Tüdőgyulladás jelei: sokan azt hiszik, hogy csak nátha
Tévhit, hogy a tüdőgyulladás minden esetben egyértelmű, komoly panaszokkal jelentkezik. Az enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.
Vírus és baktérium is okozhatja
A tüdőgyulladás - leggyakrabban pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott- fertőzés következtében alakul ki. A betegség vírusos eredetű is lehet, leggyakrabban influenza szövődményeként jelentkezhet.
A baktériumok által okozott tüdőgyulladások jellegzetes tünetei:
- a hirtelen kialakuló, magas láz,
- gyakran hidegrázás,
- köhögés,
- rossz általános közérzet,
- sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom különösen csecsemőkorban gyakori,
- súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám, zavartság alakulhat ki.
Az ún. atípusos baktériumok által okozott betegség ettől eltérően, alattomosan jelentkezhet:
- hőemelkedés, fáradékonyság, száraz köhögés, hasmenés, esetleg ízületi fájdalmak bevezető tüneteivel, majd nehézlégzés kialakulásával.
Életkorral is változnak atünetek
Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás.
Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt. Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz.
Tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkas röntgenvizsgálatra van szükség
Forrás: EgészségKalauz
Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.
Tüdőgyulladás diagnózisa, kezelése
A hagyományos orvosi vizsgálat mellett, tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás azonban 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok is (pl. vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb vihetik az orvost a betegség megítélésében.
A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kezeljük. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását.
Tények és tévhitek a tüdőgyulladásról: amit sokan rosszul tudnak - kattintson!
A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek / penicillin-származékok, az atípusos baktériumokra ellen viszont hatástalanok. Ha a beteg állapota súlyos, nincs idő bakterológiai eredményekre várni, empirikusan- azaz "vakon" kell elkezdeni a beteg kezelését, ekkor két különböző támadáspontú, a felmerülő kórokozók mindegyikére ható antibotikumra lehet szükség.
Nézze meg a videót: kattintson!
A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális felülfertőzések kezelésére, ill. ennek megelőzése céljából antibiotikum adása szükséges, influenzás fertőzés esetében azonnal megkezdett antivirális kezelés mellett. A lázcsillapítás és a rendszeres folyadékpótlás minden esetben elengedhetetlen.
A tüdőgyulladásos beteg kezelése és megfigyelése a teljes gyógyulás, illetve a betegség aktivitásának a megszűnéséig tart. A tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, az esetek néhány százalékában valamilyen maradvány maradhat a tüdőben.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
