Ha valaki nem fogyókúrázik, nem sportol többet, és az étkezési szokásai sem változtak, mégis látványosan csökken a testsúlya, azt érdemes komolyan venni. A nem szándékos fogyás mögött egészen hétköznapi okok mellett pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, emésztőrendszeri probléma, depresszió vagy akár daganatos betegség is állhat.
A gyerekek már nemcsak használják az MI-t: kapcsolatot is kialakíthatnak vele.
Órákkal vagy akár napokkal később is azon gondolkodik, mit kellett volna másképp mondania, vajon mit gondolhatott önről a másik, vagy miért viselkedett úgy, ahogy? Az események ismételt átgondolása bizonyos mértékig természetes, ha azonban ugyanazok a negatív gondolatok újra és újra visszatérnek anélkül, hogy közelebb vinnének a megoldáshoz, ruminációról, vagyis kényszeres tépelődésről lehet szó.
Sok mindenben hasonlít a két állapot egymáshoz, ám fontos különbséget tenni köztük.
A depresszió és a krónikus testi betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy egy tartós betegség miatt valaki érthető módon rosszabbul érzi magát. A két probléma kölcsönösen hathat egymásra: bizonyos krónikus betegségek növelhetik a depresszió kialakulásának kockázatát, a depresszió pedig megnehezítheti az alapbetegség kezelését, és ronthatja az életminőséget.
Vajon mi bántja a leginkább az X generáció tagjait?
Kiderült, miért tűnik minden rosszabbnak depresszióban: az agyunk ilyenkor máshogy kapcsolhatja össze az emlékeket, mint egyébként szokta.
Nem csak a génjeinken múlik, milyen gyorsan öregszik a szervezetünk. Több olyan hétköznapi szokásunk is lehet, amely éveken keresztül észrevétlenül gyorsíthatja az öregedéssel összefüggő folyamatokat.