A kézremegés nem feltétlenül jelent betegséget, ha azonban rendszeresen jelentkezik, fokozódik, vagy más tünetek is társulnak hozzá, érdemes kivizsgáltatni, mert többek között neurológiai betegség, pajzsmirigy-túlműködés, alacsony vércukorszint vagy gyógyszermellékhatás is állhat a háttérben.
A kézírás megváltozását könnyű azzal magyarázni, hogy kevesebbet írunk kézzel, fáradtak vagyunk, esetleg egyszerűen elszoktunk a toll használatától. Ha azonban valakinek korábban nem volt problémája az írással, majd feltűnően ügyetlenebbé válik a keze, romlik a finommozgása, elejt tárgyakat, vagy más neurológiai tünetek is jelentkeznek, a változás kivizsgálást igényelhet.
Sok esetben a kézremegés nem súlyos betegség jele, hanem a szervezet figyelmeztetése.
A Parkinson-kór nem egyik napról a másikra jelenik meg. Évekig, sőt évtizedekig zajló folyamat előzi meg a diagnózist. A kézremegés csupán egy állomás ezen az úton – sokaknál nem is az első.
Sokan a remegést tartják a Parkinson-kór legfontosabb figyelmeztető jelének, de egyes tünetek jóval korábban jelezhetik a problémát. Ezek többnyire nem is kapcsolódnak a mozgászavarhoz.
Az állapot nem életveszélyes, de jelentősen befolyásolhatja az életminőséget. Egy egyszerű aláírás, egy csésze kávé megtartása vagy a telefon kézben tartása is kihívássá válhat. Sokan emiatt szociálisan is visszahúzódóbbá válnak, mert kellemetlennek érzik a látható tünetet.
Időnként mindenkivel előfordul, hogy remeg a keze – például erős stressz, fáradtság vagy izgalom hatására. Ilyenkor nincs ok aggodalomra, a jelenség általában ártalmatlan és átmeneti. Ha azonban a kézremegés rendszeresen jelentkezik, esetleg nyugalmi állapotban is tapasztalható, érdemes utánajárni, mi állhat a háttérben.
A Parkinson-kór egyik legismertebb és legjellegzetesebb tünete a kézremegés, amely eleinte leginkább csak az egyik oldalon alakul ki, és esetleg remeghet a láb és az áll is. Ugyanakkor nem minden kézremegés oka a Parkinson, ez csak az alapos kivizsgálás során derülhet ki.