Ezeket látta már?

Hallott a csendes szívrohamról? A kardiológus elmondja, milyen tünetek jelzik

szívroham, csendes szívroham, szívroham tünetei, mellkasi fájdalom, cukorbetegség

A csendes szívroham nem jár együtt mellkasi fájdalmakkal és izzadással - Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa elmondta, mire kell figyelni.

A szívrohamról úgy tudjuk, hogy olyan feltűnő tünetekkel jár, mint a mellkasi fájdalom, ami kisugározhat a vállba, a karokba, az állkapocsba, légszomj, zavarodottság, szédülés, izzadás, félelem. A valóságban azonban a szívinfarktusok közel fele nem produkálja ezeket a jeleket (vagy legalábbis nagy részüket), holott ugyanúgy elzáródik a szívbe jutó vér útja teljesen vagy részlegesen. A tünetek hiánya miatt pedig ezeket az eseményeket nem is fedezik fel a lezajlásukkor, jellemző, hogy csak egy későbbi EKG alapján azonosítja be az orvos a történteket.

Holott a csendes szívroham ugyanolyan veszélyes, mint a felismert, tünetekkel járó infarktus. Viszont míg ez utóbbit nyilvánvalóan kezelik, és nagy hangsúlyt helyeznek a következő esemény megelőzésére, úgy az első esetben sajnos mindezek elmaradnak. Holott – mint az Amerikában végzett Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) hosszú távú kutatásából kiderült -, közel 9500 középkorú személy 9 éves nyomon követése során 386-an éltek át tipikus tünetekkel járó szívinfarktust és 317 személynek volt csendes szívrohama! Vagyis korántsem ritka jelenségről van szó.

Hogyan lehet "csendes" egy szívroham?

Aki átesik ezen a betegségen, könnyen lehet, hogy valóban semmit sem érez, de az is előfordulhat, hogy enyhe gyomorégést, fájdalmat tapasztal. Erre sokan csak legyintenek, refluxnak, vagy az idősödéssel járó problémának gondolván. Holott a szívroham akkor is komoly betegség, ha nem okoz jelentős tünetet, éppen ezért mindazoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, fontos a rendszeres kardiológiai kontroll.

Az egyik legnagyobb rizikófaktor a cukorbetegség, amely az idegek bizonyos károsodását, az ún. neuropátiát okozza. Ennek jellegzetes tünetei a zsibbadás, gyengeség, érzéskiesés a karokban, lábakban, de a neuropátia károsíthatja a szívbe, húgyhólyagba, erekbe vezető idegeket is. Ez azonban nem feltétlenül okoz fájdalmat vagy diszkomfort érzetet, tehát nehéz rá felfigyelni. Viszont ez a károsodás az, ami miatt szívroham esetén az érintett nem érzékeli a jellegzetes mellkasi, karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat. Olyan ez, mintha valaki kikapcsolná a fájdalom-érzékelésért felelős gombot, de attól még a rombolás és a károkozás megtörténik.

Szívroham után: ezek az idegkárosodás jelei

Mindenképpen ki kell vizsgáltatni magunkat – cukorbetegeknek ez különösen fontos -, ha az alábbi jeleket tapasztaljuk:

  1. felállás közben jelentkező szédülés vagy ájulás,
  2. mozgásnál jelentkező nehézségek,
  3. vizelési problémák, akár akaratlan elengedés,
  4. alacsony libidó, szexuális problémák,
  5. erős és éppen egyáltalán nem jelentkező izzadás,
  6. emésztési problémák, puffadás, gyomorpanaszok.

A csendes szívroham jelei

Sokaknál egyáltalán nem mutatkoznak tünetek, mások csak egészen enyhén és gyorsan fut át enyhe fájdalom, nyomás a mellkas közepén – és nem a bal oldalon. Akár gyomorrontásra is gyanakodhat az érintett és/vagy az alábbiakra figyelhet fel:

  • hideg verejtékezés, remegő kezek – amelyeknek nincs nyilvánvaló oka,
  • légszomj,
  • szédülés, fáradtság érzet,
  • gyomorégés, gyomorfájás,
  • állkapocsban, nyakban vagy bal karban jelentkező fájdalom (ez utóbbi főként nőknél jellemző).

A szívroham akármelyik tünetét is tapasztalja, hívja a mentőket!

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy ha nem volt panaszunk, honnan tudhatjuk, hogy átestünk egy csendes szívinfarktuson? Néhány esetben közvetlenül a roham után jelentkeznek olyan tünetek, mint erős fáradtság, nem múló gyomorégés, lábremegés, korábban nem tapasztalt nehézlégzés. Más esetekben csak véletlenszerűsen fedezik fel egy kardiológiai vizsgálaton vagy célzott laborvizsgálaton, hogy már lezajlott egy szívinfarktus.

Mellkasi fájdalom: nem mindegy, hogy szívroham vagy gyomorégés - kattintson tovább!

"Csendes" szívroham: miért kell erről tudni?

A csendes szívinfarktus ugyanúgy károsíthatja a szívet, mint egy tünetekkel járó roham és természetesen ugyanúgy befolyásolhatja a szív működését is. Ráadásul az első szívinfarktus valószínűsítheti a másodikat is, amelynek esélye viszont gondos ellátás mellett jelentősen csökkenthető, ahogyan a következményes szívelégtelenségé is.

Vagyis a rendszeres kardiológiai kivizsgálás nem csak tünetek esetén fontos, de minden olyan esetben, amikor fennáll valamilyen kockázati tényező. Ezek közé a cukorbetegségen túl olyan faktorokat sorolunk, mint például mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, korábbi vagy családban halmozódó szív-érrendszeri betegség, magas vérnyomás és természetesen a stresszes életvitel. Nem véletlenül jelent meg a palettán a menedzserkardiológia, amely a kardiológiai vizsgálatokon túl az életmód orvoslás eszközeivel is igyekszik megelőzni, illetve kezelni a betegségeket.

Forrás: Budai Kardioközpont

Forrás: EgészségKalauz