A magas önértékelésű és elismeréshajhászó típusú nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkező munkavállalóknál a munkahelyi unalom erősítheti a tökéletességre törekvést, a bizonyítási vágyat – állapítja meg a Corvinus egyetem friss kutatása.
- A Corvinus Egyetem kutatása szerint a magas önértékelésű, grandiózus nárcisztikus munkavállalók számára a munkahelyi unalom erősítheti a perfekcionizmust és a bizonyítási vágyat.
- 210 magyar munkavállaló online megkérdezésével vizsgálták a teljesítményorientáltság, munkahelyi unalom és nárcisztikus személyiségvonások kapcsolatát.
- A grandiózus nárcizmus a magas célok kitűzésével és kiváló teljesítményre való törekvéssel függött össze, míg a sérülékeny nárcizmus inkább a hibázástól való félelemmel.
- Az unalom nem mindenkinél jelent ugyanazt: egyes munkavállalók számára motiváló jelzés is lehet, hogy bizonyítaniuk kell.
- A kutatás kiemeli, hogy a személyiségvonások és munkahelyi helyzetek illeszkedése fontosabb, mint az egyes jellemvonások minősítése, és hogy a monotónia néhányaknál teljesítményösztönző is lehet.
A teljesítményorientáltság, a munkahelyi unalom és a személyiségvonások közötti kapcsolatot vizsgálta 210 magyar munkavállaló online megkérdezésével Marót Janka Laura, Szabó Zsolt Péter és Gulyás Réka, a Corvinus és az ELTE kutatócsoportjában. A vizsgálat két nárcizmustípust különített el: az ún. grandiózus nárcizmust, amely magabiztossággal, erős önérvényesítéssel és magas önértékeléssel járhat együtt, valamint a sérülékeny nárcizmust, amely inkább bizonytalansággal, kritikára való érzékenységgel és védekező működéssel függ össze. Az eredményekről idén májusban számoltak be a Current Psychology folyóiratban.
Bár a kutatók előzetesen azt várták, hogy az unalmasnak érzett munkahelyi helyzetek gyengítik majd a grandiózus nárcisztikus jegyekkel rendelkezők tökéletességre törekvését, ennek az ellenkezője történt. Minél unalmasabbnak élték meg a munkájukat, annál erősebb volt náluk a kapcsolat a grandiózus nárcizmus és a magas teljesítménystandardok között.
„Az unalom nem mindenkinél jelenti ugyanazt. Egyes, erősen teljesítményorientált munkavállalók számára akár jelzés is lehet arra, hogy bizonyítaniuk kell: képesek kitartani akkor is, amikor a feladatot nem tartják izgalmasnak” – mondta Marót Janka Laura, a kutatás vezető szerzője, a Corvinus Vezetéstudományi Intézetének kutatója.
A grandiózus nárcizmus inkább a perfekcionista törekvéssel függött össze, amely azt jelenti, hogy valaki magas célokat tűz ki maga elé, és igyekszik kiválóan teljesíteni. A sérülékeny nárcisztikus jegyekkel rendelkezőkre ezzel szemben inkább a perfekcionista aggodalom jellemző, ami a hibázástól, kritikától és elégtelenségtől való félelemmel jár.
A kutatás rámutat, hogy a személyiség és a munkahelyi helyzet illeszkedése fontosabb lehet annál, mint hogy egy-egy vonást egyszerűen jónak vagy rossznak címkézzünk. Az eredmények ugyanis nem jelentik azt, hogy a nárcizmus munkahelyi szempontból általában előnyös lenne, hiszen az arroganciával, versengéssel és visszajelzésekkel szembeni ellenállással járhat együtt.
Bár az unalmat nem mindig lehet kiiktatni – különösen olyan munkakörökben, ahol ismétlődő feladatokra is szükség van –, ilyenkor is érdemes figyelni arra, hogy kinek milyen motivációs környezet segít fenntartani a teljesítményt. A monotonitás egyeseknél romboló, másoknál viszont, megfelelő keretek között, akár teljesítményösztönző jelzés is lehet.
Nagy változás jön a fizetéseknél: a dolgozók is megtudhatják, mi alapján keresnek annyit, amennyit
- Nagy változás jön a fizetéseknél: a dolgozók is megtudhatják, mi alapján keresnek annyit, amennyit
- Egyetlen nap, ami évekre nyomot hagyhat: jön a Vállvetve Apával Nap a munkahelyeken
- Aki jobb céghez kerül, annak nemcsak a fizetése nő, de az egészsége is javul
- Sose csinálja ezeket egyszerre! Súlyos árat fizethet érte az agya
- A Z generáció nem motiválatlan: ilyen valójában a mai fiatalok helyzete
- Nem a valódi kora számít a munkahelyén – a biológiai öregedés az, amire figyelnek a munkáltatók
Gyakori kérdések
Hogyan lehet javítani a munkahelyi teljesítményt?
A jobb teljesítmény nem feltétlenül azt jelenti, hogy hosszabb ideig vagy nagyobb tempóban kell dolgoznunk. Sokszor többet számít, ha világosan meghatározzuk, mely feladatok valóban fontosak, és ezekre fordítjuk a legtöbb figyelmet. A nagyobb projekteket érdemes kisebb, jól teljesíthető lépésekre bontani, mert így könnyebb követni a haladást, és kevésbé érezzük kezelhetetlennek a munkamennyiséget.
Az is sokat segíthet, ha a legnagyobb koncentrációt igénylő feladatokat arra a napszakra időzítjük, amikor a leginkább frissek vagyunk. Nem mindenki teljesít ugyanúgy reggel és délután: érdemes megfigyelni, mikor tudunk a legkönnyebben elmélyülni egy összetett feladatban, és lehetőség szerint ehhez igazítani a napunkat.
Mit tehetünk, ha unalmasnak érezzük a munkánkat?
Az unalom nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki rosszul végzi a munkáját vagy nem elég motivált. Gyakran egyszerűen abból fakad, hogy a feladatok túlságosan ismétlődővé, kiszámíthatóvá váltak, kevés kihívást jelentenek, vagy a dolgozó nem érzi, hogy megfelelően használhatná a képességeit. Ilyenkor segíthet, ha kisebb saját célokat állítunk fel, változtatunk a feladatok sorrendjén, vagy megpróbálunk új módszert találni egy rutinszerű teendő elvégzésére.
Ha a munkakör lehetőséget ad rá, érdemes új feladatokat, nagyobb önállóságot vagy több felelősséget kérni. Már az is növelheti a bevonódást, ha egy megszokott munkafolyamat fejlesztésére tehetünk javaslatot, vagy olyan feladatot kapunk, amelyhez új készséget kell elsajátítanunk.
Hogyan maradhatunk motiváltak monoton feladatok közben?
A hosszú, ismétlődő feladatokat érdemes kisebb egységekre bontani, és nem kizárólag a távoli végeredményre koncentrálni. Ha például egy egész napos feladatot több rövidebb szakaszra osztunk, gyakrabban tapasztalhatjuk meg, hogy valamivel elkészültünk. Ez könnyebben fenntarthatja a lendületet, mint amikor órákon keresztül egyetlen hatalmas feladat végét várjuk.
Segíthet az is, ha pontosan tudjuk, miért fontos az adott munka. Egy első pillantásra unalmas részfeladat is értelmet nyerhet, ha látjuk, hogyan kapcsolódik egy nagyobb projekthez vagy eredményhez. Ha viszont a monotonitás tartósan elveszi a motivációnkat, érdemes megvizsgálni, van-e lehetőség a feladatok változatosabbá tételére.
A perfekcionizmus segít jobban teljesíteni?
A magas elvárások és az igényesség valóban ösztönözhetnek jó teljesítményre, a perfekcionizmus azonban könnyen vissza is üthet. Nem ugyanaz ugyanis magas színvonalú munkára törekedni, mint minden apró hibát elfogadhatatlannak tekinteni. Utóbbi esetben előfordulhat, hogy aránytalanul sok időt fordítunk kevésbé fontos részletekre, nehezen fejezünk be feladatokat, vagy halogatni kezdünk, mert tartunk attól, hogy az eredmény nem lesz tökéletes.
Hasznos lehet előre meghatározni, milyen minőség szükséges az adott feladathoz. Egy fontos prezentáció kidolgozása érthetően több figyelmet kíván, mint egy rövid belső e-mail megfogalmazása. A teljesítményt sok esetben éppen az javítja, ha képesek vagyunk eldönteni, mely feladatnál indokolt a lehető legmagasabb színvonalra törekedni, és melyiknél elegendő a megfelelően jó eredmény.
Mit tehetünk, ha munka közben állandóan elkalandozik a figyelmünk?
Elsőként érdemes megfigyelni, mi szakítja meg leggyakrabban a koncentrációt. Lehetnek külső zavaró tényezők, például a telefon értesítései, az érkező e-mailek vagy a folyamatos üzenetek, de az is előfordulhat, hogy egyszerre túl sok feladatot próbálunk fejben tartani. Ilyenkor már az is tehermentesíthet, ha leírjuk a teendőket, és kijelöljük, melyikkel foglalkozunk először.
A folyamatos feladatváltás helyett érdemes lehet egy meghatározott időszakot egyetlen teendőnek szentelni. Az e-maileket és üzeneteket sem feltétlenül kell minden értesítés után azonnal ellenőrizni, ha a munkakör ezt nem követeli meg. A cél nem az, hogy órákon keresztül megszakítás nélkül koncentráljunk, hanem hogy legyenek olyan időszakok a munkanapban, amikor valóban egyetlen feladatra tudjuk fordítani a figyelmünket.
Hogyan érdemes kitűzni a munkahelyi célokat?
A túl általános célok – például hogy „jobban akarok teljesíteni” – kevés kapaszkodót adnak. Hasznosabb konkrétan meghatározni, min szeretnénk változtatni. Ez lehet például egy feladat gyorsabb elvégzése, egy új készség elsajátítása, a határidők pontosabb betartása vagy a prezentációs képességek fejlesztése.
Érdemes olyan célokat választani, amelyek teljesülését később ellenőrizni is lehet. A túl sok egyszerre kitűzött cél viszont könnyen szétforgácsolja a figyelmet, ezért célszerű néhány valóban fontos területet kiválasztani, és időnként megnézni, sikerült-e előrelépni bennük.
Segíthet a visszajelzés abban, hogy jobban dolgozzunk?
Igen, különösen akkor, ha a visszajelzés konkrét. Abból, hogy valaki azt hallja, „dolgozzon jobban” vagy „legyen proaktívabb”, nehéz kideríteni, pontosan min kellene változtatnia. Sokkal használhatóbb információ, ha világossá válik, melyik feladat sikerült jól, hol volt probléma, és mit lehetne legközelebb másként csinálni.
Nem feltétlenül kell megvárni az éves teljesítményértékelést. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy megfelelően végeztünk-e el egy feladatot, célzottan is kérhetünk visszajelzést. Így nemcsak a hibák derülhetnek ki gyorsabban, hanem az is, mely erősségeinkre érdemes jobban építenünk.
Miért nem jó stratégia egyszerre több feladatot végezni?
A multitasking gyakran hatékonynak tűnik, valójában azonban sok esetben gyors feladatváltást jelent. Miközben egyik teendőről a másikra ugrunk, újra és újra át kell állítanunk a figyelmünket. Ez különösen az összetettebb, gondolkodást igénylő feladatoknál ronthatja a hatékonyságot.
Ha lehetséges, érdemes hasonló feladatokat csoportosítani. Például ahelyett, hogy minden beérkező e-mail azonnal megszakítaná az aktuális munkát, kijelölhetünk bizonyos időszakokat az üzenetek kezelésére. Természetesen vannak munkakörök, amelyekben a gyors reagálás elengedhetetlen, ezért ezt mindig az adott feladatokhoz kell igazítani.
Mennyire fontos a pihenés a jó munkahelyi teljesítményhez?
A pihenés nem a teljesítmény ellentéte, hanem annak egyik feltétele. A hosszú ideig tartó koncentráció mentálisan fárasztó, ezért a rövid szünetek segíthetnek abban, hogy később ismét hatékonyabban tudjunk dolgozni. Különösen fontos lehet felállni, mozogni néhány percet, és időnként elszakadni a képernyőtől.
A megfelelő éjszakai alvás szintén lényeges. Ha valaki rendszeresen kialvatlanul érkezik munkába, nehezebbé válhat a koncentráció, a problémamegoldás és a döntéshozatal. A tartósan jó teljesítményt ezért nem feltétlenül az szolgálja, ha minden szabad percünket munkával töltjük. Sokkal inkább az, ha a terhelés mellett elegendő időt hagyunk a regenerálódásra is.
Mikor jelezhet problémát a teljesítmény tartós romlása?
Mindenkinek vannak kevésbé produktív napjai, ezért néhány rosszabb munkanap önmagában nem feltétlenül jelent problémát. Érdemes azonban odafigyelni, ha hosszabb időn keresztül nehéz koncentrálni, eltűnik a korábbi motiváció, állandó kimerültség jelentkezik, egyre több a hiba, vagy már az egyszerű feladatok elvégzése is szokatlanul nagy erőfeszítést igényel.
Ilyenkor nem biztos, hogy pusztán jobb időbeosztásra van szükség. A háttérben tartós túlterhelés, munkahelyi stressz vagy kiégés is állhat, de testi vagy lelki probléma is befolyásolhatja a teljesítményt. Ha a változás tartós és a mindennapi élet más területeire is kihat, érdemes megkeresni az okát, és szükség esetén szakember segítségét kérni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
