Angina: olyan, mint a szívinfarktus, csak elmúlik – az életével játszik, ha nem veszi komolyan!

2022.09.13.

angina pectoris szívinfarktus mellkasi szorítás mellkasi fájdalom

Az úgynevezett angina pectoris során az ember mellkasi fájdalmat, nyomást érez, amelyet többek közt légszomj, izzadás is kísérhet.

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa elmondja, hogyan különböztethető meg az angina a hasonló tüneteket okozó szívinfarktustól és miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha elmúlt a mellkasi szorítás.

A mellkasi fájdalmat komolyan kell venni

Maga az angina pectoris kifejezés annyit tesz, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. A stabil angina pectoris (AP) azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanakkor, ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek változatosak és másodlagosak (!), előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés.

A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Jellemző még, hogy a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat - ez önmagában is diagnosztikus értékű.

– Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a mellkasi fájdalom valóban angina pectoris volt, orvosi szempontból elsődleges diagnosztikus feladatunk, hogy a pácienst kardio CT-re, szívkatéterezésre eljuttassuk. A diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk Aspirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Honnan tudhatjuk, hogy infarktus vagy angina pectoris?

Az angina pectoris és a szívinfarktus legfontosabb közös vonása maga a szorító mellkasi fájdalom, ami – különösen, ha először fordul elő – nagyon ijesztő lehet. Ám míg az AP kapcsán a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktus esetén ez nem igaz, sőt, esetleg fokozódhat is. A stabil angina pectorishoz képest az instabil AP is vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Tehát ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

Vaskó doktortól tudható, hogy az okok közt a legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének tudható be, hanem egy ún. „vulnerábilis” plakk leválásának, ami elzáródást okoz az érben.

A mellkasi fájdalmat akkor is ki kell vizsgálni, ha elmúlt

Akinek volt már anginás rohama, annál a kezelésnek azt kell céloznia, hogy a következő esemény lehetőleg ne következzen be, vagy ne váljon súlyosabbá. Vaskó doktor szerint ehhez szükséges lehet a gyógyszeres kezelés, ami ellazítja az artériákat és csökkenti a szívre nehezedő munkát. Az orvos által elrendelt gyógyszert az érintetteknek mindig maguknál kell hordaniuk és szükség esetén kell az orvos által javasolt adagot bevenniük.

Ezen kívül hosszú távon rendezni kell a magas koleszterinszintet és a vérnyomást, bizonyos esetekben pedig az orvos elrendelheti vérhígító szedését is. A gyógyszeres kezelésen túl kiemelt jelentősége van az életmódnak, ezen belül a szakszerűen felépített mozgásprogramnak, az egészséges táplálkozásnak és a stresszcsökkentés különböző módozatainak. Ezek önmagukban is csökkenteni fogják a koleszterinszintet és a vérnyomást.

– Azért is van nagy jelentősége a korai diagnózisnak, mert szükség esetén meg kell határozni az invazív beavatkozás (szívkatéterezés) időpontját, helyét. Ez az eljárás ugyanis a pontos diagnózis mellett képes azonnali rekonstrukciót végrehajtani, vagyis ugyanazzal a beavatkozással elvégezhető az értágítás, az ún. stentelés is. Vagyis mindazoknak ajánlott a kardiológiai kivizsgálás, akik mellkasi fájdalmat tapasztaltak, mert pontosan fel kell mérnünk, mi váltotta ki azt – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.