Akik szembesülnek a szívelégtelenség diagnózisával, jellemzően az a tévhit fogalmazódik meg bennük, hogy ezentúl tilos nekik a mozgás. Holott nemhogy nem tilos, hanem általában kifejezetten ajánlott a mozgás szívelégtelenség esetén, csak megfelelően megválasztva és ellenőrzötten.
Dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ – Prima Medica kardiológusa beszélt a betegség mibenlétéről és az életmód fontos szerepéről.
A szívelégtelenséggel élők nem véletlenül tarthatnak a mozgástól
A szívelégtelenség egy komoly betegség, amelynek oka, hogy romló pumpafunkciója miatt a szív nem képes elég vért és oxigént juttatni a testbe. A betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali - és a globális szívelégtelenség, amelyek mind különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni bármilyen gyanús tünet esetén, még ha csak egy látszólag jelentéktelenebb fáradtságról vagy köhögésről is van szó.
- Sokan azért gondolhatják úgy, hogy szívelégtelenség esetén tilos a mozgás, mert a betegség egyik legjellemzőbb tünete a légszomj, ami leginkább fizikai aktivitás közben érzékelhető. Ilyenkor nehezebben tud levegőt venni a beteg, mélyebben, gyakrabban kell lélegeznie. Előfordulhat, hogy alvás közben jelentkezik a légszomj, amikor a beteg levegőért kapkodva ébred. Ha egy már ismert, diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. A jelenség oka, hogy a vér pang a tüdő ereiben, mert a szív nem tudja elég hatékonyan végezni a munkáját. Emiatt folyadék szivároghat a tüdőbe, ami nehézlégzést okoz.
– magyarázza Jenei doktor. – Ugyancsak pangó folyadék miatt alakulhat ki zihálás, köhögés. Emellett a beteg tapasztalhat étvágytalanságot, zavarodottságot, és igen gyakran érezheti magát kimerültnek, gyengének. Akár már a mindennapos tevékenységet is fárasztónak érzik, egy lépcsőzés vagy főzés is komoly megterhelést jelenthet. Mivel a szív gyengesége miatt a szervekbe és az izmokba sem jut elég vér, ez nyilván megnehezíti a fizikai aktivitást. Ilyenkor természetesen felmerülhet a kérdés: miért kellene mozognom, ha ennyire rosszul vagyok?
Edzés szívbetegen? Így lehet biztonságos és hatékony
A mozgás a szív-érrendszer egészségének is egyik legjelentősebb védőfaktora, azonban szívbetegeknek e téren nagyon fontos a tudatosság. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy félni kell az aktivitástól, csupán arra kell nagy hangsúlyt helyezni, hogy a rendszeres kardiológiai ellenőrzések és iránymutatás mellett szakember, mozgásterapeuta építse fel a hatékony, de biztonságos edzést.
A European Society of Cardiology 2020-ban közzétett ajánlása szerint a szív-érrendszeri betegeknek általánosságban hetente legalább 150 percet kellene, alacsony-közepes intenzitással mozognia 5 napra elosztva, vagy 75 percet intenzívebben, 3 napra elosztva. Ezen belül specifikus ajánlás, hogy a szívelégtelenséggel élő betegeknek a mozgásprogramok kidolgozásánál tekintetbe kell venni a gyógyszeres terápiát, a teljesítőképességet és a rizikófaktorokat. Nyilván minél előrehaladottabb a betegség, annál kíméletesebb kell, hogy legyen a mozgás.
Szívelégtelenség esetén a biztonság a döntő
A tévhitekkel szemben a teljes ágynyugalom hosszú távon biztosan rontja az állapotot. Fontos látni, hogy a rendszeres, kíméletes mozgás még szívelégtelenség esetén is számos előnyös hatással bír:
- javítja a keringést,
- növeli az állóképességet,
- csökkenti a tüneteket,
- javítja az életminőséget.
Ajánlott mozgásforma lehet a séta, a könnyű kerékpározás és ha orvos engedi, az úszás. Lényeg a rendszeresség, a könnyű-közepes intenzitás, és a kimerülés elkerülése. Abba kell hagyni a mozgást, ha romlanak a tünetek, például fokozódik fulladás, vagy ha szédülés vagy mellkasi fájdalom tapasztalható.
Szívbetegek csak kardiológiai ajánlással sportoljanak
Mint az ajánlásból is látható, számos szempontot kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy adott szív-érrendszeri beteg számára megfelelő, biztonságos, hatékony és persze élvezhető mozgásprogramot ajánlhassunk.
– hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ – Prima Medica kardiológusa. – Éppen ezért alapos kivizsgálás előzi meg az életmód-, és ezen a belül a mozgásprogram kidolgozását szívelégtelenséggel élőknél. Ha megvannak a kardiológiai eredmények, akkor kardiológus, életmód orvos iránymutatása alapján mozgásterapeuta segíthet a megfelelő intenzitást, időtartamot, mozgásformát meghatározni, hogy az edzés ne csak biztonságos legyen, de még az alapállapotot is javítsa.
Összeségében tehát elmondható, hogy szívelégtelenség esetén sem tilos a mozgás, sőt, megfelelő beállítva, rendszeres ellenőrzés mellett számos előnyös hatása lehet. A betegeknek azonban feltétlenül szükséges a rendszeres kardiológiai kontroll és lehetőleg a mozgásterapeuta iránymutatása.
Összegzés
- A szívelégtelenség diagnózisa után sokan tévesen azt hiszik, hogy tilos a mozgás, pedig orvosi ellenőrzés mellett kifejezetten ajánlott.
- A megfelelően összeállított, rendszeres fizikai aktivitás segíthet javítani a szív-érrendszer egészségét még szívelégtelenség esetén is.
- A betegséggel élőknek egyéni, személyre szabott mozgásprogramot kell kialakítani, figyelembe véve az aktuális állapotot és gyógyszeres kezelést.
- A teljes ágynyugalom hosszú távon rontja az állapotot, ezért javasolt a könnyű séta, lassú kerékpározás vagy úszás – a rendszeresség és a kíméletesség a legfontosabb.
- Szívbetegek csak kardiológus és mozgásterapeuta iránymutatása alapján sportoljanak, rendszeres kontroll mellett a mozgás biztonságos és hasznos lehet.
Szívbetegség után ezen múlhat az élete: ezt az egy dolgot ne hanyagolja el!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
