Csak bizonyos agytorna-gyakorlatok csökkentik a demencia kockázatát - derült ki egy nagyszabású vizsgálatból

Valóban minden „agytorna” egyformán hasznos? Egy friss, két évtizedet felölelő kutatás arra utal, hogy a válasz nemleges: úgy tűnik, kizárólag bizonyos, gyors információfeldolgozást igénylő kognitív tréningek járhatnak együtt a demencia kockázatának érdemi csökkenésével.

• Egy 20 éves kutatás kimutatta, hogy bizonyos gyors információfeldolgozást fejlesztő agytornák csökkenthetik a demencia kockázatát.
• Az elemzés több mint 2000, 65 év feletti részvevőt vizsgált meg, akik különböző kognitív tréningekben vettek részt.
• Az eredmények szerint a feldolgozási sebesség fejlesztése 25%-kal csökkentette a demencia kialakulásának kockázatát.
• A kutatócsoport hangsúlyozta az adaptív tréningek fontosságát, amelyek a résztvevő fejlődéséhez igazodnak.
• A tanulmány kiemeli, hogy életmódbeli tényezők mellett a céltudatos agytornák is hozzájárulhatnak a kognitív egészség megőrzéséhez.

A vizsgálat, amelynek eredményeit az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban tették közzé, több mint húsz éven át követte 65 év feletti résztvevők sorsát. A kutatók arra keresték a választ, vajon a különböző típusú szellemi tréningek képesek-e hosszú távon befolyásolni az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának esélyét. Az eredmények meglepően egyértelműek voltak: nem minden kognitív fejlesztés egyforma hatású.

Nem a memória, hanem a gyorsaság számított

A több mint kétezer résztvevőt négy csoportba sorolták.

• Az egyik csoport úgynevezett feldolgozási sebességet fejlesztő gyakorlatokat végzett: ezek során a figyelmet kellett megosztani, egyszerre több vizuális ingerre reagálni, gyors döntéseket hozni.
• A másik két aktív csoport memóriatréningen, illetve logikai–érvelési feladatokon vett részt,
• míg a negyedik csoport nem kapott kognitív tréninget.

A képzések öt-hat héten át zajlottak, összesen legfeljebb tíz, egyenként 60–75 perces alkalommal. A résztvevők egy része később „emlékeztető” foglalkozásokra is visszatért. Húsz év elteltével a kutatók azt találták, hogy kizárólag a feldolgozási sebességet fejlesztő tréning mutatott összefüggést a demencia alacsonyabb előfordulásával.

Marilyn Albert, a Johns Hopkins Egyetem idegtudósa, a tanulmány társszerzője így fogalmazott:

Ha a gyorsasági edzéscsoportban volt, és részt vett az emlékeztető tréningeken is, akkor 25 százalékkal alacsonyabb volt a demencia diagnózisának kockázata a vizsgálat végére.

Ezzel szemben a memóriát és érvelést fejlesztő csoportokban a demencia előfordulása nem különbözött érdemben a kontrollcsoportétól.

Ez a különbség arra utal, hogy az agy öregedésével szembeni védelemben a gyors információfeldolgozás, a figyelmi rugalmasság és a reakcióidő fejlesztése kulcsszerepet játszhat.

Az agytorna-videójátékok segítenek vagy sem?

A kutatás eredményei óhatatlanul felvetik a kérdést: vajon a kereskedelmi forgalomban kapható agytréning-alkalmazások és videojátékok képesek lehetnek hasonló hatást kiváltani?

Art Kramer, a Northeastern Egyetem pszichológusa – aki nem vett részt a vizsgálatban – óvatosságra int. Mint mondta, „százával vannak forgalomban ezek a játékok”, amelyek az agy egészségének javítását ígérik, ám a marketingállítások gyakran túlmutatnak a tudományos bizonyítékokon. Ugyanakkor elméletileg elképzelhetőnek tartja, hogy a megfelelően megtervezett, adaptív sebességfejlesztő programok hasonló előnyöket nyújtsanak.

Albert ezzel szemben visszafogottabban nyilatkozott. Rámutatott arra, hogy a vizsgálatban alkalmazott tréningek egyik lényeges eleme az adaptivitás volt: a feladatok a résztvevő teljesítményéhez igazodva egyre gyorsabbá és összetettebbé váltak.

„A feldolgozási sebesség fejlesztése nem túl szórakoztató. Sőt, nehéz – jegyezte meg. Éppen ez a kihívás, az egyéni teljesítményhez igazított fokozatos terhelés lehet az a tényező, amely hiányzik sok, inkább szórakoztató jellegű applikációból."

Miért fontos mindez?

Az Alzheimer-kór és más demenciák kockázata az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik. A 80–90 év közötti korosztályban a demencia előfordulása megközelítheti az 50 százalékot. Jelenleg nincs oki terápia, és bár egyes gyógyszerek a korai szakaszban lassíthatják a kognitív hanyatlást, áttörő gyógyulást nem hoznak.

Éppen ezért minden olyan beavatkozás, amely akár mérsékelt mértékben is csökkenti a kockázatot, komoly jelentőséggel bír. A mostani vizsgálat egyik figyelemre méltó üzenete, hogy néhány hét intenzív, célzott tréning hatása akár húsz éven át is kimutatható lehet.

A kutatás további erőssége a résztvevők sokszínűsége volt: a bevont személyek mintegy egynegyede kisebbségi csoporthoz tartozott. Ez azért különösen lényeges, mert bizonyos etnikai csoportokban a demencia kockázata magasabb, így az eredmények általánosíthatósága nagyobb.

Mi történik az agyban?

A következő nagy kérdés az, hogy milyen biológiai mechanizmus állhat a megfigyelt hatás mögött. A kutatók szeretnék feltárni, vajon a feldolgozási sebességet fejlesztő tréning kimutatható strukturális vagy funkcionális agyi változásokat idéz-e elő. MRI-vizsgálatok segíthetnek annak megértésében, miként alakul az agy anatómiája és kapcsolatrendszere a tréning hatására.

Felmerült az is, hogy állatkísérletekben – például rágcsálómodelleken – vizsgálják a hasonló tréningek idegrendszeri és genetikai hatásait. Így pontosabban feltérképezhető lenne, mely molekuláris és sejtszintű folyamatok járulhatnak hozzá a neurodegeneráció késleltetéséhez.

Nem csak az agytorna számít

Fontos hangsúlyozni: a demencia megelőzése nem egyetlen eszközön múlik. A rendszeres testmozgás, a vérnyomás rendezése, a cukorbetegség és a koleszterinszint megfelelő kezelése, a társas kapcsolatok fenntartása és a szellemi aktivitás egyaránt szerepet játszanak a kognitív egészség megőrzésében.

A mostani eredmények azonban arra utalnak, hogy az „agytorna” fogalma alatt sem mindegy, mit értünk. Úgy tűnik, az a tréning lehet igazán hatékony, amely nem pusztán emlékezetet vagy logikát fejleszt, hanem az információfeldolgozás gyorsaságát, a figyelem rugalmasságát és a reakcióidőt állítja a középpontba – ráadásul személyre szabott, adaptív módon.

Hogy a jövőben ezek a programok széles körben elérhető, tudományosan megalapozott prevenciós eszközzé válnak-e, azt további vizsgálatok döntik el. Az azonban már most látható: az agy öregedése nem teljesen elkerülhetetlen folyamat, és bizonyos, célzott beavatkozásokkal hosszú távon is befolyásolható lehet.

Kapcsolódó cikk

A demencia 7 szakasza - ezekre számítson a különböző stádiumokban

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a demencia kezeléséről

• Gyógyítható a demencia?
• Jelenleg a legtöbb demenciatípus – köztük az Alzheimer-kór – nem gyógyítható véglegesen. A rendelkezésre álló terápiák célja a tünetek enyhítése, a kognitív hanyatlás lassítása és az életminőség javítása. Bizonyos, ritkább esetekben (például vitaminhiány, pajzsmirigyprobléma vagy gyógyszermellékhatás okozta kognitív zavar esetén) az alapbetegség kezelése javulást eredményezhet.
• Milyen gyógyszerek állnak rendelkezésre?
• Az Alzheimer-kór kezelésében leggyakrabban alkalmazott készítmények az acetilkolinészteráz-gátlók (például donepezil, rivastigmin, galantamin) és a memantin. Ezek nem állítják meg a betegséget, de lassíthatják a tünetek romlását, különösen a korai és középsúlyos stádiumban. Újabban bizonyos országokban elérhetők olyan biológiai terápiák is, amelyek az amyloid fehérjék eltávolítását célozzák, ám ezek alkalmazása szigorú feltételekhez kötött, és hosszú távú hatásuk még vizsgálat tárgya.
• Mikor érdemes elkezdeni a kezelést?
• Minél korábban. A terápiák hatékonysága általában a betegség kezdeti szakaszában a legkedvezőbb. Éppen ezért fontos, hogy a memóriazavar vagy viselkedésváltozás első jeleinél neurológiai kivizsgálás történjen.
• Léteznek nem gyógyszeres kezelések?
• Igen, és ezek legalább olyan fontosak, mint a gyógyszeres terápia. A rendszeres fizikai aktivitás, a strukturált napirend, a kognitív tréning, a zeneterápia, a társas aktivitás és a megfelelő alvás mind hozzájárulhatnak a tünetek enyhítéséhez. A gondozói edukáció és támogatás szintén kulcsszerepet játszik.
• Segíthet az étrend a demencia kezelésében?
• Specifikus „gyógyító” étrend nem ismert, de a mediterrán jellegű táplálkozás – zöldségekben, gyümölcsökben, teljes értékű gabonákban, halban gazdag étrend – összefüggésbe hozható a lassabb kognitív hanyatlással. A megfelelő folyadékbevitel és a vitaminhiányok megelőzése is fontos.
• Mennyire fontos a vérnyomás és a cukorbetegség kezelése demencia mellett?
• Kiemelten fontos. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és az elhízás mind növelik a kognitív hanyatlás kockázatát. Ezek rendezése nemcsak az érrendszeri demencia, hanem az Alzheimer-kór előrehaladását is befolyásolhatja.
• Mikor szükséges intézményi elhelyezés?
• Ez egyéni döntés, amely a beteg állapotától, önellátó képességétől és a család teherbíró képességétől függ. Amennyiben a beteg biztonsága otthon már nem garantálható, vagy a gondozás túl nagy fizikai és lelki terhet jelent, érdemes szakmai segítséget bevonni.
• Van remény új kezelésekre a közeljövőben?
• A kutatás rendkívül intenzív. Számos klinikai vizsgálat zajlik, amelyek a betegség molekuláris hátterét célozzák. Bár áttörő megoldás még nem született, az elmúlt évek eredményei óvatos optimizmusra adnak okot.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!