erjed.
A gyertyát pedig legfeljebb hagyományként érdemes kezelni, biztonsági eszközként nem.
A mentési kísérlet is halálos lehet
A mustgáz azért különösen alattomos veszélyforrás, mert egy baleset könnyen több áldozatot követelhet. Ha valaki összeesik a pincében, a hozzátartozó vagy munkatárs természetes reakciója, hogy azonnal utána indul. Szén-dioxiddal feldúsult légtérben azonban megfelelő felszerelés nélkül a segítő is veszélybe kerül.
Ezért az egyik legfontosabb szabály egyszerű: ha valaki feltehetően mustgáz miatt esett össze egy pincében, ne menjen utána védelem nélkül. Hívja a 112-t, és figyelmeztesse a mentőket a szén-dioxid veszélyére.
A mustgáz okozta balesetek jelentős része megelőzhető. A megfelelő szellőzés, a kockázat ismerete és szükség esetén a megfelelő gázérzékelő használata sokkal megbízhatóbb védelem, mint az érzékszerveink vagy a régi házi praktikák. Az erjedés természetes folyamat, az eközben felszabaduló szén-dioxid azonban zárt térben olyan környezetet teremthet, amelyben néhány rossz döntésnek akár életveszélyes következménye lehet.
A szén-monoxid-mérgezés tünetei – ezt tegye, ha bejelez az érzékelő
- A szén-monoxid-mérgezés tünetei – ezt tegye, ha bejelez az érzékelő
- Mik a mérgezések?
- Ha a nyakfájdalom mellett ezt a tünetet is tapasztalja, irány az orvos!
- Vádat emeltek egy kéményseprő ellen, akinek hanyagsága egy idős nő halálát okozta
- Halálos szén-monoxid-mérgezés történt Hajdú-Biharban
- Ebben a koncentrációban már 1 másodperc alatt halált okoz a szén-monoxid
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
