Szponzorált tartalom

Hol tart a vakcinakutatás? Magyar szakorvos avat be a koronavírus járvány részleteibe

#koronavírus #koronavírus vakcina #Kína #cseppfertőzés
2020.10.20.

A magyar szakorvos a koronavírus járvány (Covid-19) jelenlegi helyzetébe ad betekintést, érintve a vakcinakutatás friss eredményeit és a hétköznapokban alkalmazható, hatékony védekezési módszereket.

Nehéz helyzetben van az a szerző, akinek olyan dologról kell egy kicsit más megvilágításból írnia, ami ebben az évben az egész világra rendkívül nagy hatással volt, illetve sajnos még van is. Az új típusú koronavírus-járvány rányomta bélyegét 2020-ra. Nincs olyan szegmense az életünknek, melyre ne lett volna hatással a fertőzés. Dr. Móri István Péter, az Oktogon Medical Center fül orr gégész szakorvosának cikke következik.

Átalakult a munkánk, a szabadidőnk, a korlátozások megjelenésével kapcsolataink, gyermekeink oktatása, de még a mindennapi tevékenységeink is. Az arcmaszk, mely korábban az egészségügyi intézményekben dolgozók munkaeszköze volt, mára a mindennapi viseletünk részévé vált. A járvány következtében jelentős biztonsági intézkedéseket vezettek be, illetve tartják fenn még ma is. Tudomásul kell vennünk, hogy ez a szituáció mindannyiunk számára ismeretlen.

A XXI. század emberisége – a high-tech eszközpark és a fejlett kommunikáció – ellenére sem volt felkészülve egy ilyen csapásra. Egy csak elektronmikroszkóppal látható vírus embereket öl- vagy betegít meg, munkahelyeket tesz tönkre, családok megélhetését fenyegeti, országok gazdaságát kényszeríti térdre. Teljes bizonytalanságban tart minket. Nem tudjuk, meddig – tart még, lesznek-e újabb hullámok, kezelhető, megelőzhető lesz-e a betegség. Nem voltunk felkészülve egy ilyen ellenségre.

A járványhelyzet Magyarországon

A vírus magyarországi megjelenését követően tett intézkedések miatt az egészségügyi rendszeren is viszonylag gyors, alapvető változások történtek. Megváltozott a járóbetegek fogadása, a fekvőbeteg-gyógyintézetek egy részét – a szerző munkahelyét is – úgynevezett járványkórházakká minősítették. Ez azt jelentette, hogy a bizonytalan panaszokkal jelentkező – de még nem bizonyított – betegeket „intermedier” osztályokon kezelték a COVID-tesztek eredményének megérkezéséig, majd az azok birtokában folytatódott a páciensek gyógyítása.

Szükség volt a kórházak átmeneti strukturális átalakítására is. Ki kellett jelölni osztályokat a bizonytalan tünetekkel rendelkező betegek számára. Meg kellett oldani a hatalmas mennyiségű mintavételt is a tesztekhez. Ezen intézkedések óriási feladatot róttak a kórházak vezetésére, de természetesen a dolgozókra is. Nővérek és orvosok hónapokon át az eddigi osztályuk helyett más munkakörben voltak kénytelenek dolgozni. Óriási mentális és fizikai teher- volt ez mindenkinek.

Mit hoz a jövő?

A kis visszatekintés után nézzünk a jövőbe, hiszen sajnálatos módon az is tele van bizonytalanságokkal. Lesz-e második hullám? Vagy még az első sem zajlott le? Mi lesz az iskolák és óvodák indulása után? Mikor állhat helyre a mindennapi élet? Van-e vagy lesz-e optimális oltóanyag? Kezelhető lesz-e a koronavírus fertőzés? Sok mindent hallunk, olvasunk, de egyértelmű választ sajnos egyik kérdésre sem kaptunk még. Valószínű – mint oly sok más dologban – az idő fog ezekre a kérdésekre választ adni.

Hol tart most a vakcinakutatás?

A híradásokból folyamatosan úgy értesülhet a lakosság, hogy már készülnek az első koronavírus elleni vakcinák, melyek lehetőséget adnának a járvány megfékezésére. Rendkívül nehéz azonban eligazodni a rengeteg információ között, hiszen párhuzamosan több ország is belekezdett az ellenanyag kidolgozásába, azonban úgy tűnik, hogy Oroszország és Kína lehet az első, akik működőképes oltóanyagot tudnak piacra dobni.

Egyelőre sikeresnek tekinthető az orosz vakcina

Egészen megnyugtató hírek érkeztek szeptember elején az oroszok által fejlesztett oltóanyagról, a The Lancet néven ismert orvosi szaklap információi szerint ugyanis sikeresnek nevezhetők az első kísérletek. Bár egyelőre csak nagyon kis mintavétellel dolgoztak a kutatók, azonban már 76 önkéntest oltottak be az ellenanyaggal, a 42 napig tartó megfigyelési időszak során csak enyhe mellékhatásokról (pl. lokális duzzanat az oltás helyén, hőemelkedés, izom-ízületi fájdalom) számoltak be. Súlyos szövődményt nem regisztráltak, pozitív immunreakciót viszont igen, ezáltal a 18 és 60 év közötti páciensek mindegyikében megjelent a COVID-19 vírussal szembeni védekezésre alkalmas ellenanyag és az úgynevezett T-sejtes immunválasz is.

A kutatók kiemelték, hogy a kisszámú egészséges önkéntesen – döntően fiatal férfiakon – végzett eddigi vizsgálatok nem alkalmasak messzemenő következtetések levonására, ezáltal mindenképpen szükség lesz az ilyenkor szokásos placebo-kutatásokra, valamint a hónapokig tartó alaposabb megfigyelésekre ahhoz, hogy szélesebb körben is elindulhassanak az oltások. Önkéntes alapon természetesen addig is egyre többen adatják be maguknak a Szputnyik V névre keresztelt vakcinát Oroszországban, így a bizalmat erősíti, hogy Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester és Szergej Sojgu védelmi miniszter is csatlakoztak azok közé, akik vállalták az oltást.

Kínában már előrehaladottak a tesztek

Az oroszokhoz mérten sokkal előrehaladottabb állapotban van a kínaiak koronavírus elleni vakcinája, amiből rögtön kétféle is készül, így a Sinovac és a CNBG terméke, melyek már több országban tesztelés alatt állnak, előbbi szeptember elején hivatalosan is bemutatkozhatott a Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi Vásáron. Ezzel egyetemben Kínában már neki is álltak a forgalmazásnak, azonban egyelőre csak kivételes esetekben egyfajta sürgősségi járványmegelőző helyzetekben alkalmazzák, aminek az oka leginkább az, hogy a tömeges tesztelések még csak most zajlanak, így amíg nincs átfogó visszajelzés és eredmény az esetleges mellékhatásokról, addig a széleskörű alkalmazásról szó sem lehet.

Ezek a tesztelések azonban már javában zajlanak, ráadásul nemcsak Kínában, hanem a világ más részein is. Az első két fázis után ugyanis a harmadik szakaszba érve már Szerbiában és Pakisztánban egyaránt bevetik a CNBG vakcinát, míg a Sinovac terméke Brazíliába és Indonéziába juthat el, aminek részeként legalább 50 ezer embert olthatnának be velük. Ez kifejezetten jelentős aránynak tekinthető, aminek köszönhetően elegendő adat állhat az orvosok rendelkezésére ahhoz, hogy a vakcinák egyrészt biztonságosak, másrészt hatásosan alkalmazhatók a COVID-19 ellen. A jelenlegi előírások alapján a klinikai fázisban lévő oltóanyag hatásait biztonsági okokból legalább két éven át kell követniük a kutatóknak. A The Reuters beszámolója szerint mindkét oltóanyag esetén az utolsó szakaszban vannak a vizsgálatok, de az egészségügyi dolgozókat Kínában már például mind beoltották, mert a magas rizikófaktorú csoportba tartoznak.

Vannak jó tanácsok?

Van, amiket érdemes betartani ahhoz, hogy magunk se fertőződjünk meg, de a környezetünket is védjük? Szerencsére erre a válasz egyszerűbb: igen, van!

Tekintettel arra, hogy a vírus terjedésének fő útja a cseppfertőzés, ennek megakadályozása a legfontosabb teendőnk. Mit tehetünk?

- Az elmúlt hónapokban olyan sokat használt, még többet szidott arcmaszkok használata több, mint javasolt. Ez jelenleg egy olyan eszköz, mely ha nem is 100 százalékosan, de mindenképpen véd, nemcsak a koronavírus, hanem az összes légúti kórokozó ellen.

- A másik fontos szabály a személyi higiéné fokozott betartása! Kézmosással, kézfertőtlenítéssel jelentősen csökkenthetjük a fertőzés veszélyt.

- Mivel köztudott, hogy a koronavírus cseppfertőzéssel terjed, ezért rendkívül fontos a távolságtartás még abban az esetben is, ha ez esetleg türelmet vagy több időt követel tőlünk bizonyos esetekben, így például a boltban várakozva.

- Használjunk maszkot orrunk (!) és szájunk eltakarására zárt helyiségekben, ahol többedmagunkkal tartózkodunk. Fennáll az esélye, hogy más emberekkel közvetett módon érintkezhetünk. Ilyen helyek például a boltok, ahol mások által is megfogott termékek között válogathatunk, vagy a forgalmasabb helyek, ahol többek között a kilincsek jelenthetnek veszélyforrást. Szemünket, orrunkat ne dörzsöljük, hazatérve kezünket fertőtlenítsük!

- Hogy a munkából vagy az iskolából való hazaérkezés után fertőtlenítjük a kezünket, az ma már egyfajta rutinnak tekinthető, azonban sokan nem foglalkoznak például az arcuk megtisztításával vagy a ruhájuk lecserélésével, holott ezeken a felületeken szintén sok kórokozó megtelepedhet. Mindig indítsuk tehát a hazaérkezést egy alapos mosakodás mellett egy átöltözéssel!

- A jelenlegi ismeretek alapján a járvány az időseket és a krónikus betegségtől szenvedőket érinti a legsúlyosabban, általában ezek azok az esetek, melyek akár kórházi ellátást is igényelhetnek, emiatt nagyon fontos, hogy idős hozzátartozóinkat a fenti óvintézkedések betartásával megóvjuk a fertőzéstől.

Az elmúlt napok esetszám-növekedésének ütemét aggódva figyeljük. Előbb-utóbb a környezetünkben is lesz olyan, aki pozitív, remélhetőleg panasz- és tünetmentes lesz. Reméljük, hogy a megbetegedések száma a mostanihoz képest csökkenni fog. Ehhez a társadalomnak „észnél kell lennie”! A jó magyar virtust most arra használjuk fel, hogy megbirkózunk a járvánnyal!

Ehhez kívánok mindenkinek jó egészséget!

Dr. Móri István Péter, fül orr gégész szakorvos

Szakmailag lektorálta: Dr. Dezsényi Balázs, infektológus

Forrás: Oktogon Medical Center