Minden szülő megrémül, mikor felfedezi gyermekén a kancsalság tünetét. Nem szabad megijedni, de a régi nézetet sem szabad követni, mely szerint ki fogja nőni. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy kivizsgálják a probléma forrását. Megkértük Dr. Túri Évát, a Heim Pál Gyermekkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosát, hogy foglalja össze, mit kell tudniuk a szülőknek a gyermekkori kancsalságról.
Nem fogható mindig az időjárásra a migrén! A krónikus fejfájásban szenvedők gyakran úgy vélik, hogy állapotuk a különböző fronthatások következtében romlik vagy javul, egy friss tanulmány azonban minderre rácáfolni látszik.
Nem is gondolnánk, hogy milyen sokféle bőrbetegség létezik, melyek egy része szoros összefüggésben áll belső szerveink betegségeivel is. Több szempont, sokszor a megtekintés alapján állapítja meg a bőrgyógyász, igazából milyen betegséggel állunk szemben, és az hogyan kezelhető hatásosan.
A kora reggeli dohányosoknál nagyobb a rák kockázata! Nagyobb kockázattal alakul ki rák azoknál a dohányosoknál életük folyamán, akik szokásuk szerint már reggel, ébredés után rágyújtanak - állítják amerikai kutatók.
Sokaknak tán még nem ismert: ez a mozaikszó fedi a krónikus obstruktív (elzáródással járó) légúti betegség fogalmát. Lassan előrehaladó kórkép, de csak részben állítható helyre a légúti működés, tehát fontos tudnunk róla, és hogy milyen módszerekkel lehet kezelni, karbantartani.
Jelenkorunk egyik komoly problémája minden pszichés zavar, amellyel sokszor magunk sem vagyunk egészen tisztában, de még azzal sem, hogy esetleg barátunk, közeli hozzátartozónk problémája vajon hétköznapi-e, avagy súlyos, és kezelendő. Lássuk a pszichiátriát…!
Ez a témakör azért nehezebb az "átlagosnál", mivel maga a sebészet is igen sok ágra szakad (gondoljunk csak a szívsebészetre, traumatológiára, szervátültetésre stb.) Csak általános képet tudunk adni, ami első közelítés a beteghez, aki – ha szükséges – további specializált sebészhez kerül továbbirányításra, vizsgálatokra, a beavatkozások elvégzésére.
Egy nemrég megjelent brit tanulmány szerint – melynek szerzője Amitava Banerjee, a Birmingham Egyetem előadója - a genetika nagyobb szerepet játszik a szívrohamra, mint a stroke-ra való hajlam továbbörökítésében.