A neuroendokrin daganatok a daganatos megbetegedések egy ritka - de nem veszélytelen - alcsoportját képezik.
A hólyagrák a második leggyakoribb urológiai daganat. Férfiakban majd háromszor olyan gyakran fordul elő, mint nőkben.
A májrák az egyik legcsendesebb, mégis leggyorsabban pusztító daganattípus, amely gyakran már csak előrehaladott stádiumban okoz észrevehető tüneteket.
Prékancerózisnak nevezzük a rákot megelőző állapotot. Léteznek fakultatív és obligát (kötelező) prékancerózisok. Fakultatív esetben az elváltozás csak meghatározott valószínűséggel fajul rákká, obligát prékancerózisoknál viszont minden esetben, ha nem kezelik megfelelő módon.
A here szilva nagyságú és formájú páros mirigyszerv, mely a hímivarsejtek és egyes férfihormonok (tesztoszteron) termeléséért felelős. A hererák valójában a herékben előforduló összes rosszindulatú daganatot magába foglaló gyűjtőfogalom. A rák (definíció szerint hám eredetű rosszindulatú daganat) mellett a herében számos, sok esetben ismeretlen eredetű rosszindulatú daganat is előfordulhat. Tágabb értelemben ezeket is a hererákok csoportjába soroljuk.
A gége hámrétegéből kiinduló daganatos elváltozás (laphámrák), amely mind az előfordulás gyakoriságában, mind jelentőségében kiemelkedik a gége daganatai közül.
Daganatoknak nevezzük a kiindulási szervtől idegen sejtszaporulatot, szövettöbbletet. A daganat lehet jóindulatú és rosszindulatú. A két daganatcsoport közötti lényeges különbségek a következők:
Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is az endometriumrák (méhtestrák) a nők körében a 4–5. leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat. A változókor előtti esetek aránya alacsony, 5–10 %, az esetek döntő többsége 50-60 éves korban jelentkezik. A változókor előtt legfeljebb az esetek 5%-a következik be.