Így hat a szívére az, ha nem iszik eleget
Kutatások szerint összefüggés van a kevés folyadékfogyasztás és a szívelégtelenség kialakulása között.
Újabb kutatás bizonyította, mennyire fontos a folyadékfogyasztás, ezúttal a szívelégtelenség elkerülése miatt. Figyeljen a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére - ebbe természetesen az alkoholos italok, cukros üdítők nem számítanak.
Az Amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatói szerint a szervezet megfelelő mennyiségű és minőségű hidratálása egész életen át csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát.
"Kutatásunk azt jelzi, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, vagy legalábbis is lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséget idéznek elő. Eredményeink azt jelzik, hogy figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk" - idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Az emberi szervezetnek naponta átlag 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 liter férfiak esetében. De a felmérések világszerte azt mutatják, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak a szérum nátriumion-koncentráció a vérben nő. A szervezet ugyanis akkor vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy a szívelégtelenség kialakulásához vezethet.
Az alacsony folyadékpótlás következménye szívelégtelenség is lehet
A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával azt vizsgálták, hogy a szérum nátriumion-koncentráció mint a hidratálás fokmérője jelzi-e a középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását. Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia - a szívkamra falának megvastagodása - közötti kapcsolatot, amely a szívelégtelenség diagnózisának az előjele. A résztvevők 44-66 évesek voltak a vizsgálat kezdetén és 70-90 évesek annak lezárultával.
Kimutatták, hogy a magasabb szérum nátriumion-koncentráció a középkorúaknál összefüggésben áll mind a szívelégtelenséggel, mint a balkamra-hipertrófiával 25 évvel később. Minden literenkénti 1 mmol növekedés a szérum nátriumion-koncentrációban a középkorúaknál 1,2 és 1,11 eséllyel növelte a balkamra-hipertrófia és a szívelégtelenség kialakulását 25 évvel később.
Mindkettő kockázata 70-90 éves korban elkezdett növekedni, ha a szérum nátriumion-koncentráció meghaladta a 142 mmol/litert középkorban.
Ezek a kiszáradás jelei csecsemőknél
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
