A feledékenységet gyakran az öregedés természetes velejárójának tekintjük, ám a legfrissebb kutatások szerint életmódunkkal és környezetünkkel mi magunk is befolyásolhatjuk agyunk hanyatlását. Mutatjuk, melyek azok a rejtett rizikófaktorok, amikre eddig talán nem is gondolt.
Ezek lehetnek a demencia valódi, korai előokai.
A mentális tréning és az alvásrutin rendezése képes lehet visszafordítani a folyamatot.
Valóban minden „agytorna” egyformán hasznos? Egy friss, két évtizedet felölelő kutatás arra utal, hogy a válasz nemleges: úgy tűnik, kizárólag bizonyos, gyors információfeldolgozást igénylő kognitív tréningek járhatnak együtt a demencia kockázatának érdemi csökkenésével.
A legtöbben a demenciát a feledékenységgel azonosítják, pedig a betegség ennél jóval összetettebb – és sokszor egészen váratlan, finom jelekkel kezdődik.
Csak feledékeny vagyok, vagy ez már a demencia kezdete? Melyek a legelső, legkorábbi jelek, amelyeket nem szabad félreérteni? Mit tehet akkor, ha saját magán vagy közeli hozzátartozóján ilyen kezdeti változásokat vél felfedezni?
Alkohol és demencia: az új bizonyítékok átírhatják, amit eddig hittünk. A szakértők szerint nincs biztonságos mennyiségű alkohol az agy számára, azaz a legbiztonságosabb mennyiség az alkoholból: a nulla.
Időskorban sokszor kevesebbet eszünk és iszunk, mint amire a szervezetüknek szüksége lenne.