Így lesz az ősz gyümölcséből ízletes desszert.
Ahogy rövidülnek a nappalok, és egyre korábban lesz sötét, sokan azt vesszük észre, hogy fáradékonyabbak, kedvetlenebbek, nehezebben kelnek fel reggelente, és kevésbé van kedvük a megszokott tevékenységeikhez. A természetes fény mennyiségének csökkenése az agy működésére, a hormonális folyamatokra és a szervezet belső órájára is hatással lehet.
Bár a köztudatban az ízületi fájdalom leginkább a térd- és csípőproblémákkal kapcsolódik össze, az őszi időjárás-változás az egyik leggyakoribb, mégis keveset emlegetett kézsebészeti problémát, a hüvelykujj tövének ízületi porckopását is fájdalmasan felerősíti.
Amint rövidülnek a napok, sokan elkezdik szedni a D-vitamin-kiegészítőket. Hiszen ősszel jóval kevesebb D-vitamint veszünk fel, mint nyáron. A kutatások szerint a felszívódás akár ötven százalékkal is növekedhet, ha a kiegészítőt ilyen étkezés mellé szedi.
Az őszi fáradtság és a hízás nem feltétlenül vezethetők vissza kizárólag az időjárásra vagy a kevesebb mozgásra.
Ahogy hűvösebbre fordul az idő, és egyre több időt töltünk zárt térben, ismét előtérbe kerülnek a különböző légúti fertőzések. Csodagyümölcs ugyan nincs, amely megakadályozná, hogy megbetegedjünk, az őszi kínálatban azonban több olyan gyümölcs is akad, amely C-vitaminnal, rostokkal és különböző növényi vegyületekkel járulhat hozzá az immunrendszer normális működéséhez.
Erősebb tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés jelentkezik allergiagyógyszer szedése mellett is? A korábban hatásos antihisztamin csökkent hatásosságára elsősorban az utalhat, ha a parlagfű szezonban a gyógyszer szedése mellett is fennmaradnak vagy visszatérnek az allergiás tünetek.
Ősszel egyre később világosodik és egyre hamarabb sötétedik, sokan pedig ezzel együtt fáradtabbnak, kedvetlenebbnek vagy aluszékonyabbnak érezhetik magukat. Ilyenkor nem feltétlenül arról van szó, hogy hiányoljuk a nyarat: a kevesebb természetes fény a belső óránkra, az alvásunkra és a hangulatunkat befolyásoló biológiai folyamatokra is hathat.