Szakértők szerint vannak olyan feledékenységgel járó jelenségek, amelyek az agy természetes öregedéséhez tartoznak, más tünetek viszont már alaposabb kivizsgálást indokolhatnak.
- A feledékenység számos formája a természetes öregedés része, de vannak tünetek, amelyek alaposabb kivizsgálást igényelnek.
- Az életkor előrehaladtával lassulhat az új információk feldolgozása, szókeresési nehézségek és a mindennapi tárgyak gyakori elvesztése is előfordulhat.
- A demencia korai jelei közé tartozik a mindennapi tevékenységekben való jelentős akadályoztatás, tájékozódási zavar és ismétlődő kérdések.
- Nem minden memóriazavar mögött áll súlyos betegség; gyógyszerek, alváshiány vagy stressz is okozhat átmeneti feledékenységet.
- Az egészséges életmód, rendszeres mozgás, megfelelő alvás, étrend és a krónikus betegségek kezelése csökkentheti a demencia kockázatát, és indokolt orvoshoz fordulni, ha a tünetek súlyosbodnak vagy korlátozzák az önállóságot.
Sokan a demencia első jelének tartják, ha időnként kihagy az emlékezetük. Az aggodalom érthető, hiszen a memória elvesztésétől való félelem különösen gyakori az idősebb korosztályban. Egy, az egészséges öregedéssel foglalkozó amerikai felmérés szerint az idősebb felnőttek csaknem fele tart valamilyen kognitív probléma kialakulásától.
A neurológusok azonban hangsúlyozzák, hogy az agy működése nem egyik napról a másikra változik meg. Bizonyos képességeink már viszonylag fiatalon elérik a csúcspontjukat, majd fokozatosan átalakulnak.
Dr. Carolyn Fredericks, a Yale Egyetem neurológusa szerint számos kognitív teszten az emberek átlagosan 30 éves koruk környékén teljesítenek a legjobban. Ezt követően egyes gondolkodási folyamatok lassulhatnak, ami a hétköznapi életben is észrevehetővé válhat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki ugyanolyan ütemben öregszik szellemileg. Egyesek még igen idős korban is kiemelkedő szellemi teljesítményt nyújtanak, míg mások korábban tapasztalnak változásokat.
A legfontosabb kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy előfordul-e feledékenység, hanem az, hogy milyen jellegű, milyen gyakran jelentkezik, és mennyire befolyásolja a mindennapi életet.
Nehezebben jegyez meg új információkat? Ez még természetes lehet
Előfordulhat, hogy egy új telefon használatának elsajátítása korábban néhány percet vett igénybe, idősebb korban viszont többszöri próbálkozásra van szükség. Hasonló történhet akkor is, ha valakinek egy új telefonszámot, jelszót vagy számítógépes funkciót kell megjegyeznie.
Dr. Adjoa Smalls-Mantey New York-i pszichiáter szerint az életkor előrehaladtával az új információk feldolgozása és rögzítése több időt igényelhet. Ami fiatalon szinte automatikusan ment, azt később esetleg többször át kell ismételni.
A lassabb tanulás azonban önmagában nem utal demenciára. Ha valaki némi gyakorlással továbbra is képes elsajátítani az új ismereteket, az összhangban lehet az egészséges öregedéssel.
Nem jut eszébe egy szó, pedig pontosan tudja, mit szeretne mondani
Bizonyára Önnel is előfordult már, hogy beszélgetés közben hirtelen megakadt, mert nem találta a megfelelő kifejezést. Tudta, mire gondol, szinte érezte, hogy a szó ott van a nyelve hegyén, mégsem tudta azonnal kimondani.
Dr. Robert Underwood neuropszichológus szerint ez az egyik leggyakoribb panasz, amellyel az idősebb páciensek szakemberhez fordulnak.
Az életkorral összefüggő gondolkodási lassulás miatt az agynak több időre lehet szüksége ahhoz, hogy előhívjon egy korábban megtanult nevet vagy kifejezést.
Ilyenkor az információ nem feltétlenül tűnt el az emlékezetből, csupán a felidézése vált nehezebbé. Előfordulhat, hogy a keresett szó néhány másodperc, esetleg percek múlva magától eszébe jut.
A szakértők szerint az ilyen átmeneti elakadások többnyire nem adnak okot aggodalomra, különösen akkor, ha az érintett egyébként képes gördülékenyen kommunikálni.
Belép egy szobába, és fogalma sincs, miért ment oda
Az egyik legbosszantóbb hétköznapi memóriazavar, amikor valaki határozott céllal elindul a lakás egyik helyiségébe, majd odaérve teljesen elfelejti, mit szeretett volna.
Lehet, hogy a hálószobából akarta elhozni a telefontöltőjét, de közben meglátta a széken hagyott ruhákat, és a figyelme máris másra irányult. Dr. Carolyn Fredericks szerint ez kifejezetten gyakori jelenség, amely az egészséges öregedés során is előfordulhat.
Jellemző, hogy az eredeti szándék később, akár a helyiség elhagyása után ismét eszébe jut az embernek. Az ilyen pillanatnyi kihagyás önmagában nem jelenti azt, hogy az emlékezőképesség súlyosan károsodott volna.
Egyre gyakrabban keresi a szemüvegét vagy a kulcsait
Hová tette a szemüvegét? Miért nincs a megszokott helyén a kulcscsomó? Hol hagyta a poharát?
A mindennapi tárgyak elkeverése szintén gyakrabban fordulhat elő az életkor előrehaladtával. Dr. Robert Underwood szerint önmagában az, hogy valaki időnként nem találja a holmiját, nem tekinthető kórosnak.
A lényeg az, hogy a keresgélés ne okozzon jelentős fennakadást a hétköznapi teendőkben. Ha valaki néhány perc után megtalálja az elveszettnek hitt tárgyat, és egyébként önállóan boldogul, az általában nem utal súlyos memóriazavarra.
Nehezére esik egyszerre több dologra figyelni
Fiatalabb korban talán könnyedén ment, hogy valaki vacsorát készítsen, közben üzenetekre válaszoljon, és még a másnapi teendőit is megszervezze.
Idősebb korban azonban az ilyen párhuzamos tevékenységek nagyobb szellemi erőfeszítést igényelhetnek.
Dr. Adjoa Smalls-Mantey szerint a több feladat közötti figyelemmegosztás, vagyis a multitasking képessége az életkorral gyengülhet.
Ennek következtében könnyebben előfordulhat, hogy valaki megfeledkezik a tűzhelyen hagyott ételről, miközben más tevékenységgel foglalkozik.
Ez nem feltétlenül jelent betegséget, de arra figyelmeztethet, hogy bizonyos feladatokat érdemes inkább egymás után elvégezni.
Mikor lehet a feledékenység a demencia korai jele?
Bár a memória kisebb kihagyásai gyakoriak, léteznek olyan változások, amelyeket nem szabad egyszerűen az öregedés számlájára írni.
A szakértők szerint különösen fontos odafigyelni arra, ha az emlékezet romlása egyre feltűnőbb, és olyan képességeket érint, amelyek korábban nem okoztak nehézséget.
Az egyik figyelmeztető jel az ismétlődő kérdezés. Ha valaki néhány perc különbséggel többször felteszi ugyanazt a kérdést, és nem emlékszik arra, hogy már választ kapott, az indokolhatja a kivizsgálást.
Gyakran a hozzátartozók veszik észre először ezt a változást.
Aggodalomra adhat okot például az , ha valaki egy korábban jól ismert útvonalon kezd bizonytalankodni. Például nehezen talál haza abból az üzletből, ahová évek óta rendszeresen jár.
Az ilyen tájékozódási nehézség már túlmutathat a hétköznapi feledékenységen.
Árulkodó lehet, ha régi, jól ismert információk is eltűnnek
Más jellegű problémát jelent, ha valaki olyan ismereteket nem tud felidézni, amelyek évtizedek óta az élete részét képezik. Figyelmeztető tünet lehet például, ha nem jut eszébe egy régóta ismert munkatárs neve, vagy nem tudja azonosítani azokat az embereket, akikkel együtt nőtt fel.
A nyelvhasználatban is megjelenhetnek szokatlan változások. Ám fontos különbség van aközött, hogy valaki átmenetileg nem talál egy szót, illetve aközött, hogy rendszeresen tévesen nevezi meg a tárgyakat.
Ha például villát szeretne kérni, de következetesen más tárgy nevét használja helyette, az már nem feltétlenül magyarázható az életkorral járó természetes lassulással.
Az ilyen hibák különösen akkor érdemelnek figyelmet, ha egyre gyakrabban jelentkeznek.
A legfontosabb különbség: képes-e továbbra is önállóan élni?
A demencia gyanújának megítélésében az egyik leglényegesebb szempont, hogy a gondolkodási és memóriaproblémák mennyire befolyásolják az érintett mindennapi működését.
Dr. Underwood szerint aggasztó lehet, ha valakinek egyre több segítségre van szüksége olyan feladatok elvégzéséhez, amelyeket korábban gond nélkül megoldott.
Természetesen nem minden memória probléma jelent tehát ugyanolyan kockázatot. Más megítélés alá esik például az, ha valaki időnként elfelejti egy távoli ismerős nevét, és más, ha a megszokott tevékenységei elvégzésében is rendszeresen elakad.
A szakember hangsúlyozza, hogy különösen a fokozatosan súlyosbodó, egyre gyakoribbá váló és az önállóságot korlátozó tünetek igényelnek orvosi figyelmet.
Az is fontos, hogy minden embernek más a kiindulási szellemi teljesítménye. Ezért nemcsak az számít, hogy valaki hogyan teljesít másokhoz képest, hanem az is, hogy saját korábbi képességeihez viszonyítva mennyit változott.
Nem minden memóriazavar mögött áll demencia
A feledékenység hátterében számos olyan tényező is meghúzódhat, amely nem jár tartós idegrendszeri károsodással: bizonyos gyógyszerek, az alváshiány, valamint a stresszel összefüggő hangulati változások egyaránt ronthatják a koncentrációt és az emlékezőképességet.
Előfordulhat például, hogy valaki egy új gyógyszer elkezdése után tapasztal szokatlan feledékenységet. Más esetekben a tartósan rossz alvás vagy a fokozott lelki megterhelés állhat a háttérben. Ezek azért különösen fontos lehetőségek, mert az ok felismerésével és megfelelő kezelésével a panaszok javulhatnak.
Az orvosi kivizsgálás segíthet tisztázni, hogy természetes életkori változásról, kezelhető problémáról vagy komolyabb kognitív zavarról van-e szó.
Mit tehet azért, hogy idősebb korban is megőrizze a memóriáját?
Az agy öregedését teljesen megállítani nem lehet, de a szakértők szerint számos olyan életmódbeli tényező létezik, amely befolyásolhatja a demencia kialakulásának kockázatát.
A The Lancet demenciamegelőzéssel foglalkozó összefoglalója szerint a demenciás esetek jelentős része összefügghet módosítható kockázati tényezőkkel. A becslések alapján ezek kezelése vagy megelőzése népességi szinten az esetek közel felének megelőzéséhez vagy késleltetéséhez járulhatna hozzá.
A magas koleszterinszint és a cukorbetegség megfelelő kezelése például nemcsak a szív- és érrendszer, hanem az agy egészsége szempontjából is fontos.
Ugyancsak lényeges a halláskárosodás felismerése és kezelése, a rendszeres testmozgás, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozás.
Az étrendi minták közül a mediterrán étrend alapelveire épülő MIND-diéta is figyelmet kapott az agy egészségével kapcsolatos kutatásokban.
A depresszió megfelelő kezelése, a dohányzás mellőzése és az elegendő, jó minőségű alvás szintén hozzájárulhat a kognitív egészség megőrzéséhez.
Fontos azonban tudni, hogy a demencia kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, ezért a betegség nem minden esetben előzhető meg.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni memóriaproblémák miatt?
Ha a feledékenység egyre gyakrabban jelentkezik, szokatlan viselkedésbeli változásokkal társul, vagy a hozzátartozók is észreveszik a szellemi teljesítmény romlását, érdemes orvosi segítséget kérni.
A szakemberek kognitív szűrővizsgálatokkal és szükség esetén további tesztekkel tudják felmérni a memória, a figyelem, a nyelvi készségek és más gondolkodási funkciók állapotát.
A korai felismerés azért fontos, mert bizonyos kiváltó okok kezelhetők, és egyes kognitív betegségeknél is rendelkezésre állhatnak olyan terápiák, amelyek segíthetnek a tünetek kezelésében vagy meghatározott esetekben a romlás lassításában.
A legfontosabb tehát, hogy a feledékenységet ne önmagában, hanem a teljes élethelyzet részeként értékeljük. Az alkalmi memóriahibák az egészséges öregedés természetes velejárói lehetnek. Ha azonban a változások fokozatosan elveszik az érintett korábbi önállóságát, azt már nem szabad egyszerűen az életkorral magyarázni.
Feledékenység vagy valami komolyabb? Ezekből a jelekből tudhatja, mikor érdemes aggódni
- Belép a szobába, és nem tudja, miért indult el? Ez állhat a jelenség mögött
- Demencia gyanú: hogyan vigyük el orvoshoz a szerettünket?
- Feledékenység vagy valami komolyabb? Ezekből a jelekből tudhatja, mikor érdemes aggódni
- Kihagy a memóriája? Így pörgetheti fel az agyát természetes módszerekkel
- Mi a különbség az Alzheimer-kór és a demencia között?
- Majdnem 7 évig a stressz miatt nem emlékezett a saját életére – egy könnyebb munka után minden visszatért
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
