Poszttraumás stressz zavarok a súlyos testi és lelki megrázkódtatások, fizikai és pszichés traumák hatására kialakult szorongásos kórképek.
A múlt kísértő árnyéka: Poszttraumás stressz. Bárki tapasztalhat vagy átélhet olyan súlyosan traumatikus élményt, amelyet nem képes egyedül feldolgozni, csak segítséggel. Noha általában képesek vagyunk önmagunk megoldani az ilyen helyzeteket és feldolgozni a szörnyű élményeket az emberek több mint 30%-a akár éveken keresztül is komoly tünetekkel járó betegséggel él együtt, amennyiben feldolgozhatatlan traumás eseményt élt át – ezt nevezik poszttraumás stressz rendellenességnek.
Egy átlagos munkanapján Pamela hirtelen erős szívdobogást érzett, mellkasa elszorult. Úgy érezte, egész testét elborítja a fájdalom, és mindjárt meghal. Azon nyomban felkereste orvosát, aki a tüneteknek nem fizikai okot tulajdonított. Pánikrohamnak diagnosztizálta. Pamela azokat az embereket szimbolizálja, akik gyógyszeres kezeléssel akarnak segíteni lelki problémáikon. Valójában minden harmadik ember nem testi panaszokkal, hanem lelki gondokkal fordul orvoshoz.
Ötször annyi amerikai közép- és főiskolás diák szenved szorongástól és egyéb mentálhigiéniai betegségektől, mint az 1930-as évek diákjait sújtó nagy depresszió időszakában.
Amerikában kifejlesztettek egy olyan mobil eszközt, ami zeneterápia segítségével a kórházban ápolt gyermekek félelmét, elszigeteltségét és fájdalmát oldja.
A Purdue Egyetemen végzett friss kutatás szerint az állandó aggodalmaskodással összefüggő személyiségjellemzők korai halálhoz vezethetnek, legalábbis részben azért, mert ezek a személyek hajlamosabbak egészségtelen szokásokat felvenni, például dohányozni.
A túl kevés alvás kétszeresére növeli kisgyerekeknél az elhízás kockázatát, valamint növeli az esélyt a szorongás és a depresszió későbbi kialakulására - közölték amerikai kutatók.