Amikor a stroke nem az, aminek látszik: ezekkel a betegségekkel lehet a leginkább összekeverni
Néhány állapot, például az aurás migrén, a hipoglikémia és a belső fül betegségei is utánozhatják a stroke tüneteit.
A stroke – legyen szó agyvérzésről vagy agyi érelzáródásról – az egyik legsürgetőbb orvosi vészhelyzet. Az időben történő felismerés életet és agysejteket menthet. Csakhogy a tünetek nem mindig egyértelműek: bizonyos kórképek megtévesztően hasonlíthatnak rá, és így a beteg, sőt sokszor az orvos is először más irányban kezd el gondolkodni. Érdemes tisztában lenni azzal, milyen állapotok okozhatnak „stroke-mimikrit”, vagyis megtévesztő tüneteket.
Epilepsziás roham
Az epilepsziás görcsroham után a beteg gyakran zavart, nehezen beszél, egyik végtagja gyengébb lehet. Ez a jelenség a Todd-parézis, amely átmenetileg szinte ugyanúgy festhet, mint egy stroke. A különbség, hogy ez néhány órán belül fokozatosan javul, míg az agyi érkatasztrófa tünetei többnyire tartósak.
Migrén aurával
A migrénes rohamot megelőző aura gyakran jár látászavarral, zsibbadással, beszédnehézséggel. Ezek a panaszok – különösen, ha valakinél először jelentkeznek – könnyen összetéveszthetők a stroke-kal. A migrén tünetei azonban többnyire lassabban alakulnak ki, míg a stroke hirtelen, robbanásszerűen jelentkezik.
Hipoglikémia
Az alacsony vércukorszint szédülést, zavartságot, beszédzavart és akár eszméletvesztést is okozhat. Ezért a sürgősségi ellátás során a stroke gyanús betegeknél az első vizsgálatok között van a vércukormérés. Egy pohár cukros folyadék vagy glükóz infúzió látványosan javíthat a tüneteken – amitől azonnal kiderül, nem agyi érkatasztrófáról van szó.
Agydaganat vagy agytályog
Az agyban növekvő térfoglaló folyamat, például daganat vagy tályog, fokozatosan okozhat beszéd- és mozgászavart, látásromlást, görcsrohamokat. Bár ezek a tünetek lassabban fejlődnek ki, sürgősségi helyzetben – például amikor a beteg hirtelen rosszabbodik – könnyen felmerülhet stroke gyanúja.
Bell-féle bénulás
Ez az állapot a nervus facialis, az arcideg gyulladása miatt alakul ki, és féloldali arcgyengeséget, szájzug-lecsüngést, szemhéjzárási nehézséget okoz. Bár az arc hirtelen eltorzulása hasonlíthat a stroke-ra, itt nincs végtaggyengeség, és a szem- illetve homlokizom is érintett, ami segít a megkülönböztetésben.
Szédüléssel járó belső fül betegségek
A hirtelen fellépő egyensúlyzavar, forgó szédülés és hányinger – például a Menière-betegségben vagy a vestibularis neuritiszben – ijesztően hasonlíthat az agytörzsi stroke tüneteire. Az orvos ilyenkor különféle neurológiai tesztekkel igyekszik eldönteni, vajon belső fül eredetű vagy agyi keringési zavarról van-e szó.
Fertőzések és gyulladásos állapotok
Bizonyos agyi fertőzések (például encephalitis) és autoimmun betegségek (mint a sclerosis multiplex első fellángolása) is okozhatnak látászavart, bénulást, beszédproblémát. Ezeknél gyakran kísérő tünet a láz vagy az elhúzódó, hullámzó panaszok, ami segíthet a differenciálásban.
Átmeneti iszkémiás roham (TIA)
Bár nem klasszikus tévesztés, mégis fontos kiemelni. A TIA a stroke-hoz hasonló tünetekkel jár, de rövid időn belül – általában 24 órán belül – teljesen megszűnik. Ettől azonban nem kevésbé veszélyes, hiszen komoly figyelmeztető jel, hogy a későbbiekben valódi, maradandó károsodást okozó stroke következhet be.
Fontos mielőbb különbséget tenni?
Mert a stroke ellátásában az idő a legnagyobb ellenség. A „time is brain” elv szerint minden percben millió szám pusztulnak az idegsejtek. Ha a tüneteket más betegséggel keverik össze, a késlekedés maradandó károsodást eredményezhet. Ezért van szükség sürgős képalkotó vizsgálatokra (CT, MR), amelyek egyértelmű választ adnak.
Az üzenet világos: ha valakinél hirtelen beszédzavar, féloldali gyengeség vagy látásvesztés jelentkezik, azonnal mentőt kell hívni – akkor is, ha végül nem bizonyul stroke-nak. A biztonság ugyanis mindig többet ér, mint a bizonytalanság.
7 tévhit a sztrókról - nem csak időseket érinthet!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
