Sokáig más betegségnek tűnhet: ezért nehéz időben felismerni a limfómát

2026. szeptember 15. 15:24

Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. A Magyar Rákellenes Liga idén is biciklis felvonulással hívja fel a figyelmet a betegség megelőzésére, a daganatos betegségek általános tüneteinek fontosságára, valamint az onkoszorongás jelenségére. Ez utóbbira reflektál a Világnap idei szlogenje is: Nem vagy egyedül!

Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja, amely a betegség megelőzésére és az onkoszorongásra hívja fel a figyelmet.
A limfóma egy sokszínű hematológiai daganat, évente mintegy 2000 esetet diagnosztizálnak Magyarországon.
A limfómát nehéz felismerni, mivel nincsenek jellegzetes tünetei, így gyakran összetéveszthető más betegségekkel.
Az onkoszorongás nagy számban érinti a betegeket és gondozóikat, tartós mentális terhet jelentve az életminőségre.
A Magyar Rákellenes Liga minden évben kerékpáros felvonulással és szemléletformáló rendezvényekkel segíti az érintetteket és a tudatosság növelését.

Már 22 éve minden év szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. A Limfóma Szövetség (Lympfoma Coalition) nemzetközi nonprofit szervezet célja a figyelemfelhívás, a betegek edukálása és a betegségtudatosság erősítése.

A limfóma sokszínű betegség, több mint 80 különböző megbetegedést takar. Magyarországon mintegy 2000 esetet diagnosztizáltak évente, és 600 honfitársunk haláláért felelősek e betegségek.

A limfómák egy része ma már gyógyítható, és számos további típus pedig jól kezelhető, azonban a helyzetet megnehezíti, hogy a limfóma betegséget nehéz felismerni, nincsenek jellegzetes tünetei, elsődleges jeleit könnyű összekeverni akár az influenza, vagy más egyéb betegség tüneteivel.

A limfóma ún. hematológiai (vérképzőszervi) daganat, ellentétben a „klasszikus” (szolid) tumorokkal – amikor a sejtek tömör szövetként növekednek –, így a kezelésük és gyógyításuk is eltérő. Talán ebből, és az „általánostól” eltérő kezelésből adódóan, a limfómákban érintett betegek körében nagyon jelentős az onkoszorongás (Cancer-Related Fear).

A rák kiújulásával vagy előrehaladásával kapcsolatos félelem jelentősen befolyásolhatja az érintett életminőségét. A Limfóma Szövetség által végzett átfogó betegfelmérés (79 ország, 11.170 érintett) szerint a limfómás betegek kétharmada (67%) érintett az onkológiai szorongásban (sorrendben: a betegség kiújulásától való félélelem, depresszió, szorongás, izoláció) és ez egyeseknél több mint 8 évig is fennállhat.

Az érintett betegeket gondozóknak pedig már 91 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt fél évben valamilyen mentális kihívással szembesült!

Mik a tünetek?

Az onkoszorongás különböző súlyosságban jelentkezhet:

· Enyhe – Alkalmankénti gondolatok a rákkal kapcsolatban, szorongáscsúcsokkal, amelyek néhány nap múlva elmúlnak. Ezen alkalmakat külső tényezők váltják ki, például kontrollvizsgálatok.

· Közepes vagy súlyos – Gyakoribb gondolatok a rákkal kapcsolatban, külső kiváltó okok nélkül (hetente egyszer vagy többször), a gondolatok kontrollálhatatlanságának érzékelése, és a kapcsolódó szorongás erős érzése.

A súlyos onkoszorongás klinikailag jelentősnek tekinthető, és valószínűleg nem gyógyul magától beavatkozás nélkül.

Klinikailag jelentős vagy súlyos onkológiai szorongás a következő tünetekkel társulhat:

1. Halállal kapcsolatos gondolatok

2. Magányosság érzése

3. A rák visszatérésének hite

4. Bizonytalanság megélése

5. Nehezen kontrollálható, rákkal kapcsolatos gondolatok és képzetek

6. Napi és visszatérő gondolatok

7. 30 percig vagy tovább tartó gondolatok

8. Szorongás megélése

9. Idővel fokozódó szorongás megélése

10. Az egyén mindennapi életére gyakorolt hatás

Mit tehetünk?

Az elmúlt években számos tanulmány értékelte a különféle beavatkozásokat. Az onkoszorongás kezelését segítő beavatkozások közé tartoznak:

· Tudatos lét

· A félelmek kezelése

· A bizonytalanság kezelése

· Az irányítás megszerzése

· A beteg és az egészségügyi szolgáltató közötti kommunikáció javítása

· A stressz kezelése tanácsadással

A világnapra történő figyelemfelhívás érdekében a Magyar Rákellenes Liga idén is kerékpáros felvonulást szervezett. A kerékpározás szeptember 15-én 10 órakor indult a DPC Szent László Kórházból. Mivel e betegség színe a zöld, a résztvevők zöld színű öltözékkel vagy kiegészítőkkel fejezhették ki szolidaritásukat.

A kerékpározást Dr. Szilágyi Örs, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója, valamint Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke vezette.

A fővárosi rendezvény támogatója a BKK, amely MOL Bubi kerékpárokat biztosított az eseményre.

A fővárosi esemény megvalósításában a Liga partnerei a Budavári Polgárőrség és a Budapesti Rendőr Főkapitányság, az Országos Onkológiai Intézet és a Dél-pesti Centrumkórház Szent László Kórház.

A rendezvény fővédnöke: Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa.

Figyelmébe ajánljuk

Éjszakai izzadás és reggeli fáradtság: ilyen, ha limfóma okozza

Gyakori kérdések a limfómáról

Melyek a limfóma jellegzetesebb tünetei?

A limfóma egyik leggyakoribb jele a rendszerint fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás, amely leginkább a nyakon, a hónaljban vagy a lágyékhajlatban észlelhető. Figyelmeztető tünet lehet még a nem szándékos fogyás, a visszatérő vagy tartós láz, az erős éjszakai izzadás, a szokatlan fáradtság és a testszerte jelentkező viszketés. A mellkasban vagy a hasüregben megnagyobbodó nyirokcsomók köhögést, légszomjat, mellkasi nyomást, hasi fájdalmat vagy teltségérzetet is okozhatnak.

Örökölhető a limfóma?

A limfóma általában nem közvetlenül öröklődő betegség. Ha valakinek közeli hozzátartozója limfómában szenvedett, valamelyest magasabb lehet a kockázata, de az érintettek többségének családjában korábban nem fordult elő ilyen daganat. Önmagában a családi előzmény még nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan kialakul.

Minden megnagyobbodott nyirokcsomó limfómára utal?

Nem. A nyirokcsomók leggyakrabban valamilyen fertőzés vagy gyulladás miatt duzzadnak meg, majd az alapbetegség rendeződésével fokozatosan visszahúzódnak. Orvosi vizsgálat indokolt, ha a csomó tartósan megmarad, növekszik, keménynek vagy rögzültnek tűnik, illetve más, nehezen magyarázható panasz társul hozzá.

Kimutatható a limfóma egy egyszerű vérvétellel?

A vérvizsgálat jelezhet eltéréseket, és fontos információt adhat az általános egészségi állapotról, de önmagában rendszerint nem elegendő a limfóma igazolásához vagy kizárásához. A biztos diagnózishoz általában szövettani mintavételre, vagyis biopsziára van szükség.

Hogyan állapítják meg, hogy milyen limfómáról van szó?

A kivizsgálás során eltávolíthatják egy nyirokcsomó egészét vagy egy részét, amelyet patológus vizsgál meg. A szövettani, immunológiai és molekuláris elemzés segítségével meghatározható a limfóma pontos típusa. Képalkotó vizsgálatokkal – például CT-vel vagy PET-CT-vel – azt is felmérhetik, hogy a betegség a szervezet mely területeit érinti.

Mindig azonnal meg kell kezdeni a kezelést?

Nem feltétlenül. Egyes lassan növekvő limfómáknál, ha a betegnek nincsenek jelentős panaszai és a betegség nem veszélyezteti a szervek működését, az orvos rendszeres ellenőrzést javasolhat. Ez az úgynevezett aktív megfigyelés nem a beteg magára hagyását jelenti: a kezelést akkor kezdik el, amikor annak valódi előnye várható.

Mit jelent a limfóma stádiuma?

A stádium azt mutatja meg, hogy a betegség hány nyirokcsomó-régiót, illetve mely szerveket érinti. A magasabb stádium limfómánál nem feltétlenül jelent ugyanazt, mint a szolid daganatok esetében: előrehaladottabb kiterjedés mellett is lehet hatékony a kezelés, sőt bizonyos típusok gyógyíthatók. A kilátásokat a stádium mellett a limfóma altípusa, növekedési üteme és a beteg általános állapota is befolyásolja.

Műtéttel eltávolítható a limfóma?

A műtét elsősorban a diagnózishoz szükséges szövetminta megszerzésében játszik szerepet. Mivel a nyirokrendszer az egész szervezetet behálózza, egy érintett nyirokcsomó eltávolítása általában nem szünteti meg magát a betegséget. A kezelés típusától függően gyógyszeres terápia, immunterápia, célzott kezelés, sugárkezelés vagy ezek kombinációja jöhet szóba.

Létezik szűrővizsgálat a limfóma korai felismerésére?

Jelenleg nincs olyan, panaszmentes emberek számára ajánlott rutinszerű szűrővizsgálat, amely megbízhatóan kimutatná a limfómát. Ezért fontos, hogy a tartósan fennálló, szokatlan tüneteket ne hagyja figyelmen kívül, és szükség esetén forduljon háziorvoshoz.

EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ

limfóma